Back to top

A kistermelők integrálása az értékláncokba

A korai átalakulási folyamat gazdasági összeomlása súlyosan érintette a kelet-európai és közép-ázsiai (EECA) országok élelmiszer-ellátási kapcsolatait.

A kis- és középvállalkozásként (kkv) működő mezőgazdasági beszállítók és feldolgozók a szükséges termelési inputok hiányától szenvedtek, míg a feldolgozók és a kiskereskedők az ellátás elégtelen mennyiségi és minőségi problémáival szembesültek. Ugyanakkor megváltoztak a fogyasztói igények, és külföldi befektetők léptek be a kiskereskedelmi és feldolgozói szektorba.

Kelet-Európa és Közép-Ázsia (EECA) teljes élelmiszerlánca – a mezőgazdasági beszállítóktól a kiskereskedőkig – az átalakulás kezdetén a gazdasági kapcsolatok drámai összeomlását szenvedte el. Az ellátási zavarok és a rosszabb minőségű élelmiszerek mindennapossá váltak.

A fogyasztói kereslet változásai, valamint a külföldi befektetők, elsősorban kiskereskedők és feldolgozók ezzel együtt járó belépése jelentős reformokat és kiigazításokat tett szükségessé az élelmiszerlánc szerkezetében, hogy leküzdjék a frissen felmerült problémákat.

Fotó: A kistermelőknek az EECA országokban sokkal kisebb mértékben kínálják fel az együttműködést, mint a fejlett országokban. fotó: mmg archív
Ezek a tényezők összességében jelentős erőfeszítéseket igényeltek a politikai döntéshozóktól az élelmiszerlánc és a jobb minőségű, biztonságosabb élelmiszerellátás strukturálása érdekében. Mivel az ilyen változások általában az intézményi kiigazítások hosszadalmas folyamatával járnak együtt, az elégtelen kínálat és a gyenge minőség problémáinak leküzdésére széles körben elterjedt eszközzé vált az ellátási láncban részt vevő tranzakciós partnerek közötti fokozott, magánjellegű vertikális koordináció. Az újonnan kialakított beszerzési rendszerek megkövetelik, hogy a beszállítók képesek legyenek mind a zavartalan termékáramlást, mind a minőségi termékek szállítását garantálni. Így a hazai termelőknek lépést kell tartaniuk a mennyiségi és minőségi elvárásokkal.

A kistermelőknek az EECA országokban sokkal kisebb mértékben kínálják fel az együttműködést, mint a fejlett országokban.

A helyzet azonban megváltozhat, ha figyelembe vesszük a kkv-feldolgozók lehetséges szerepét. Ők maguk nem túl vonzó üzleti partnerek a nagyvállalati gazdaságok számára, ezért nyitottabbak a kistermelőkkel és háztartásokkal való együttműködésre. Az országjelentésekben bemutatott pozitív példák rávilágítottak arra, hogy a kkv-feldolgozók még az informális csoportokon belüli horizontális együttműködést is ösztönzik a gazdálkodók között. Így a feldolgozókkal való együttműködés ígéretes módja a kistermelők integrálásának az értékláncokba.

A szoros vertikális kapcsolatok pozitív tapasztalatai

Két általános stratégia figyelhető meg a jól működő vertikális kapcsolatok létrehozásával kapcsolatban.

Az első az, hogy teljes mértékben a kis- és közepes vállalkozások, valamint a családi gazdaságok felé orientálódnak, időt és pénzt fektetnek az ilyen típusú együttműködésekbe.

A második megközelítés a részleges vertikális integráció – saját gazdaságok vásárlása vagy annak kiépítése és egyidejűleg a kis gazdaságokkal való együttműködés.

Fotó: A gazdák formális és informális csoportjainak létrehozásával elősegítik a kollektív cselekvést és a bizalmat. fotó: mmg archív

Miért fontos a kistermelők bevonása az értékláncokba?

Az öt országjelentés összefoglalva azt mutatja, hogy a kistermelők még mindig megkerülhetetlen részét képezik a mezőgazdasági értékláncoknak az átalakuló gazdaságokban, különösen a romlandó és munkaigényes termékek előállítása tekintetében. A kistermelők termékeinek értékesítési csatornái változatosak, és magukban foglalják a vidéki lakosságnak történő közvetlen értékesítést, a feldolgozóipart, a nagykereskedelmet, az élelmiszer kiskereskedelmet, sőt még az exportot is. Ugyanakkor a saját fogyasztás is igen fontos, különösen akkor, amikor a piaci árak alacsonyak. Mindazonáltal a kistermelők jövője általában a feldolgozóipar és különösen a kkv-feldolgozók fejlődésétől függ. Ezért politikailag arra kell törekedni, hogy kedvező környezetet teremtsen a kkv-k számára.

Fotó: Az értéklánc későbbi szakaszaiban koncentrációs folyamatok zajlanak fotó: mmg archív

A kistermelők értékláncokba való bevonásának másik fontos célja a vevőorientáltság elérése kell, hogy legyen.

Egyrészt az összes országjelentés azt mutatja, hogy a verseny fokozódik, mivel a hazai piacokra importtermékek áramlanak. Másrészt az áttekintett országtanulmányok azt mutatják, hogy az értéklánc későbbi szakaszaiban koncentrációs folyamatok zajlanak. E két tendencia sikeres kezeléséhez a kistermelőknek meg kell felelniük a kereskedők és a végfelhasználók követelményeinek.

Az öt jelentés egyértelműen jelzi, hogy az úgynevezett költségvezérelt stratégia nem lehet megfelelő stratégia a kkv-k számára.

Először is, a költségek alacsonyan tartása nagy mennyiségeket igényel a hatékony méretarányú termeléshez. Ezért nemzeti szinten a nagy hazai feldolgozók alkalmasabbak e stratégia végrehajtására.

Fotó: Az átalakuló gazdaságokban a kistermelők még mindig megkerülhetetlen részét képezik a mezőgazdasági értékláncoknak. fotó: mmg archív
Másodszor, a nemzetközi szabadkereskedelem (WTO) kontextusában az olcsóbb import fokozza a versenyt. Ugyanez igaz az exportra is. Így a kistermelőknek úgynevezett differenciálási stratégiát kell alkalmazniuk ahhoz, hogy hosszú távon sikeresek legyenek. A lehetséges differenciálási eszközök közé tartozik a magasabb minőség, a minőségtanúsítás, a márkaépítés, a hagyományos vagy helyi specialitások előállítása.

A kutatás eredményei

A vertikális koordinációval összefüggésben az esettanulmányok számos sikertényezőre mutattak rá.

  • Először is, a feldolgozók által a mezőgazdasági termelőknek nyújtott mezőgazdasági támogatás döntő fontosságú.
  • Másodszor, az inputanyag-ellátáson kívül az úgynevezett downstream partnerek (harmadik fél, akit a támogatás kedvezményezettje e megállapodás részeként említ) pénzügyi támogatást nyújtanak a gazdáknak. Ez a támogatás különböző típusú finanszírozásokat foglal magában, például kölcsönöket, előlegeket, váltókat stb. Néhány országban például a kistermelőknek csak akkor fizetnek támogatást, ha a feldolgozó a kistermelő javára kérelmezi azt.
  • Harmadszor, tanácsadási szolgáltatásokat nyújtanak. A feldolgozók saját munkavállalókat alkalmaznak és külső szakértőket bíznak meg, bemutató gazdaságokat építenek, és együttműködnek helyi egyetemekkel, valamint nemzetközi adományozó és technikai segítségnyújtó szervezetekkel a gazdák képzése érdekében.
  • Negyedszer, a gazdák formális és informális csoportjainak létrehozásával elősegítik a kollektív cselekvést és a bizalmat. Az ilyen csoportokon belüli képzés révén a gazdák emellett bizalmat éreznek az értékláncbeli partnereik iránt, társadalmi ellenőrzést gyakorolnak egymás felett, a szükséges mennyiséget termelik és diverzifikálják a termelési kockázatot.

Cikkünk Jon H. Hanf és Taras Gagalyuk: A kistermelők integrálása az értékláncokba: Látlelet Kelet-Európából és Közép-Ázsiából (Integration of Small Farmers into Value Chains: Evidence from Eastern Europe and Central Asia) című 2018-ban publikált, öt állam élelmiszergazdaságának részletes elemzésén alapuló, ma is érvényes megállapításokat tartalmazó tanulmányának összefoglalása (Az eredeti tanulmány itt olvasható.)

Forrás: 
Állattenyésztés
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Állattenyésztés 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Tao, Hipa és innovációs járulék - közeledik az éves bevallások határideje, mindenre gondolt?

Jelentős mértékben csökkenthető az éves adók összege, ha a társaság ismeri és él is a különböző adóalap-korrekciós lehetőségekkel, és nem csak az előző évi rutin alapján állítja össze az adóbevallásait – hívják fel a figyelmet a Mazars szakértői a tao, hipa és innovációs járulék bevallásának május 31-i határidejével kapcsolatban. A gondosan elkészített adókalkuláció az esetleges adókockázatokat is kezeli, míg a hibás gyakorlat hosszú távon jelentős többletköltséget eredményezhet.

Az USA 2,5 milliárd dollárt különít el a globális gabonaellátás biztosítására

Az Egyesült Államok elkülönít 2,5 milliárd dollárt az ukrajnai háború miatt veszélyeztetett globális gabonaellátás biztosítására - jelentette be Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter május közepén Varsóban.

A háború próbatétel elé állítja az agráriumot

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság versenyképességének erősítésére átfogó fejlesztési javaslatcsomagot készít elő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a május 20-i kamarai választásokat követő időszakra - mondta el a Magyar Nemzetnek Győrffy Balázs. A kamara elnöke arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború korábban nem látott próbatétel elé állította a termelőket.

Reagált a Bank of England a globális búza- és étolajhiányra

Súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki az ukrajnai háború miatt, és az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén - mondta hétfőn a brit jegybank kormányzója.

Dísznövény-kereskedelem: Ismerjük a vásárlókat?

Egyre több forrásból lehet beszerezni a különféle növényeket és kertészeti kiegészítőket, kellékeket, ezért a fogyasztók vásárlási gyakorisága sok helyen fokozatosan csökken, de legalábbis kiegyenlítetlen. Mind fontosabb tudni, hogy kik a rendszeres vásárlóink, milyen gyakran és egyáltalán mit vesznek, hiszen annak ismeretében tudunk a leginkább a kedvükben járni.

Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek

Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.