Back to top

Fák ültetésével ellensúlyozható a környezeti lábnyom

Áder János államfő is részt vett annak a mintegy hétszáz fának az elültetésében, amelyeket a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóhoz kapcsolódóan telepített a Magyar Közút Nomprofit Zrt. az M7-es autópálya környezetében.

A köztársasági elnök a tárnoki lehajtónál zajló faültetést megelőzően elmondta: a fásítás célja, hogy ellensúlyozza a budapesti világtalálkozó környezeti lábnyomát.

Közölte: bár a november 29-én kezdődő rendezvény előkészítői nagy gondot fordítottak arra, hogy a helyszíneket újrahasznosított anyagokból építsék meg, az expónak mégis lesz ökológiai lábnyoma. Hogy mekkora, az csak az expó végén állapítható meg a résztvevők számától függően.

Az államfő azonban ígéretet tett arra, hogy további faültetésekkel fogják azt ellensúlyozni a következő hónapokban.

Illusztráció
Illusztráció
A Tárnok határában fekvő autópályalehajtó mellé több mint háromszázötven fa kerül - számolt be Áder János -, de a környéken további két helyszínre is telepítettek növényeket. Mint mondta, az autópálya menti területek művelésre alkalmatlanok, az országban az együttes területük azonban mintegy 20 ezer hektárt tesz ki.

A cél ezért ezek befásítása, amellyel a kormány korábbi fásítási vállalásának mintegy 10 százaléka megvalósulhat - hangsúlyozta.

Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy társasága a mintegy 32 ezer kilométernyi országos közúthálózat mellé évente százmillió forint értékben ültet fákat és cserjéket. Ebből több mint 7700 fa és 8500-at is meghaladó cserje telepíthető.

A Magyar Közút a Planet Budapest 2021 program keretében 687 fát ültet, vagyis a rendezvénynek köszönhetően idén tízszer többet, mint máskor.

Tárnok mellé mezei juhar, virágos kőris, vénic-szil és bugás csörgőfa került, ezek ugyanis jól alkalmazkodnak a nehéz talajhoz és a klímához. A fák már most, csemetekorukban is 14 kilogrammnyi szén-dioxidot és 68 kiló port képesek megkötni tavasztól őszig, de mire az erdő huszonöt éves lesz, ennek háromszorosát is felfogja majd. Vagyis a faültetés jelentős lépés a környezetvédelem érdekében - értékelt.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismét vörösnyakú ludak érkeztek hazánkba

Három vörösnyakú ludat figyeltek meg novemberben Hatvan térségében, amelyek az északról érkező, körülbelül 150 példány nagy lilikkel kerültek hazánkban. Ennek a rendkívül attraktív vadlúdfajnak a feltűnése a Zagyva-völgy felső szakaszán igazi különlegesség, ebben az esetben szántóföldi táplálkozásuk közben sikerült megfigyelni őket.

Gazdakonzultáció Solton

A termelőket legjobban foglalkoztató témákat gyűjtötte össze a ConsultAgro Kft., amiket a cég által meghívott neves előadók vitattak meg nyilvánosan egy Solton rendezett konzultáción. Terítékre került az osztatlan közös tulajdon, a generációváltás, az új KAP, az agrárfinanszírozás és a mezőgazdasági drónhasználat szabályozása.

Új tulipánfajt találtak Kirgizisztánban

Növényvadászok figyeltek fel egy új és különleges kinézetű tulipánra egy kirgizisztáni expedíción, melyről bebizonyosodott: a tudomány számára eddig ismeretlen fajról van szó.

A vénic-szil az Év fája 2023-ban - az ártéri ligeterdők fafaja kerül a fókuszba jövőre

Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés, mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára.

Rendkívüli hazai sikerek a környezet- és természetvédelmi LIFE programban

Magyarország rendkívüli sikereket ért el az egyetlen, dedikáltan környezet- és természetvédelmi, valamint éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató uniós forrás tekintetében, hiszen eddig 41 LIFE projekt keretében csaknem 70 millió euró összegű támogatást nyert el hazánk – jelentette ki Rácz András a „Szikes Vizes Élőhelyláncolat” LIFE Nyitókonferencián, Balmazújvárosban.

Természet a nagyvárosban

Budapestnek olyan zöldfelületi értékei vannak, amelyek Európában is sok tekintetben egyedülállóvá teszik a várost. Elmondhatjuk ezt a parkhálózatról, a fasorokról és az erdészeti értékekről is, bár utóbbiak például egy Városligethez képest kevésbé ismertek.

Elpusztult a legidősebb ibériai hiúz

Elpusztult Aura, faját a kihalástól megmentő ibériai hiúz, a világ legritkább macskaféléjének legidősebb regisztrált példánya.

Már mintegy 70%-át visszagyűjtik

Felismerve, hogy tovább nem odázható el a növényvédőszer-göngyölegek szervezett visszagyűjtése, csaknem húsz éve, 2003-ban megalakult a Cseber Nonprofit Kft.

Gyermekbarát városok

Az előrejelzések szerint 2030-ra a Föld lakosságának 68%-a városokban fog élni, a városi lakosság 60%-a pedig 18 év alatti lesz. Mindez azzal a veszéllyel jár, hogy a városi élet miatt lecsökken a gyermekek számára a természeti környezethez való hozzáférés lehetősége, egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet egy tanácskozáson Reith Anita okleveles tájépítészmérnök.

Ahol a bükkösök otthon vannak

Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.