Back to top

Új piacokat nyithatnak a fejlesztések

Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat – jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára november 4-én Veszprémben, az agrárexport fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatóján.

Bencsik Dávid kiemelte:

korábban még soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére,

Bencsik Dávid: „a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.”
Bencsik Dávid: „a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.”
Fotó: MTI - Vermes Tibor
mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint. Hozzátette: az uniós forrásokat a kormány 2021-től a korábbi évek 17,5 százalékos nemzeti társfinanszírozása helyett 80 százalékkal egészíti ki. A fejlesztésekhez azonban a külpiacokat is hozzá kell igazítani – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár, nemzetgazdasági érdeknek nevezve az agrárexport dinamizálását.

Az Agrárminisztérium azt szeretné elérni, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország - mondta. Közölte: a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.

Az EU és a dél-amerikai piac, a Mercosur-államok (tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közti szabadkereskedelmi megállapodás kihívásairól szólva úgy fogalmazott: tartani kell a „nem fair versenytől”, hiszen más körülmények között gazdálkodnak az európai és a dél-amerikai gazdák.

Amennyiben a megállapodás megszületik, például a baromfiágazatban a Mercosur-államokból importált mennyiség megegyezhet Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével, amelyet „mindenki megérezhet”.

Hozzátette: a zöld megállapodás révén is csökkenhet az EU-ban a mezőgazdasági termelés, ami 17–60 százalék közt hajthatja fel az élelmiszeripari árakat.

Fotó: Csatlós Norbert
A magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető. Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése.

Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke

az export növeléséhez fontosnak nevezte a termékek homogenitását, hogy a gazdák meg tudjanak állapodni a nagy mennyiségben termelt fajtákban, illetve a logisztikát, hogy a termékeket tudják tárolni, majd pedig eljuttatni a piacra.

Újabb uniós oltalom

Uniós oltalomban részesült a „Fertőd vidéki sárgarépa” elnevezés az európai bizottság november 3-i döntésével. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 78-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők száma: 28 élelmiszer, 38 bor és 12 pálinka elnevezése védett az EU területén.

A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, segíti a fogyasztói kommunikációt és a promóciót, ismertebbé téve a terméket. A földrajzi helyhez köthető termelési kultúra és hagyományos tudás, innovatív fejlesztéssel, boldogulást biztosít a termelők számára.

Tejtermelés

A magyar agrárium meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják. Jelentőségük vitathatatlan, így működésük támogatása elengedhetetlen – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Szuhavölgyi Családi Manufaktúra sajtüzemének átadásán.

A magyar agrárpolitika elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt is, amihez idén minden eddiginél több forrást biztosít. A tejtermelés értéke tavaly 5 százalékos éves növekedéssel meghaladta a 207 milliárd forintot, míg a tejtermékgyártás csaknem 354 milliárdos termelési értéke az élelmiszeripari termelésnek majdnem a tizedét tette ki.

Hosszabb távon a fogyasztás felfuttatása mellett a feldolgozottság növelése a tejágazat bővülésének kulcsa.

Ehhez azonban a hazai vállalkozóknak a fogyasztói igények alakulását is figyelve folyamatos fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.

Az agrártárca elkötelezett a hazai feldolgozóipar bővítésében, ezért idén két élelmiszeripari feldolgozói pályázatot hirdettek meg. Egyet a kisebb, egyet a nagyobb vállalkozások számára, melyekre összesen 1040 kérelem érkezett be, 302 milliárd forint támogatási igénnyel.

A támogatások mellett a minisztérium a következő időszakban még több erőforrás bevonásával fogja erősíteni a tudatos fogyasztói döntéseket, hogy a magyar vásárlók sokkal inkább a magyar termékeket részesítsék előnyben, amivel a hazai gazdaságot is támogatják.

A magyar erdők élőfakészlete 400 millió köbméter, amely évente 13 millió köbméterrel gyarapszik. Mivel az éves fakitermelés csak 5,5-7,5 millió köbméter körül alakul, jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk
A magyar erdők élőfakészlete 400 millió köbméter, amely évente 13 millió köbméterrel gyarapszik. Mivel az éves fakitermelés csak 5,5-7,5 millió köbméter körül alakul, jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk

Állami együttműködés

Együttműködési megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a világ egyik vezető faipari társaságához, a svájci tulajdonú SWISS KRONO csoporthoz tartozó Swiss Krono Kft. A tárca érdekelt a faanyag, mint megújuló energiaforrás fenntartható hasznosításában – mondta Zambó Péter, az Agrármisztérium erdőkért felelős államtitkára.

Jelentős faanyag-tartalékokkal rendelkezünk, és a faanyag-hasznosításban további növekedési potenciál van. Ehhez viszont együtt kell működnie az erdőgazdaságnak és a faiparnak, mivel „közös érdek a faanyag megújuló alapanyagként történő megismertetése a társadalommal.”

A beszállítási szerződések megkötése zökkenőmentesen zajlik az állami erdőgazdaságokkal, és a Soproni Egyetem Fenntartható Fagazdálkodási kerekasztalának ülésén már bevonták a Swiss Krono Kft.-t az ágazati stratégiai gondolkodásba – mondta Szabadné Kázmér Orsolya, a Swiss Krono Kft. igazgatója. A cég telephelyén, Vásárosnaményban 17 milliárd forintos kapacitásbővítés kezdődik el, amihez a kormány 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ennek köszönhetően a jövőben 145 munkahely mellett további 28 új jön létre, és a gyártási kapacitást másfélszeresre fogják növelni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.

A turizmust is a háborúhoz igazítják Ukrajnában

A háborús pusztítások helyeit, mint például Buča és Irpin, turisztikai célpontokká szeretnék tenni Ukrajnában.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Az ügyfelekért és a dolgozókért

Több, mint 10 évvel ezelőtt döntötték el, 2012-ben pedig bele is vágott nagyszabású telephely-fejlesztési programjába az AXIÁL Kft. Azóta 10 új telephelyet adtak át és ötöt újítottak fel. A legújabbat a napokban avatták Felsőzsolcán.

Évi 60 ezer tonna alma Dél-Tirolból

A caldarói Roen szövetkezetet hat éve hozta létre két több 50 éves dél-tiroli termelő és értékesítő szövetkezet és egy nagykereskedő. Az új cég évi 60 ezer tonna almát vesz át a tagjaitól és viszi piacra a VOG konzorciumon keresztül. Az Interpoma kiállítás Fenntarthatóság az első elnevezésű túráján jártunk az új hűtő- és csomagolóházban.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Izgalmas videósorozatban mutatják be munkájukat az ELTE etológusai

A kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.