Back to top

Sok konzervuborkát szedtek, mégsem lett jó szezon

A mára zömmel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe visszaszorult szabadföldi konzervuborka-termesztésben idén az előző, igen rossz évhez képest átlagosan 20 százalékos termésnövekedést könyvelhettek el a tészek. A leszedett konzervuborka egy része így a szemétben landolt. A szedés csúcsidőszakában ugyanis a konzervgyárak a tervezettnél kevesebb termést tudtak fogadni a meggybetakarítás csúszása miatt.

Az idén kedveztek a körülmények a konzervuborka termesztésének, a száraz, meleg időszakban a növényvédelem sem volt nehéz. Ezért is volt kellemetlen meglepetés és okozott nagy kiesést, hogy a feldolgozók még a meggybefőtt gyártásával voltak elfoglalva, amikor júliusban kiugróan sok uborkát szedtek a gazdák, mondja Oroszi István, a Szatmár-Tiber Szövetkezet elnöke. Óriási mennyiséget kellett leselejtezni az elsősorban a konzervgyáraknak szállító tészeknek, felvásárlóknak. A savanyítósok és a frisspiac ugyanis a többletet nem tudta felvenni, és mivel Európa-szerte nagy termés volt, külföldi partnereik sem vásároltak többet.

Jó termés volt, de egy része a szemétbe került
Jó termés volt, de egy része a szemétbe került
Fotó: Rimóczi Irén

A veszteséget a tészek nem hárították át a termelőkre, az áron aluli értékesítésből, valamint a kidobott termésből eredő kárból a tagok nem érzékeltek semmit, megkapták az előre leszerződött összeget.

A frisspiaci zöldségektől eltérően ugyanis a konzervuborka esetében nem a mindenkori értékesítési ár alapján fizet a tész a tagoknak. A vevőikkel pedig mennyiségre és irányárra szerződnek, bár ezt idén nem sikerült tartani.

A tészek veszteségeinek enyhítésére az Agrárminisztérium mentőövet dobott, célzott támogatást kapnak, hogy továbbra is fennmaradjon a konzervuborka-termesztés, ami számos család megélhetését segíti.

A hazai konzervuboka-termesztés egyik meghatározó integrátora a Szatmár-Tiber Szövetkezet. A 2001-ben alakított tésznek ez a fő tevékenysége, ezen kívül meggy, alma és kisebb mennyiségben dió értékesítésével foglalkoznak. Az idén mintegy 3000 tonna konzervuborkára szerződtek a tagokkal. A tész megelőlegezi a termeléshez szükséges anyagokat, amit a tagjai a beszállított termésből fizetnek ki, és szaktanáccsal is ellátja a termelőket.

Hazánkban továbbra is főként támrendszer mellett termesztik a konzervuborkát
Hazánkban továbbra is főként támrendszer mellett termesztik a konzervuborkát
A megye több mint 50 településén van átvevő pontja, ahonnan a vastagság szerint 5 csoportra osztályozott termés a tisztabereki telephelyre kerül, majd szükség esetén további válogatás és átmeneti hűtés után szállítják a feldolgozóknak.

Fő vevőik a környékbeli konzervgyárak, kisebb mennyiségben szállítanak vecsési savanyító üzemeknek, és román, szlovák cseh feldolgozóknak.

Nálunk a szabadföldön továbbra is a mintegy 30 éve bevezetett technológiát alkalmazzák: a konzervuborkát hálós támrendszer mellett nevelik, a talajtakaró fekete fólia alatt fut a csepegtetőcső, a zömmel a KITE-nél neveltetett, április végén, május elején ültetett palántákat pedig kezdetben fátyolfólia alagúttal védik a hidegtől. A későbbi esetleges jégkárra mind több gazda köt biztosítást.

Az intenzív kordonos technológia kidolgozásában, meghonosításában Oroszi István édesapja, néhai Oroszi István végzett kiemelkedő munkát, és a Szatmár-Tiber tész megalakítása is a nevéhez fűződik.

A Szatmár-Tiber tész jelenleg mintegy 700 tagot számlál. Nagyon sok a nehéz anyagi körülmények között élő termelő, ezért az integráció különösen fontos. A tészek egyfajta szociális hálót is képeznek a szatmári térségben.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállapodtak a miniszterek, cél a műanyagmentes zöldség-gyümölcs csomagolás

Németország tartományi agrárminiszterei egységes irányzatban állapodtak meg: a zöldség-gyümölcs kereskedelemben csökkenteni kell a csomagolási hulladékot, és amennyire csak technológiailag lehetséges, mellőzni kell a műanyagot.

A "gesztenyés" termékek is drágulnak

A szokásosnál jóval kevesebb gesztenye termett idén hazánkban, a szelídgesztenyéből készült termékek ugyanakkor egyre kelendőbbek a magyar vásárlók körében, ezért a feldolgozóknak az eddigieknél is többet kell importálniuk.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Már nem csak a piros mikulásvirágot keresik

Az adventi időszak kedvelt és divatos növénye a mikulásvirág. Míg korábban szinte kizárólag a piros fellevelű növényeket keresték a vevők, manapság egyre népszerűbbek az attól eltérő árnyalatú, különleges megjelenésű változatok is.

Télen is van munka a kertben

A kerti munkákat télen sem lehet teljesen szüneteltetni, ilyenkor kell felkészíteni kertünket a tavasz érkezésére. Még akkor is, ha ez most még nagyon messzinek tűnik egyelőre.

Feldman: A jövőben is fejlesztjük a hazai élelmiszeripart

Gyors tempóban emelkednek az energia- és alapanyagárak, amit a termények és élelmiszerek árában is érvényesíteni kellene. Hogyan hat mindez a zöldség-gyümölcs ágazatra, ezt boncolgatták a FruitVeB évzáró konferenciáján Kecskeméten. A tanácskozás első témakörében a feldolgozóipar helyzetét taglalták.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.