Back to top

Hamarosan vége a berregésnek

A muflon a domb- és hegyvidék erdősült területeinek lakója. Nem számít hazánkban őshonosnak, Forgách gróf a XIX. század végén telepítette be ghymesi birtokára. A sikeres telepítés eredményeként további telepítések következtek, így mára az Északi-középhegységben, a Budai-hegységben, a Gödöllői-dombvidéken, a Dunántúlon, a Vértesben, Gerecsében, Pilisben is élnek kisebb-nagyobb állományai.

A hímet kosnak, az ivarérett nőstényt (amíg nem ellett) jerkének, ellés után juhnak, a szaporulatot kos- vagy jerkebáránynak nevezi a vadásznyelv. A nemek között a szőrzet némileg különbözik: a kosoké nyáron vörösesbarna, hátukon sötétebb árnyalattal, oldalukon jól látható, a szürkétől a fehérig változó színű nyeregfolt látható. A nyakukon lévő szőrzet télen erőteljes sörénnyé fejlődik.

A kosok szarvat viselnek, a szarutülkök növekedése már a születést követően megindul.

Csontos alapja a homlokcsont üreges szarvnyúlványa, amely fölé nyúlik a folyamatosan növekvő szarutülök. Ez először kétélű, majd a szarvcsap megerősödésével háromélűvé válik. A szarvcsap szöge határozza meg a szarv ívét, a csavarodottságát és a terpesztését. A szarutülök növekedése a kos élete végéig tart, de ahogy az állat öregszik, úgy a szarutülök növekedése is lelassul. Kb. 8 éves korára a szarv hossznövekedése befejeződik, a további minimális növekedést a csúcs kopása kiegyenlíti.

A szarv, vagy ahogy a vadásznyelv mondja, a csiga (elölről nézve) formáját tekintve lehet: trapéz, téglalap és fordított trapézforma, oldalnézetből pedig körívelésű vagy csavart forma.

A szarvak felületén található még a barázdáltság és az évgyűrűk. Az évgyűrűk között a barázdáltság szélessége és mélysége változó, minél sűrűbb a barázdáltság az évgyűrűk között, annál értékesebb. Az évgyűrűk kialakulása a rövid és hosszú nappalok változásának, valamint a táplálékkínálat eltérésének az eredménye.

Az évgyűrűket megszámolva a kos kora pontosan megállapítható.

A jerkék, juhok kevesebb mint 10 százaléka is növeszt szarvat, amely mindig kétélű és jóval kisebb a kosokénál.  

Táplálkozását tekintve szívesen fogyaszt magas rosttartalmú, viszonylag nehezen emészthető növényi részeket. Ezért olyan területen is megél, ahol a szarvas vagy az őz kevésbé találja meg a táplálékát. Legelési módjával és taposásával a nyáj károsíthatja a környezetet, különösen a természetvédelmi területeken.

Szaporodási periódusa, a berregés október közepétől november közepéig tart, de az időjárás-változásnak köszönhetően ez némiképp eltolódhat.

A kosok között ilyenkor elkezdődik a vetélkedés a nyájért, az egymásnak rohanó, szarvukkal összecsapó kosok küzdelme messzire elhallatszik.

A muflon szociális faj, szívesen tartózkodik nyájban.

A nyáj tavasztól őszig a hegyek magasabb régióiban tartózkodik, télen viszont, a hóvastagság növekedésével lehúzódnak a hegy alacsonyabb részeire. Vadászható faj, a muflonkos egész évben vadászható, a juh és a jerke szeptember 1. – január 31. között, a bárány szeptember 1. – február utolsó napjáig.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Haszonállat-védelem és nagyragadozók

Hazánk területén már tartósan újra megtelepedett Európa egyik csúcsragadozója, a farkas. Több zempléni gazdálkodó – szarvasmarha- és juhtenyésztők – állományában okoztak már kárt e nagyragadozók.

Fürjeket és szalonkát is próbáltak Olaszországba csempészni

Nemzetközi hatósági akció keretében több tucat vadmadár, köztük védett fajok csempészett tetemét foglalták le Szlovéniában - közölte szerdán a szlovén pénzügyőrség. A védett állatokat Horvátországból próbálták meg Olaszországba szállítani a tettesek.

Befogták a Bükkben kóborló szervált

Az elmúlt napokban több helyen is megjelent a hír, miszerint szervált láttak - sőt, videóztak - a Bükkben. Az Afrikában őshonos macskaféle viselkedéséből is látszott, hogy korábban fogságban tartották, ahonnan vagy megszökött, vagy szabadon engedték.

Nincs megoldás az aranysakál ellen

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Növeljük a zöldfelületet

A globális fölmelegedés összetett folyamat, nem lehet leegyszerűsíteni, azonban ok-okozati összefüggések következtében képes módosítani a növényi életjelenségeket. A természeti törvények értelmében általános jellegű, de különbözőképpen hat a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti növényekre, közvetlen a hatása az időjárásra, a növények stresszállapotára, valamint az emberek, állatok környezetére.

Erdőlátogatási korlátozás az EGERERDŐNÉL

Az Egri Erdészet területén érintett az Országos Kék Túraútvonal, illetve Szarvaskő és a Szén-hegy környéke.

Rekord mennyiségű tengeri tehén pusztult el

Július óta minden héten rekordokat döntöget a vadgazdálkodási hatóságok által közreadott elpusztult tengeri tehenekről szóló jelentés. November közepére pedig átlépte az 1000 példányt az elhullott egyedek száma.