Back to top

Új piacokat nyithatnak a fejlesztések

Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat – jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára november 4-én Veszprémben, az agrárexport fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatóján.

Bencsik Dávid kiemelte:

korábban még soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére,

Bencsik Dávid: „a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.”
Bencsik Dávid: „a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.”
Fotó: MTI - Vermes Tibor
mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint. Hozzátette: az uniós forrásokat a kormány 2021-től a korábbi évek 17,5 százalékos nemzeti társfinanszírozása helyett 80 százalékkal egészíti ki. A fejlesztésekhez azonban a külpiacokat is hozzá kell igazítani – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár, nemzetgazdasági érdeknek nevezve az agrárexport dinamizálását.

Az Agrárminisztérium azt szeretné elérni, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország - mondta. Közölte: a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.

Az EU és a dél-amerikai piac, a Mercosur-államok (tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közti szabadkereskedelmi megállapodás kihívásairól szólva úgy fogalmazott: tartani kell a „nem fair versenytől”, hiszen más körülmények között gazdálkodnak az európai és a dél-amerikai gazdák.

Amennyiben a megállapodás megszületik, például a baromfiágazatban a Mercosur-államokból importált mennyiség megegyezhet Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével, amelyet „mindenki megérezhet”.

Hozzátette: a zöld megállapodás révén is csökkenhet az EU-ban a mezőgazdasági termelés, ami 17–60 százalék közt hajthatja fel az élelmiszeripari árakat.

Fotó: Csatlós Norbert
A magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető. Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése.

Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke

az export növeléséhez fontosnak nevezte a termékek homogenitását, hogy a gazdák meg tudjanak állapodni a nagy mennyiségben termelt fajtákban, illetve a logisztikát, hogy a termékeket tudják tárolni, majd pedig eljuttatni a piacra.

Újabb uniós oltalom

Uniós oltalomban részesült a „Fertőd vidéki sárgarépa” elnevezés az európai bizottság november 3-i döntésével. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 78-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők száma: 28 élelmiszer, 38 bor és 12 pálinka elnevezése védett az EU területén.

A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, segíti a fogyasztói kommunikációt és a promóciót, ismertebbé téve a terméket. A földrajzi helyhez köthető termelési kultúra és hagyományos tudás, innovatív fejlesztéssel, boldogulást biztosít a termelők számára.

Tejtermelés

A magyar agrárium meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják. Jelentőségük vitathatatlan, így működésük támogatása elengedhetetlen – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Szuhavölgyi Családi Manufaktúra sajtüzemének átadásán.

A magyar agrárpolitika elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt is, amihez idén minden eddiginél több forrást biztosít. A tejtermelés értéke tavaly 5 százalékos éves növekedéssel meghaladta a 207 milliárd forintot, míg a tejtermékgyártás csaknem 354 milliárdos termelési értéke az élelmiszeripari termelésnek majdnem a tizedét tette ki.

Hosszabb távon a fogyasztás felfuttatása mellett a feldolgozottság növelése a tejágazat bővülésének kulcsa.

Ehhez azonban a hazai vállalkozóknak a fogyasztói igények alakulását is figyelve folyamatos fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.

Az agrártárca elkötelezett a hazai feldolgozóipar bővítésében, ezért idén két élelmiszeripari feldolgozói pályázatot hirdettek meg. Egyet a kisebb, egyet a nagyobb vállalkozások számára, melyekre összesen 1040 kérelem érkezett be, 302 milliárd forint támogatási igénnyel.

A támogatások mellett a minisztérium a következő időszakban még több erőforrás bevonásával fogja erősíteni a tudatos fogyasztói döntéseket, hogy a magyar vásárlók sokkal inkább a magyar termékeket részesítsék előnyben, amivel a hazai gazdaságot is támogatják.

A magyar erdők élőfakészlete 400 millió köbméter, amely évente 13 millió köbméterrel gyarapszik. Mivel az éves fakitermelés csak 5,5-7,5 millió köbméter körül alakul, jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk
A magyar erdők élőfakészlete 400 millió köbméter, amely évente 13 millió köbméterrel gyarapszik. Mivel az éves fakitermelés csak 5,5-7,5 millió köbméter körül alakul, jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk

Állami együttműködés

Együttműködési megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a világ egyik vezető faipari társaságához, a svájci tulajdonú SWISS KRONO csoporthoz tartozó Swiss Krono Kft. A tárca érdekelt a faanyag, mint megújuló energiaforrás fenntartható hasznosításában – mondta Zambó Péter, az Agrármisztérium erdőkért felelős államtitkára.

Jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk, és a faanyag-hasznosításban további növekedési potenciál van. Ehhez viszont együtt kell működnie az erdőgazdaságnak és a faiparnak, mivel „közös érdek a faanyag megújuló alapanyagként történő megismertetése a társadalommal.”

A beszállítási szerződések megkötése zökkenőmentesen zajlik az állami erdőgazdaságokkal, és a Soproni Egyetem Fenntartható Fagazdálkodási kerekasztalának ülésén már bevonták a Swiss Krono Kft.-t az ágazati stratégiai gondolkodásba – mondta Szabadné Kázmér Orsolya, a Swiss Krono Kft. igazgatója. A cég telephelyén, Vásárosnaményban 17 milliárd forintos kapacitásbővítés kezdődik el, amihez a kormány 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ennek köszönhetően a jövőben 145 munkahely mellett további 28 új jön létre, és a gyártási kapacitást másfélszeresre fogják növelni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Fogadóépület várja a Rám-szakadékba látogatókat

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő - mondta el az erdőgazdaság szóvivője szerdán az MTI-nek.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Karitatív programokkal a gyerekekért

A Corteva globális mezőgazdasági vállalatként elkötelezett a befogadás, sokszínűség és méltányosság elősegítése mellett. Az összetartozás kultúrájának ápolásával, a munkaerő sokszínűségének konkrét munkavállalói képviseleti célokkal történő növelésével és külső befolyásának erősítésével a vállalat úgy véli, hogy jelentős pozitív hatást tud generálni munkavállalóira, a fogyasztókra, a környezetre és a gazdálkodókra.