Back to top

Papíron nem létező fákat találtak a Szaharában

Nem is keveset, majdnem kétmilliót. A kulcs az volt, hogy kételkedni kezdtek a korábbi műholdképekben. Az eredmény a Föld egyes folyamatainak jobb megértését is segítheti.

A Szaharáról általában hullámzó homokdűnék jutnak az ember eszébe, mert ilyen képeket látni róla mindenhol - írja az Infostart.

Illusztráció
Illusztráció

Az űrből készült képeket természetesen nem látszanak a kisebb fák, ám a Koppenhágai Egyetem és a NASA kíváncsi kutatói megtanították a mesterséges intelligenciát arra, hogy ha valahol fák vannak, azokat vegyék észre az űrből.

Így derült ki, hogy a Nyugat-Szaharában nem is kis mennyiségű növényzet van, friss becslések szerint mintegy 1,8 milliárd fa és bokor.

Martin Brandt, a tanulmány vezető szerzője - aki a Nature-ben publikálta a felfedezést, ezt szemlézte most a Computerworld - kollégáival egy 1,3 millió négyzetkilométeres területet fésült át, és a talált növényzet a Föld szén-dioxid-háztartásának megértésében is szerepet játszhat.

Ez a tanulmány az első, amely jelentős számú fáról számol be a száraz régióban.

Az egyetem informatikai tanszékének munkatársai pedig a fákat igyekeztek felismerni a mesterséges intelligencia segítségével, amin rövid idő alatt túl is voltak, míg a technika nélkül ez akár évekbe is telhetett volna.

Forrás: 
Inforstart

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

A nem állami laboratóriumok éves tevékenységének bevallási határidejéig már csak pár nap van hátra

Január 31-e a végső időpont a nem állami laboratóriumok számára, hogy beküldjék az éves tevékenységükről szóló jelentésüket a Nébih részére. Mindez egyaránt vonatkozik az üzemi-, illetve a szolgáltató laboratóriumokra is.

A madárinfluenza legnagyobb vesztese a fekete hattyú lehet

Az ausztrál fekete hattyú egyedi genetikája miatt a faj sebezhető az olyan vírusos betegségekkel szemben, mint a madárinfluenza - derült ki a Queenslandi Egyetem (UQ) kutatásából.

Változik-e a stroke kockázata az életkor előrehaladtával?

A magas vérnyomás és a cukorbetegség a stroke ismert kockázati tényezői, de egy új tanulmány szerint a kockázat mértéke az életkor előrehaladtával csökkenhet.

A madarak védelmét is szolgáló feladatok elvégzését sürgetik a természetvédők

A madarak védelmét szolgáló és természetvédelmi szempontból is érzékeny feladatok elvégzését sürgetik a tél végén a természetvédők, akik kiemelik, hogy az év első három hónapja a legalkalmasabb arra, hogy ezeket a munkákat a lakosság, az önkormányzatok, valamint az illetékes állami szervek elvégezzék.

Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók a Nyugat-Balkánon

Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Montenegróban - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) vasárnap.