Back to top

Fák ültetésével ellensúlyozható a környezeti lábnyom

Áder János államfő is részt vett annak a mintegy hétszáz fának az elültetésében, amelyeket a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóhoz kapcsolódóan telepített a Magyar Közút Nomprofit Zrt. az M7-es autópálya környezetében.

A köztársasági elnök a tárnoki lehajtónál zajló faültetést megelőzően elmondta: a fásítás célja, hogy ellensúlyozza a budapesti világtalálkozó környezeti lábnyomát.

Közölte: bár a november 29-én kezdődő rendezvény előkészítői nagy gondot fordítottak arra, hogy a helyszíneket újrahasznosított anyagokból építsék meg, az expónak mégis lesz ökológiai lábnyoma. Hogy mekkora, az csak az expó végén állapítható meg a résztvevők számától függően.

Az államfő azonban ígéretet tett arra, hogy további faültetésekkel fogják azt ellensúlyozni a következő hónapokban.

Illusztráció
Illusztráció
A Tárnok határában fekvő autópályalehajtó mellé több mint háromszázötven fa kerül - számolt be Áder János -, de a környéken további két helyszínre is telepítettek növényeket. Mint mondta, az autópálya menti területek művelésre alkalmatlanok, az országban az együttes területük azonban mintegy 20 ezer hektárt tesz ki.

A cél ezért ezek befásítása, amellyel a kormány korábbi fásítási vállalásának mintegy 10 százaléka megvalósulhat - hangsúlyozta.

Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy társasága a mintegy 32 ezer kilométernyi országos közúthálózat mellé évente százmillió forint értékben ültet fákat és cserjéket. Ebből több mint 7700 fa és 8500-at is meghaladó cserje telepíthető.

A Magyar Közút a Planet Budapest 2021 program keretében 687 fát ültet, vagyis a rendezvénynek köszönhetően idén tízszer többet, mint máskor.

Tárnok mellé mezei juhar, virágos kőris, vénic-szil és bugás csörgőfa került, ezek ugyanis jól alkalmazkodnak a nehéz talajhoz és a klímához. A fák már most, csemetekorukban is 14 kilogrammnyi szén-dioxidot és 68 kiló port képesek megkötni tavasztól őszig, de mire az erdő huszonöt éves lesz, ennek háromszorosát is felfogja majd. Vagyis a faültetés jelentős lépés a környezetvédelem érdekében - értékelt.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Veszélyben a Nagy-korallzátony állapota

A Nagy-korallzátony veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítását javasolja az állapotát felmérő, ENSZ által támogatott misszió. Mint a hétfőn közzétett jelentésben figyelmeztetnek: gyors és hatékony klímavédelmi intézkedések nélkül a világ legnagyobb korallzátonya veszélyben van.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

Ön mennyit tud a klímaváltozásról? - Tesztelheti, továbbjutna-e a középiskolások versenyén

Bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.