Back to top

Új piacokat nyithatnak a fejlesztések

Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat – jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára november 4-én Veszprémben, az agrárexport fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatóján.

Bencsik Dávid kiemelte:

korábban még soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére,

Bencsik Dávid: „a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.”
Bencsik Dávid: „a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.”
Fotó: MTI - Vermes Tibor
mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint. Hozzátette: az uniós forrásokat a kormány 2021-től a korábbi évek 17,5 százalékos nemzeti társfinanszírozása helyett 80 százalékkal egészíti ki. A fejlesztésekhez azonban a külpiacokat is hozzá kell igazítani – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár, nemzetgazdasági érdeknek nevezve az agrárexport dinamizálását.

Az Agrárminisztérium azt szeretné elérni, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország - mondta. Közölte: a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.

Az EU és a dél-amerikai piac, a Mercosur-államok (tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közti szabadkereskedelmi megállapodás kihívásairól szólva úgy fogalmazott: tartani kell a „nem fair versenytől”, hiszen más körülmények között gazdálkodnak az európai és a dél-amerikai gazdák.

Amennyiben a megállapodás megszületik, például a baromfiágazatban a Mercosur-államokból importált mennyiség megegyezhet Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével, amelyet „mindenki megérezhet”.

Hozzátette: a zöld megállapodás révén is csökkenhet az EU-ban a mezőgazdasági termelés, ami 17–60 százalék közt hajthatja fel az élelmiszeripari árakat.

Fotó: Csatlós Norbert
A magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető. Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése.

Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke

az export növeléséhez fontosnak nevezte a termékek homogenitását, hogy a gazdák meg tudjanak állapodni a nagy mennyiségben termelt fajtákban, illetve a logisztikát, hogy a termékeket tudják tárolni, majd pedig eljuttatni a piacra.

Újabb uniós oltalom

Uniós oltalomban részesült a „Fertőd vidéki sárgarépa” elnevezés az európai bizottság november 3-i döntésével. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 78-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők száma: 28 élelmiszer, 38 bor és 12 pálinka elnevezése védett az EU területén.

A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, segíti a fogyasztói kommunikációt és a promóciót, ismertebbé téve a terméket. A földrajzi helyhez köthető termelési kultúra és hagyományos tudás, innovatív fejlesztéssel, boldogulást biztosít a termelők számára.

Tejtermelés

A magyar agrárium meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják. Jelentőségük vitathatatlan, így működésük támogatása elengedhetetlen – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Szuhavölgyi Családi Manufaktúra sajtüzemének átadásán.

A magyar agrárpolitika elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt is, amihez idén minden eddiginél több forrást biztosít. A tejtermelés értéke tavaly 5 százalékos éves növekedéssel meghaladta a 207 milliárd forintot, míg a tejtermékgyártás csaknem 354 milliárdos termelési értéke az élelmiszeripari termelésnek majdnem a tizedét tette ki.

Hosszabb távon a fogyasztás felfuttatása mellett a feldolgozottság növelése a tejágazat bővülésének kulcsa.

Ehhez azonban a hazai vállalkozóknak a fogyasztói igények alakulását is figyelve folyamatos fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.

Az agrártárca elkötelezett a hazai feldolgozóipar bővítésében, ezért idén két élelmiszeripari feldolgozói pályázatot hirdettek meg. Egyet a kisebb, egyet a nagyobb vállalkozások számára, melyekre összesen 1040 kérelem érkezett be, 302 milliárd forint támogatási igénnyel.

A támogatások mellett a minisztérium a következő időszakban még több erőforrás bevonásával fogja erősíteni a tudatos fogyasztói döntéseket, hogy a magyar vásárlók sokkal inkább a magyar termékeket részesítsék előnyben, amivel a hazai gazdaságot is támogatják.

A magyar erdők élőfakészlete 400 millió köbméter, amely évente 13 millió köbméterrel gyarapszik. Mivel az éves fakitermelés csak 5,5-7,5 millió köbméter körül alakul, jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk
A magyar erdők élőfakészlete 400 millió köbméter, amely évente 13 millió köbméterrel gyarapszik. Mivel az éves fakitermelés csak 5,5-7,5 millió köbméter körül alakul, jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk

Állami együttműködés

Együttműködési megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a világ egyik vezető faipari társaságához, a svájci tulajdonú SWISS KRONO csoporthoz tartozó Swiss Krono Kft. A tárca érdekelt a faanyag, mint megújuló energiaforrás fenntartható hasznosításában – mondta Zambó Péter, az Agrármisztérium erdőkért felelős államtitkára.

Jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk, és a faanyag-hasznosításban további növekedési potenciál van. Ehhez viszont együtt kell működnie az erdőgazdaságnak és a faiparnak, mivel „közös érdek a faanyag megújuló alapanyagként történő megismertetése a társadalommal.”

A beszállítási szerződések megkötése zökkenőmentesen zajlik az állami erdőgazdaságokkal, és a Soproni Egyetem Fenntartható Fagazdálkodási kerekasztalának ülésén már bevonták a Swiss Krono Kft.-t az ágazati stratégiai gondolkodásba – mondta Szabadné Kázmér Orsolya, a Swiss Krono Kft. igazgatója. A cég telephelyén, Vásárosnaményban 17 milliárd forintos kapacitásbővítés kezdődik el, amihez a kormány 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ennek köszönhetően a jövőben 145 munkahely mellett további 28 új jön létre, és a gyártási kapacitást másfélszeresre fogják növelni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több problémára is megoldás a gombakomposzt újrahasznosítása

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

Felbecsülhetetlen károkat okozott a műtrágyakartellezés

Felbecsülhetetlen kárt okozott a magyar gazdáknak és fogyasztóknak Bige László műtrágyakartellezése - jelentette ki az agrárminiszter vasárnap a Facebook-oldalán.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Elkészült a tehén nélküli „tehén tej”

Egy amerikai cég kutatásának eredményeképpen olyan tejtermékeket, például sajtot és joghurtot képes elő állítani, amelyek úgy néznek ki, és olyan az ízük, mint a valódi tejtermékeknek. Tehenekre azonban nincs szükség.

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Saját gyökéren vagy oltva

A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű növényekkel szemben, ennek azonban ára van, hiszen két növényből „készítünk” egyet, nagyobb a szaporítóanyag-költség. A jövedelmezőséghez a kertészetben is egyre fontosabb az egységnyi területen elérhető minél nagyobb termésmennyiség. Ebben és a termésbiztonság javításában is szerepe lehet az oltásnak.

91 éves az év jégkármérséklője

A megváltozott éghajlati viszonyokra nemcsak válaszokat kell találni, hanem segítséget is kell nyújtani a gazdáknak a káraik mérsékléséhez. Ennek érdekében az agrártárca több lábon álló kockázatkezelő eszközt működtet, ennek része az országos jégkármérséklő rendszer is.