Back to top

Fontos pontokon módosítana az állatvédelmi törvényjavaslaton az MME

Levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz – széleskörű szakmai egyeztetés céljából – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a TRAFFIC és a WWF Magyarország a természetkárosítással és állatvédelemmel összefüggő törvényjavaslattal kapcsolatban.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nagyon örvendetesnek tartja, hogy az Országgyűlés elé került egy, a természetkárosítással és állatvédelemmel összefüggő módosítási javaslatcsomag, hiszen láthatóan szükség van erre – fogalmazott az InfoRádióban Orbán Zoltán. Az MME szóvivője példaként említette az elmúlt két hónapban nagy port kavart turai, soha nem látott mértékű ragadozómadár-mérgezéses esetet. A szakember a problémát abban látja, hogy az előkészítésébe nem vonták be a témával foglalkozó természetvédelmi szervezeteket - írja az Infostart.

Orbán Zoltán sarkalatosnak nevezte – a természetvédelem szempontjából –, hogy a módosító javaslat ne mossa össze a természetvédelmi és az állatvédelmi kérdéseket, előbbi ugyanis a vadon élő állatok és növények védelmével foglalkozik, utóbbi pedig elsősorban és alapvetően a házi- és társállatokkal.

Illusztráció
Illusztráció
A szóvivő hozzátette: az egyesület, a WWF Magyarország és a TRAFFIC, amely a védett állatok nemzetközi kereskedelmével foglalkozó nemzetközi civil szervezet, egy olyan javaslatcsomagot fogalmazott meg, amit – meglátásuk szerint – érdemes lenne a törvénymódosítási javaslatcsomag megtárgyalásakor figyelembe venni. Orbán Zoltán példaként említette az illegális állatkereskedelemhez kapcsolódó pénzügyi bűncselekmények felderítését, amire nagyobb hangsúlyt kellene a hatóságoknak fordítaniuk. Az illegális állatkereskedelem a pénzügyi bevételt tekintve ugyanis olyan óriási haszonnal kecsegteti a szervezett elkövetői oldalt, hogy ennek a mértéke megközelíti, eléri a drog-, a fegyver- és az emberkereskedelem mértékét – magyarázta a szakember. Épp a turai mérgezés kapcsán fontosnak tartanák olyan jogi módosítások beemelését is a vonatkozó törvénybe, amelyek alapján szigorúbb büntetéssel szankcionálható, aki a védett növények és állatok ellen elkövetett bűncselekményeket a munkakörével összefüggésben követi el.

„Viszont a legfontosabb: sokkal hatékonyabb felderítési és ítélkezési munkára lenne szükség – hangsúlyozta az MME szóvivője – hiszen, miközben folyamatosan zajlanak a ragadozómadár-mérgezések, emlékezetem szerint 2016 óta egyetlen egy nyomozás sem zárult le, és nem született bírósági ítélet.”

A természetkárosítással kapcsolatos bűncselekményeknek általánosságban nagyon nehéz a felderítésük, ezért a három szervezet egyik javaslata, hogy a rendőrségnek jelentősen meg kellene erősítenie ezt a jellegű tevékenységét.

Orbán Zoltán hangsúlyozta: az MME, a WWF és a TRAFFIC fokozott segítséget kíván nyújtani a jogalkotóknak. „Itt vagyunk, és ugyanúgy, mint számos más kérdésben az elmúlt évtizedek alatt, a Madártani Egyesült, a WWF és a TRAFFIC várja a megkeresést, illetve ezt mi magunk is kezdeményeztük egy nyílt levél formájában, hogy még jobb jogi megújítás születhessen” – zárta szavait a szóvivő.

Forrás: 
Infostart

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

Madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Festetics-kastély madárállományát

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.