Back to top

Zöldfelületek: közös szakmai nyelv

A zöldfelületek kivitelezésének két fontos tényezője a fajta megválasztása és a jó minőségű áru. Mivel a minőség a siker záloga, összegeznünk kell a faiskolai termékekre, növényekre vonatkozó elvárásokat. A készülő hazai faiskolai szabványt mutatta be Barabits Elemér, az Alsótekeresi Faiskola Kft. ügyvezető igazgatója egy közelmúltbeli szakmai rendezvényen.

Minőségi rendszer és egységes szakmai szemlélet kialakítása a cél, mondta Barabits Elemér
Minőségi rendszer és egységes szakmai szemlélet kialakítása a cél, mondta Barabits Elemér
A jelenleg érvényben levő hazai faiskolai szabványok tartalmazzák ugyan a növényektől elvárható minőségi normákat, de ma már nem mérvadóak, fajsúlytalanok, mert elmaradt a rendszeres frissítésük, korszerűsítésük. A ma használatos díszfaiskolai termékszabványt például az 1986-os szabvány aktualizálását követően, 1996 óta használják. Jelenleg külön szabvány ajánl díszfákat, díszcserjéket a közterületi fásításokhoz, egy másik vonatkozik a szabadföldi rózsákra. Az európai uniós csatlakozással egy magasabb kertészeti kultúrával rendelkező társaság része lett hazánk, ezért célszerű lenne a mi követelményrendszerünket harmonizálni az európai közösségben érvényben levő előírásokkal.

Minőségi ajánlás

A Barabits Elemér szakmai irányításával készülő faiskolai szabvány – vagy minőségi ajánlástervezet – a közösségi elvárásokhoz igazodó, de a magyar kertész- és faiskolás társadalom által teljesíthető minőségi előírásrendszert igyekszik megfogalmazni.

A szakember bízik abban, hogy a magyar nemzet egyre fogékonyabb lesz a kertkultúrára, és egyre több időt fog arra fordítani, hogy a szabadidejét a kertben töltse, ott feltöltődjön.

A szabvány egyfelől a faiskolás társadalom által felállított minőségi követelményrendszer, de abban is segít, hogy a fogyasztó tisztában legyen vele, milyen minőségi előírások vonatkoznak a faiskolai árukra. A készülő szabvány vagy minőségi ajánlás, minőségi előírásrendszer egyfajta közös szakmai nyelv, amellyel a faiskolai termesztők jellemezni tudják növényeiket. Lehetővé válik az is, hogy a szabványon keresztül nemzeti adottságaink, jellegzetességeink is bekerüljenek a termesztésbe. Például Svédországban és Norvégiában az Európában megszokottnál sokkal télállóbb növények alkalmazását írják elő az ottani hidegebb éghajlatnak megfelelően. Mivel hazánk szárazabb, meszesebb talajú kontinentális terület, célszerű ezekhez a körülményekhez megfelelő előírásokat foganatosítani, emelte ki az előadó.

Az európai szabvány szerint a sorfa törzsmagassága legalább 220, törzskörmérete legalább 16 centiméter, és legalább három átültetésen van túl
Az európai szabvány szerint a sorfa törzsmagassága legalább 220, törzskörmérete legalább 16 centiméter, és legalább három átültetésen van túl

A faiskolai termesztésben jelenleg értékrendváltozás zajlik. Eddig a faiskolai termékek díszjellege volt előtérben, ma már azonban a díszérték csak sokadik jellemzője a faiskolákból kikerülő árunak.

A faiskolai termékek a zöldfelületek alapjai, és jelentősen hozzájárulnak az életminőség javításához. Ezt azért hangsúlyozta az előadó, mert az ötvenes-hatvanas években még erős negatív jelzőkkel illették a díszfaiskolai termékeket és nagyon rossz volt a megítélésük az ezekkel foglalkozóknak. Ezt a gondolatot helyre kell tenni, a szabványnak is tükröznie kell a kor szellemét, hallottuk.

Cserje, fa, rózsa, fenyő

A készülő általános faiskolai termékszabvány a faiskolai termékeket cserje, rózsa, fa és fenyőfélék csoportosításban tárgyalja. Ha egy fa vagy cserje különleges díszértékű, akkor az díszfa vagy díszcserje. A rózsa külön kategória, céltudatos nemesítéssel létrehozott, különleges díszértéket képviselő cserje, amire külön szabvány vonatkozik.

Egy díszcseresznye és a gyümölcstermő Germersdorfi cseresznye nevelésében nincs lényegi különbség, csak más a felhasználási irány. Amikor áruról beszélünk, akkor ezek egyenrangúak, alapvetően ugyanazok a fogalmak érvényesek rájuk, ezért a gyümölcsöket is be kellene vonni a tervezetbe.

Célszerű lenne átfogó magyar szabványt létrehozni, amilyen például az európai faiskolai szövetség szabványa, vagy a 2021-től érvényes új német minőségi meghatározás. Németországban a zöldfelületek kialakításának van szabványa, és ennek része ajánlásként a faiskolai termékek minőségi előírásrendszere. A hazai szabványtervezet a korábbi magyar szabványokon, az európai faiskolai szövetség ajánlásain alapszik, és figyelembe veszi a legújabb német előírásokat.

A szabványtervezet szakaszai

A bevezetést fogalommeghatározások követik a szabványtervezetben, a magyar fogalmakat egyezteti az európai szakkifejezésekkel, ez ugyanis korábban nem történt meg. Az általános érvényű előírásokat négy lényeges pontban foglalja össze a tervezet: a forgalomba hozott faiskolai termékek feleljenek meg a szabvány előírásainak, a hatályos növény­egészségügyi előírásoknak, legyenek faj-, illetve fajtaazonosak, életképesek, kiültetésre vagy továbbnevelésre alkalmasak.

A növények nevelési és általános megjelenési követelményeit összefoglaló részben részletezi például, hogy a faiskola szakszerű neveléssel és a növények rendszeres átültetésével termel árut. Kimondja, milyen legyen a fa koronája, törzse, földlabdája, gyökérzete, részletesen tárgyalja az ezekre vonatkozó minőségi követelményeket.

A szabvány a városi fásítás lehetőségeire is koncentrál, hogy jobban érvényesüljenek a zöld környezet kialakítását célzó előírások
A szabvány a városi fásítás lehetőségeire is koncentrál, hogy jobban érvényesüljenek a zöld környezet kialakítását célzó előírások

A növények osztályozása a tervezet következő témája. A faiskolai áru legyen egységes, ezt osztályozással érik el a faiskolában, ami a leglényegesebb faiskolai tevékenységek egyike. Minden évben pozitív szelekción megy keresztül az állomány, míg végül egyedei egyformák lesznek. A tervezet behozza a színkód használatát, amivel különböző méreteket, minőségeket lehet jelölni színes festéssel, szalagokkal. Kitér a faiskolai áru megnevezésére is, az árun jelölni kell a nevét, méretét, minőségét.

A szabvány foglalkozik a csomagolással, szállítással is. A csomagolásnál a természetes, lebomló anyagok használatát javasolják, például a galvanizált drótkosár helyett a lágyvasból készültet és a jutaszövetet.

A kötőzőanyagoknál is a len- és kenderalapúak használatát emelik ki, mert a műanyag bálakötöző zsineget Nyugat-Európában sok helyen nem fogadják el. A szabvány általános része meghatározza, hogy mikor lehet forgalomba hozni faiskolai árut. A földlabdás lombos növények lombhullástól lombfakadásig, a konténeres növények időjárástól függően mindig ültethetők, a földlabdás fenyőket a kihajtástól a csúcsrügyük lezáródásáig nem lehet ültetni. Az általános rész foglalkozik a felelősség kérdésével is. Kimondja, hogy a szabvány tárgyát képező termékeket átvételig az átadó, utána pedig az átvevő köteles minden károsodástól megóvni. A szabvány a felelősség terén sem hagyja magukra a feleket.

Az általános részek után részletezi a tervezet a cserjékre, a rózsákra, a fákra és a fenyőfélékre vonatkozó előírásokat. Meghatározásra került, hogy az számít cserjének, ami a talajtól mért 20 centiméteren belül legalább 3 ággal rendelkezik.

Ez az eddigi magyar szabványokban nem szerepelt. A tervezet ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a nehezen elágazódó fajoknál, fajtáknál, például a Ligustrum ovalifolium esetében kevesebb hajtásszám is elegendő legyen a megfelelő minőséghez. A szabadgyökerű cserjékkel kapcsolatban megfogalmazza a szabvány, hogy azok legyenek legalább egyszer, a földlabdás cserjék többször, de legalább kétszer átültetve. További kikötés, hogy a cserje három vagy négy évnél tovább nem maradhat egy helyben, át kell ültetni.

Barabits Elemér szerint fontos lenne, hogy külön fejezet foglalkozzon a fiatal növényekkel, melyeket áruként, de nem szaporítóanyagként értékesítenek. A szabvány ezen része a fiatal növényekre, és nem a cserjékre vonatkozó résszel kell, hogy kezdődjön.

Rózsaszabvány régóta létezik, Európában és hazánkban is mérvadó. A szőregi és a Szőreg környéki termelők e szabvány szerint dolgoznak. A konténeres nemes rózsák kínálata megnövekedett, ezért a szabványtervezet előírja, milyen méretű konténert kell használni az egyes tételekhez.

A szabadföldi szemzett nemes bokorrózsáknál 3 literes, a rózsafáknál 5 literes az előírt méret. A dugványról szaporítottak kisebb konténerben is forgalmazhatóak. A magról, dugványról szaporított rózsák cserjének tekinthetők, azokra a cserjeszabványok vonatkoznak.

A fásítás lehetőségei

A fák meghatározzák és befolyásolják a városi klímát, az életminőség javításának meghatározó elemei. A városi területek fásítottsága jelenleg nem megfelelő. A szabvány ezen része a klímaváltozás feltételeire, a városi fásítás lehetőségeire koncentrál annak érdekében, hogy jobban érvényesüljenek az előírások, melyek elősegítik a zöldebb környezet kialakítását. A szabvány a következő fogalmakat határozza meg: suháng, alacsony, félmagas és magas törzsű fa, sorfa. A sorfa vonalas alakzatok kialakítására, városi telepítésre alkalmas növény, törzsmagasságának köszönhetően áteresztőképessége van, a közlekedést lehetővé teszi. Az európai szabvány szerint a sorfának legalább 220 centiméter a törzsmagassága, a törzskörmérete legalább 16 centiméter, és legalább háromszor át van ültetve.

Az áru egységességét osztályozással érik el, ez az egyik leglényegesebb faiskolai tevékenység
Az áru egységességét osztályozással érik el, ez az egyik leglényegesebb faiskolai tevékenység

A fák felhasználásának két szélesebb iránya van: városi kiültetés sorfaként és szabad formájú, szoliter parkfák kiültetése kertekbe, parkokba. A fáknak meg kell felelniük a használati célnak, például keskenyebb utcákon keskenyebb, szélesebb utcákon szélesebb koronaformák használhatók. Kétféle sorfa van a meghatározott törzsmagasság mellett, a gömbfa és a sudaras fa. A német szabvány azt írja elő, hogy 20/25 centiméter törzsvastagságtól a sorfának 250 centiméter törzsmagasságúnak kell lennie. Magyarországon azt fogják javasolni a szabványban, hogy a sudaras koronájú sorfáknál lehetőség legyen a fák növekedésének megfelelően a törzsmagasság emelésére.

Egy sorfa legyen legalább háromszor átültetett, az idősebb példányok négyszer. Legyen jó fajtaválaszték, és a faiskola ügyeljen a minőségre, a többszöri átültetésre, mert ha kevesebbszer ültetik át a fákat, az eredési kockázatot jelent.

A szabványtervezet utolsó blokkja a fenyőfélékről szól. Barabits Elemér elmondta, hogy keresletük csökkent, a lombos növények mind nagyobb teret nyernek. Ez jó irány, mert Magyarország a lombos erdők övébe tartozik.

A faiskolai szabványtervezet kész, zárta ismertetőjét a szakember. El kell dönteni, hogy a készítők ezt szabvánnyá dolgozzák tovább, vagy csupán egy minőségi ajánlás lesz a faiskolások és a felhasználók felé. Ez utóbbi esetben fontos a társadalom széles körű tájékoztatása. A német szabványról a szakmai folyóiratokban folyamatosan jelennek meg cikkek, ismertetők, hogy a társadalom tisztában legyen a benne foglaltakkal. Fontos, hogy kialakuljon egy minőségi rendszer, közös szakmai szemlélet. A szabvány a faiskolai termékek piacra jutását, a korrupció visszaszorítását is segítené, mivel ha pontosan definiálva van a minőség, az megakadályozza a visszaéléseket.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A "gesztenyés" termékek is drágulnak

A szokásosnál jóval kevesebb gesztenye termett idén hazánkban, a szelídgesztenyéből készült termékek ugyanakkor egyre kelendőbbek a magyar vásárlók körében, ezért a feldolgozóknak az eddigieknél is többet kell importálniuk.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Már nem csak a piros mikulásvirágot keresik

Az adventi időszak kedvelt és divatos növénye a mikulásvirág. Míg korábban szinte kizárólag a piros fellevelű növényeket keresték a vevők, manapság egyre népszerűbbek az attól eltérő árnyalatú, különleges megjelenésű változatok is.

Télen is van munka a kertben

A kerti munkákat télen sem lehet teljesen szüneteltetni, ilyenkor kell felkészíteni kertünket a tavasz érkezésére. Még akkor is, ha ez most még nagyon messzinek tűnik egyelőre.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

Chilei cseresznye az ünnepekre

November végétől újra kapható Európában a chilei cseresznye, ami azért nagy hír, mert az elmúlt években Kína szinte az összeset fölvásárolta, idén azonban egy rotterdami importőrcég ismét tudott beszerezni.