Back to top

Fák ültetésével ellensúlyozható a környezeti lábnyom

Áder János államfő is részt vett annak a mintegy hétszáz fának az elültetésében, amelyeket a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóhoz kapcsolódóan telepített a Magyar Közút Nomprofit Zrt. az M7-es autópálya környezetében.

A köztársasági elnök a tárnoki lehajtónál zajló faültetést megelőzően elmondta: a fásítás célja, hogy ellensúlyozza a budapesti világtalálkozó környezeti lábnyomát.

Közölte: bár a november 29-én kezdődő rendezvény előkészítői nagy gondot fordítottak arra, hogy a helyszíneket újrahasznosított anyagokból építsék meg, az expónak mégis lesz ökológiai lábnyoma. Hogy mekkora, az csak az expó végén állapítható meg a résztvevők számától függően.

Az államfő azonban ígéretet tett arra, hogy további faültetésekkel fogják azt ellensúlyozni a következő hónapokban.

Illusztráció
Illusztráció
A Tárnok határában fekvő autópályalehajtó mellé több mint háromszázötven fa kerül - számolt be Áder János -, de a környéken további két helyszínre is telepítettek növényeket. Mint mondta, az autópálya menti területek művelésre alkalmatlanok, az országban az együttes területük azonban mintegy 20 ezer hektárt tesz ki.

A cél ezért ezek befásítása, amellyel a kormány korábbi fásítási vállalásának mintegy 10 százaléka megvalósulhat - hangsúlyozta.

Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy társasága a mintegy 32 ezer kilométernyi országos közúthálózat mellé évente százmillió forint értékben ültet fákat és cserjéket. Ebből több mint 7700 fa és 8500-at is meghaladó cserje telepíthető.

A Magyar Közút a Planet Budapest 2021 program keretében 687 fát ültet, vagyis a rendezvénynek köszönhetően idén tízszer többet, mint máskor.

Tárnok mellé mezei juhar, virágos kőris, vénic-szil és bugás csörgőfa került, ezek ugyanis jól alkalmazkodnak a nehéz talajhoz és a klímához. A fák már most, csemetekorukban is 14 kilogrammnyi szén-dioxidot és 68 kiló port képesek megkötni tavasztól őszig, de mire az erdő huszonöt éves lesz, ennek háromszorosát is felfogja majd. Vagyis a faültetés jelentős lépés a környezetvédelem érdekében - értékelt.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Utazó ügynökök és neten követhető „dögcédula”

Kincskeresés GPS-szel, ládavadászatra fel! Ha kedveli a vadregényes kirándulóhelyeket, szeret túrázni és kipróbálna egy érdekes játékot, miközben járja az erdőt, a geocaching kiváló lehetőség, akár családi programnak is.

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

A magyarok először kóstolják meg a cseh akvapóniát

A Cseh Köztársaságot május 24-én, kedden a Future Farming képviseli a budapesti CEE Smart City Expo kiállításon. A cseh standon bemutatásra kerül a Future Farming fejlett akvapóniája.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.