Back to top

Hamarosan vége a berregésnek

A muflon a domb- és hegyvidék erdősült területeinek lakója. Nem számít hazánkban őshonosnak, Forgách gróf a XIX. század végén telepítette be ghymesi birtokára. A sikeres telepítés eredményeként további telepítések következtek, így mára az Északi-középhegységben, a Budai-hegységben, a Gödöllői-dombvidéken, a Dunántúlon, a Vértesben, Gerecsében, Pilisben is élnek kisebb-nagyobb állományai.

A hímet kosnak, az ivarérett nőstényt (amíg nem ellett) jerkének, ellés után juhnak, a szaporulatot kos- vagy jerkebáránynak nevezi a vadásznyelv. A nemek között a szőrzet némileg különbözik: a kosoké nyáron vörösesbarna, hátukon sötétebb árnyalattal, oldalukon jól látható, a szürkétől a fehérig változó színű nyeregfolt látható. A nyakukon lévő szőrzet télen erőteljes sörénnyé fejlődik.

A kosok szarvat viselnek, a szarutülkök növekedése már a születést követően megindul.

Csontos alapja a homlokcsont üreges szarvnyúlványa, amely fölé nyúlik a folyamatosan növekvő szarutülök. Ez először kétélű, majd a szarvcsap megerősödésével háromélűvé válik. A szarvcsap szöge határozza meg a szarv ívét, a csavarodottságát és a terpesztését. A szarutülök növekedése a kos élete végéig tart, de ahogy az állat öregszik, úgy a szarutülök növekedése is lelassul. Kb. 8 éves korára a szarv hossznövekedése befejeződik, a további minimális növekedést a csúcs kopása kiegyenlíti.

A szarv, vagy ahogy a vadásznyelv mondja, a csiga (elölről nézve) formáját tekintve lehet: trapéz, téglalap és fordított trapézforma, oldalnézetből pedig körívelésű vagy csavart forma.

A szarvak felületén található még a barázdáltság és az évgyűrűk. Az évgyűrűk között a barázdáltság szélessége és mélysége változó, minél sűrűbb a barázdáltság az évgyűrűk között, annál értékesebb. Az évgyűrűk kialakulása a rövid és hosszú nappalok változásának, valamint a táplálékkínálat eltérésének az eredménye.

Az évgyűrűket megszámolva a kos kora pontosan megállapítható.

A jerkék, juhok kevesebb mint 10 százaléka is növeszt szarvat, amely mindig kétélű és jóval kisebb a kosokénál.  

Táplálkozását tekintve szívesen fogyaszt magas rosttartalmú, viszonylag nehezen emészthető növényi részeket. Ezért olyan területen is megél, ahol a szarvas vagy az őz kevésbé találja meg a táplálékát. Legelési módjával és taposásával a nyáj károsíthatja a környezetet, különösen a természetvédelmi területeken.

Szaporodási periódusa, a berregés október közepétől november közepéig tart, de az időjárás-változásnak köszönhetően ez némiképp eltolódhat.

A kosok között ilyenkor elkezdődik a vetélkedés a nyájért, az egymásnak rohanó, szarvukkal összecsapó kosok küzdelme messzire elhallatszik.

A muflon szociális faj, szívesen tartózkodik nyájban.

A nyáj tavasztól őszig a hegyek magasabb régióiban tartózkodik, télen viszont, a hóvastagság növekedésével lehúzódnak a hegy alacsonyabb részeire. Vadászható faj, a muflonkos egész évben vadászható, a juh és a jerke szeptember 1. – január 31. között, a bárány szeptember 1. – február utolsó napjáig.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról - írta a The Guardian című brit lap.