Back to top

Új piacokat nyithatnak a fejlesztések

Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat – jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára november 4-én Veszprémben, az agrárexport fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatóján.

Bencsik Dávid kiemelte:

korábban még soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére,

Bencsik Dávid: „a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.”
Bencsik Dávid: „a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.”
Fotó: MTI - Vermes Tibor
mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint. Hozzátette: az uniós forrásokat a kormány 2021-től a korábbi évek 17,5 százalékos nemzeti társfinanszírozása helyett 80 százalékkal egészíti ki. A fejlesztésekhez azonban a külpiacokat is hozzá kell igazítani – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár, nemzetgazdasági érdeknek nevezve az agrárexport dinamizálását.

Az Agrárminisztérium azt szeretné elérni, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország - mondta. Közölte: a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.

Az EU és a dél-amerikai piac, a Mercosur-államok (tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közti szabadkereskedelmi megállapodás kihívásairól szólva úgy fogalmazott: tartani kell a „nem fair versenytől”, hiszen más körülmények között gazdálkodnak az európai és a dél-amerikai gazdák.

Amennyiben a megállapodás megszületik, például a baromfiágazatban a Mercosur-államokból importált mennyiség megegyezhet Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével, amelyet „mindenki megérezhet”.

Hozzátette: a zöld megállapodás révén is csökkenhet az EU-ban a mezőgazdasági termelés, ami 17–60 százalék közt hajthatja fel az élelmiszeripari árakat.

Fotó: Csatlós Norbert
A magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető. Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése.

Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke

az export növeléséhez fontosnak nevezte a termékek homogenitását, hogy a gazdák meg tudjanak állapodni a nagy mennyiségben termelt fajtákban, illetve a logisztikát, hogy a termékeket tudják tárolni, majd pedig eljuttatni a piacra.

Újabb uniós oltalom

Uniós oltalomban részesült a „Fertőd vidéki sárgarépa” elnevezés az európai bizottság november 3-i döntésével. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 78-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők száma: 28 élelmiszer, 38 bor és 12 pálinka elnevezése védett az EU területén.

A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, segíti a fogyasztói kommunikációt és a promóciót, ismertebbé téve a terméket. A földrajzi helyhez köthető termelési kultúra és hagyományos tudás, innovatív fejlesztéssel, boldogulást biztosít a termelők számára.

Tejtermelés

A magyar agrárium meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják. Jelentőségük vitathatatlan, így működésük támogatása elengedhetetlen – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Szuhavölgyi Családi Manufaktúra sajtüzemének átadásán.

A magyar agrárpolitika elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt is, amihez idén minden eddiginél több forrást biztosít. A tejtermelés értéke tavaly 5 százalékos éves növekedéssel meghaladta a 207 milliárd forintot, míg a tejtermékgyártás csaknem 354 milliárdos termelési értéke az élelmiszeripari termelésnek majdnem a tizedét tette ki.

Hosszabb távon a fogyasztás felfuttatása mellett a feldolgozottság növelése a tejágazat bővülésének kulcsa.

Ehhez azonban a hazai vállalkozóknak a fogyasztói igények alakulását is figyelve folyamatos fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.

Az agrártárca elkötelezett a hazai feldolgozóipar bővítésében, ezért idén két élelmiszeripari feldolgozói pályázatot hirdettek meg. Egyet a kisebb, egyet a nagyobb vállalkozások számára, melyekre összesen 1040 kérelem érkezett be, 302 milliárd forint támogatási igénnyel.

A támogatások mellett a minisztérium a következő időszakban még több erőforrás bevonásával fogja erősíteni a tudatos fogyasztói döntéseket, hogy a magyar vásárlók sokkal inkább a magyar termékeket részesítsék előnyben, amivel a hazai gazdaságot is támogatják.

A magyar erdők élőfakészlete 400 millió köbméter, amely évente 13 millió köbméterrel gyarapszik. Mivel az éves fakitermelés csak 5,5-7,5 millió köbméter körül alakul, jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk
A magyar erdők élőfakészlete 400 millió köbméter, amely évente 13 millió köbméterrel gyarapszik. Mivel az éves fakitermelés csak 5,5-7,5 millió köbméter körül alakul, jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk

Állami együttműködés

Együttműködési megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a világ egyik vezető faipari társaságához, a svájci tulajdonú SWISS KRONO csoporthoz tartozó Swiss Krono Kft. A tárca érdekelt a faanyag, mint megújuló energiaforrás fenntartható hasznosításában – mondta Zambó Péter, az Agrármisztérium erdőkért felelős államtitkára.

Jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk, és a faanyag-hasznosításban további növekedési potenciál van. Ehhez viszont együtt kell működnie az erdőgazdaságnak és a faiparnak, mivel „közös érdek a faanyag megújuló alapanyagként történő megismertetése a társadalommal.”

A beszállítási szerződések megkötése zökkenőmentesen zajlik az állami erdőgazdaságokkal, és a Soproni Egyetem Fenntartható Fagazdálkodási kerekasztalának ülésén már bevonták a Swiss Krono Kft.-t az ágazati stratégiai gondolkodásba – mondta Szabadné Kázmér Orsolya, a Swiss Krono Kft. igazgatója. A cég telephelyén, Vásárosnaményban 17 milliárd forintos kapacitásbővítés kezdődik el, amihez a kormány 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ennek köszönhetően a jövőben 145 munkahely mellett további 28 új jön létre, és a gyártási kapacitást másfélszeresre fogják növelni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.