Back to top

A kistermelők integrálása az értékláncokba

A korai átalakulási folyamat gazdasági összeomlása súlyosan érintette a kelet-európai és közép-ázsiai (EECA) országok élelmiszer-ellátási kapcsolatait.

A kis- és középvállalkozásként (kkv) működő mezőgazdasági beszállítók és feldolgozók a szükséges termelési inputok hiányától szenvedtek, míg a feldolgozók és a kiskereskedők az ellátás elégtelen mennyiségi és minőségi problémáival szembesültek. Ugyanakkor megváltoztak a fogyasztói igények, és külföldi befektetők léptek be a kiskereskedelmi és feldolgozói szektorba.

Kelet-Európa és Közép-Ázsia (EECA) teljes élelmiszerlánca – a mezőgazdasági beszállítóktól a kiskereskedőkig – az átalakulás kezdetén a gazdasági kapcsolatok drámai összeomlását szenvedte el. Az ellátási zavarok és a rosszabb minőségű élelmiszerek mindennapossá váltak.

A fogyasztói kereslet változásai, valamint a külföldi befektetők, elsősorban kiskereskedők és feldolgozók ezzel együtt járó belépése jelentős reformokat és kiigazításokat tett szükségessé az élelmiszerlánc szerkezetében, hogy leküzdjék a frissen felmerült problémákat.

Fotó: A kistermelőknek az EECA országokban sokkal kisebb mértékben kínálják fel az együttműködést, mint a fejlett országokban. fotó: mmg archív
Ezek a tényezők összességében jelentős erőfeszítéseket igényeltek a politikai döntéshozóktól az élelmiszerlánc és a jobb minőségű, biztonságosabb élelmiszerellátás strukturálása érdekében. Mivel az ilyen változások általában az intézményi kiigazítások hosszadalmas folyamatával járnak együtt, az elégtelen kínálat és a gyenge minőség problémáinak leküzdésére széles körben elterjedt eszközzé vált az ellátási láncban részt vevő tranzakciós partnerek közötti fokozott, magánjellegű vertikális koordináció. Az újonnan kialakított beszerzési rendszerek megkövetelik, hogy a beszállítók képesek legyenek mind a zavartalan termékáramlást, mind a minőségi termékek szállítását garantálni. Így a hazai termelőknek lépést kell tartaniuk a mennyiségi és minőségi elvárásokkal.

A kistermelőknek az EECA országokban sokkal kisebb mértékben kínálják fel az együttműködést, mint a fejlett országokban.

A helyzet azonban megváltozhat, ha figyelembe vesszük a kkv-feldolgozók lehetséges szerepét. Ők maguk nem túl vonzó üzleti partnerek a nagyvállalati gazdaságok számára, ezért nyitottabbak a kistermelőkkel és háztartásokkal való együttműködésre. Az országjelentésekben bemutatott pozitív példák rávilágítottak arra, hogy a kkv-feldolgozók még az informális csoportokon belüli horizontális együttműködést is ösztönzik a gazdálkodók között. Így a feldolgozókkal való együttműködés ígéretes módja a kistermelők integrálásának az értékláncokba.

A szoros vertikális kapcsolatok pozitív tapasztalatai

Két általános stratégia figyelhető meg a jól működő vertikális kapcsolatok létrehozásával kapcsolatban.

Az első az, hogy teljes mértékben a kis- és közepes vállalkozások, valamint a családi gazdaságok felé orientálódnak, időt és pénzt fektetnek az ilyen típusú együttműködésekbe.

A második megközelítés a részleges vertikális integráció – saját gazdaságok vásárlása vagy annak kiépítése és egyidejűleg a kis gazdaságokkal való együttműködés.

Fotó: A gazdák formális és informális csoportjainak létrehozásával elősegítik a kollektív cselekvést és a bizalmat. fotó: mmg archív

Miért fontos a kistermelők bevonása az értékláncokba?

Az öt országjelentés összefoglalva azt mutatja, hogy a kistermelők még mindig megkerülhetetlen részét képezik a mezőgazdasági értékláncoknak az átalakuló gazdaságokban, különösen a romlandó és munkaigényes termékek előállítása tekintetében. A kistermelők termékeinek értékesítési csatornái változatosak, és magukban foglalják a vidéki lakosságnak történő közvetlen értékesítést, a feldolgozóipart, a nagykereskedelmet, az élelmiszer kiskereskedelmet, sőt még az exportot is. Ugyanakkor a saját fogyasztás is igen fontos, különösen akkor, amikor a piaci árak alacsonyak. Mindazonáltal a kistermelők jövője általában a feldolgozóipar és különösen a kkv-feldolgozók fejlődésétől függ. Ezért politikailag arra kell törekedni, hogy kedvező környezetet teremtsen a kkv-k számára.

Fotó: Az értéklánc későbbi szakaszaiban koncentrációs folyamatok zajlanak fotó: mmg archív

A kistermelők értékláncokba való bevonásának másik fontos célja a vevőorientáltság elérése kell, hogy legyen.

Egyrészt az összes országjelentés azt mutatja, hogy a verseny fokozódik, mivel a hazai piacokra importtermékek áramlanak. Másrészt az áttekintett országtanulmányok azt mutatják, hogy az értéklánc későbbi szakaszaiban koncentrációs folyamatok zajlanak. E két tendencia sikeres kezeléséhez a kistermelőknek meg kell felelniük a kereskedők és a végfelhasználók követelményeinek.

Az öt jelentés egyértelműen jelzi, hogy az úgynevezett költségvezérelt stratégia nem lehet megfelelő stratégia a kkv-k számára.

Először is, a költségek alacsonyan tartása nagy mennyiségeket igényel a hatékony méretarányú termeléshez. Ezért nemzeti szinten a nagy hazai feldolgozók alkalmasabbak e stratégia végrehajtására.

Fotó: Az átalakuló gazdaságokban a kistermelők még mindig megkerülhetetlen részét képezik a mezőgazdasági értékláncoknak. fotó: mmg archív
Másodszor, a nemzetközi szabadkereskedelem (WTO) kontextusában az olcsóbb import fokozza a versenyt. Ugyanez igaz az exportra is. Így a kistermelőknek úgynevezett differenciálási stratégiát kell alkalmazniuk ahhoz, hogy hosszú távon sikeresek legyenek. A lehetséges differenciálási eszközök közé tartozik a magasabb minőség, a minőségtanúsítás, a márkaépítés, a hagyományos vagy helyi specialitások előállítása.

A kutatás eredményei

A vertikális koordinációval összefüggésben az esettanulmányok számos sikertényezőre mutattak rá.

  • Először is, a feldolgozók által a mezőgazdasági termelőknek nyújtott mezőgazdasági támogatás döntő fontosságú.
  • Másodszor, az inputanyag-ellátáson kívül az úgynevezett downstream partnerek (harmadik fél, akit a támogatás kedvezményezettje e megállapodás részeként említ) pénzügyi támogatást nyújtanak a gazdáknak. Ez a támogatás különböző típusú finanszírozásokat foglal magában, például kölcsönöket, előlegeket, váltókat stb. Néhány országban például a kistermelőknek csak akkor fizetnek támogatást, ha a feldolgozó a kistermelő javára kérelmezi azt.
  • Harmadszor, tanácsadási szolgáltatásokat nyújtanak. A feldolgozók saját munkavállalókat alkalmaznak és külső szakértőket bíznak meg, bemutató gazdaságokat építenek, és együttműködnek helyi egyetemekkel, valamint nemzetközi adományozó és technikai segítségnyújtó szervezetekkel a gazdák képzése érdekében.
  • Negyedszer, a gazdák formális és informális csoportjainak létrehozásával elősegítik a kollektív cselekvést és a bizalmat. Az ilyen csoportokon belüli képzés révén a gazdák emellett bizalmat éreznek az értékláncbeli partnereik iránt, társadalmi ellenőrzést gyakorolnak egymás felett, a szükséges mennyiséget termelik és diverzifikálják a termelési kockázatot.

Cikkünk Jon H. Hanf és Taras Gagalyuk: A kistermelők integrálása az értékláncokba: Látlelet Kelet-Európából és Közép-Ázsiából (Integration of Small Farmers into Value Chains: Evidence from Eastern Europe and Central Asia) című 2018-ban publikált, öt állam élelmiszergazdaságának részletes elemzésén alapuló, ma is érvényes megállapításokat tartalmazó tanulmányának összefoglalása (Az eredeti tanulmány a https://www.intechopen.com/chapters/58833 címen olvasható.)

Forrás: 
Állattenyésztés

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A járvány az üdítőitalok forgalmára is rányomja a bélyegét

Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás

Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.

Nem hiányoznak az életünkből az egyszer használatos műanyagok

A megkérdezettek csaknem 70 százaléka nem érezte meg az egyszer használatos műanyag termékek kivonását a piacról - közölte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) az MTI-vel csütörtökön.

Meglódultak a vállalkozások és a feldolgozóipar

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a Covid19-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).