Back to top

Zöldebb települések

Lassan a végéhez ér az idei őszi településfásítási program, melyben az EGERERDŐ Zrt. illetékességi területén összesen 25 település vett részt. Ennek megvalósításában az EGERERDŐ Zrt. dolgozói és egyben az Országos Erdészeti Egyesület tagjai, mint szakmai koordinátorok vettek részt.

Heves megyében Abasár, Apc, Bélapátfalva, Domoszló, Dormánd, Egerlövő, Egerszalók, Feldebrő, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Kápolna, Kerecsend, Markaz, Mezőszemere, Parád, Petőfibánya, Szűcsi, Tarnalelesz, Tarnaörs, Tarnaszentmária, Visonta, összesen 21 község pályázott sikeresen. Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, az EGERERDŐ Zrt. gazdálkodási területén, összesen 3 településen lettek zöldebb a közterek, így Borsodnádasdon, Farkaslyukon, Bogácson és decemberben lesz az utolsó falültetés Egerlövőn.

A 2020-ban indult Településfásítási program az első évhez képest megduplázott keretösszeggel, megduplázott ültetési csomagszámmal (24 ezer db sorfa) folytatódott 2021-ben.

Örömükre szolgál, hogy a program iránt megnövekedett az érdeklődés, ami abból is látszik, hogy Társaságuk területén az őszi ültetés a tavalyihoz képest 5-szörös intenzitással folyt (tavaly 5, idén 25 település zöldült meg ősszel).

Fotó: EGERERDŐ Zrt./Vigh Ilona

A 10 ezer lélekszám alatti falvak minimum 10, maximum 30 fát igényelhettek, összesen 19 féle fafajból (kőrisek, hársak, tölgy, eperfa, díszalma- és körte, platán, stb.).

Jellemzően egy-egy település 2-5 fafajból igényelt, amiket a település által kiválasztott utcában, iskolák, óvodák udvarán, közösségi terekre, templom- vagy temetőkertbe ültettek el.

Sok helyszínen a faültetés igazi közösségformáló rendezvénnyé alakult, hiszen a lakosággal, óvodásokkal, iskolásokkal együtt valósultak meg.

A sorfákat a KEFAG Zrt. biztosította, melyek elültetéséhez ültetési csomagot is adott. A fa mellé támasztókaró, takarómulcs, törzsvédő háló, kötözőmadzag és településenként egy madárodú is érkezett, mely azt hivatott szimbolizálni, hogy aki fát ültet, az egyben a hozzá kötődő élőlények számára élőhelyet is biztosít.

Fotó: EGERERDŐ Zrt./Vigh Ilona

A településfásítás kiemelt célja a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett erdőtelepítési jogcímek népszerűsítése, hiszen fásítási tevékenységek végrehajtásával, belterületi faültetéssel, külterületi új erdők telepítésével nem csupán a fával borított területek arányát növeljük. Ezzel hozzájárulunk a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez, a levegő tisztaságának védelméhez, vízbázisaink védelméhez, megszépítjük közösségi tereinket. Nem utolsó sorban pedig a fákhoz, erdei ökoszisztémákhoz kötődő élőlények számára új élőhelyeket teremtünk, ezzel növelve a biológiai sokféleséget, erősítve élő környezetünk immunrendszerét.

Forrás: 
EGERERDŐ Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet és közjólét harmóniája

A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Nehéz beruházási döntést hozni

Bőséges beruházási források állnak rendelkezésre a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésére, a koronavírus-járvány miatt azonban megdrágult az igénybevételük. Az építőanyagok és az energia árának megugrása pedig kockázatossá teszi a beruházást.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Az erdőtől a vevőig csökkenthető a bútoripar ökológiai lábnyoma

Használt bútorok visszagyűjtésétől az üresen álló ingatlanok kihasználásáig számtalan módon csökkenthető a bútorgyártás ökológiai lábnyoma. Ezzel kapcsolatban tett kiváló javaslatokat Kovács Helga, a MATE PhD-hallgatója és Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem PhD-hallgatója, akik az Agroladies csapat tagjaiként a Magyar Nemzeti Bank Fenntarthatósági Esettanulmány Versenyén különdíjat nyertek.

Kezdődik az erdei fülesbaglyok országos felmérése

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva országos felmérést szervez az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.

Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – közölte Nagy István agrárminiszter.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…