Back to top

Növeljük a zöldfelületet

A globális fölmelegedés összetett folyamat, nem lehet leegyszerűsíteni, azonban ok-okozati összefüggések következtében képes módosítani a növényi életjelenségeket. A természeti törvények értelmében általános jellegű, de különbözőképpen hat a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti növényekre, közvetlen a hatása az időjárásra, a növények stresszállapotára, valamint az emberek, állatok környezetére.

A növényzet meghatározó szerepet játszik a mikro- és mezo­klímában, és a növényborítás visszaszorulása drámai változásokat indított el a makroklímában. Az éghajlatváltozásnak két fő oka van, az égési folyamatokból származó anyagok gyors növekedése a légkörben, valamint az erdőkkel és kertészeti növényekkel borított terület nagymértékű csökkenése.

Fapusztulás a budai parkerdőben 2015-ben
Fapusztulás a budai parkerdőben 2015-ben
Fotó: Tóth Dávid

Az 1950-es években felgyorsult az ipari tevékenység és ehhez csatlakozott az autók számának körülbelül 10 millióra növekedése; jelenleg pedig majdnem egymilliárd autó ontja a szén-dioxidot a levegőbe.

Az elmúlt negyven évben annyit növekedett a légköri szén-dioxid mennyisége, mint előtte körülbelül 240 év alatt.

Az egyre kisebb növényzet ezt a szén-dioxid-mennyiséget (évi 3 milliárd tonna) már nem tudja a fotoszintézis révén felhasználni, így kialakul a bioszférában egy „ernyő”, ami a napsugárzással szemben üvegként viselkedik, ezt nevezzük üvegházhatásnak. Ez az ernyő legfőképpen szén-dioxidból áll, de van benne metán, klór, fluorgáz és nitrogén-oxid is. Ezek a gázok főleg az emberi tevékenység – a szén, olaj, földgáz elégetése és üvegházhatású gázok kibocsátása – révén kerültek oda, de a szarvasmarhatelepekről is kerül metángáz a légkörbe. A Nap rövid- és hosszúhullámú sugarai a talajra érkeznek, a rövidhullámú sugarak onnan visszaverődve a légkörbe jutnak, a hosszúhullámúak egy része viszont itt marad a bioszférában, ezáltal fölmelegedést okoz.

A kutatók megállapítása szerint 1997 volt a történelem legmelegebb éve.

Kiotóban 1997 végén 167 ország képviselője egyezményt fogadott el a globális fölmelegedés lassítására.

Amikor kevés a növény

Az óceánok melegedése volt a nagyobb mértékű és gyorsabb, így különösen az óceánok mellett alakult ki szélsőséges időjárás, egyre sűrűbben fordulnak elő pusztító erejű hurrikánok. Az óceánok fölött fölmelegedett ritkább és könnyebb levegő a Föld forgása következtében összeütközik az északi és déli sarkokról lezúduló levegővel, és létrejön a 200, esetleg 300 km/h szélsebességű, kiterjedt légörvény.

Az egyenlítőhöz közeli Indonéziában és Fülöp-szigeteken a forróság miatt gyakoriak az erdőtüzek.

Az erdőpusztítás miatt sűrűn vannak viharok Kínában, Közép-Amerikában. Föl kell ismernünk, hogy minden egyes lokális mikroklíma-egységben szükségszerű elkezdeni a védekezést a szélsőségek elkerülésére. Csökkenteni kellene a légkörben a szén-dioxid mennyiségét és növelni a növénytakaró méreteit.

Földünk erdeinek több mint fele trópusi területen, a többi a mérsékelt égövi és a boreális északi fenyvesek zónájában található. A trópusi erdők zsugorodása a növekvő népesség térfoglalásával van összefüggésben.

A fák számának világméretű csökkenésével melegebbé és szárazabbá válik az éghajlat, ennek következménye a légköri szárazság. Ez a meteorológiai jelenség akkor áll elő, amikor a levegő relatív nedvességtartalma 40%-ra vagy az alá süllyed, a hőmérséklet pedig meghaladja a 30 °C-ot.

A talaj ilyenkor csontszárazzá válhat, az erdőkben pedig kiszárad az aljnövényzet, és erdőtüzek lobbannak lángra.

Légköri szárazság hat akkor is, ha kevesebb a zöldfelület. A zöldfelületek visszaszorulásával azonos arányban csökken a relatív páratartalom, viszont fordított arányban nő a levegő hőmérséklete. A párologtatásra fordított hőenergia a növényzet területén hőelvonással jár, míg a szabad talaj felületéről az összes hő a levegőt melegíti. Ahol csak lehet, célszerű zöldfelületet kialakítani a mezőgazdasági és kertészeti gazdálkodásban is.

Enyhe a tél

A szélsőséges időjárás hatása egyre jobban eluralkodik a Földünkön. Enyhe a tél, az átlagnál kevesebb a csapadék és forró, száraz a nyári időszak. 2015-ben és 2020-ban ötször volt hőségriadó, 2021-ben pedig négyszer, aminek következtében több mezőgazdasági növény (többek között a búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa) és a kertészeti növények közül a gyümölcsfák, bogyósgyümölcsűek és egyes zöldségfélék, valamint a szőlő termésmennyisége csökkent, és romlott a minőség, ahol nem öntöztek.

Vernalizációnak nevezzük, amikor egyes növényfajok alacsony hőmérsékletet igényelnek a virágképzésükhöz, amit a természetben a hideg évszakban, télen kapnak meg.

A lehűtés (mínusz 6 és plusz 12  °C között) azonban csak akkor hatékony, ha nedves környezetben, elegendő oxigén és szénhidrát jelenlétében, több napig, több hétig vagy hónapig tart. A hideghatást a legtöbb növény a tenyészőcsúccsal, vagy néha a közvetlenül alatta lévő fiatal levelekkel veszi fel, onnan jut a növény többi, nem vernalizált rügyébe, és azokban virágzóképességet eredményez. Ez a folyamat megfelelő feltételek között megy végbe, melyek minden fajra és fajtára nézve jellegzetesek. Nagyon sok kétéves vagy egyéves áttelelő növényfaj hidegigényes, enyhe teleken viszont nem biztos, hogy megkapják a kellő hideget, hogy virágozzanak.

Por a levegőben

A globális felmelegedés következtében a légkör szennyezettsége is romlott, mert kevesebb a növényzet. Általában a növények árulkodnak arról, ha a biológiai egyensúlyt megzavaró beavatkozás történik a természet törvényeibe. A növényzet mérvadó szerepet játszik a mikro- és mezoklímában, csökkenése pedig új helyzetet teremt a makroklímában. Nagyrészt a növényzettől (mezőgazdasági, kertészeti és erdők fái) függ ugyanis az oxigén – szén-dioxid mérleg változása.

A légkörbe kerülő szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú szennyezőanyagokat, illetve a kibocsátás folyamatát emissziónak nevezzük.

Amikor az idegen anyagok elhagyják a forrásukat, eloszlanak a légkörben, az az immisszió. A károsító anyagok mérgezők lehetnek, a növényekre gyakorolt hatásuk függ az immisszió töménységétől, a hatás tartamától, a károsító anyag fajtájától, a növényfaj füstérzékenységétől és a növény fejlődési állapotától.

Az immissziók hatására a növényben fiziológiai változások mennek végbe. Ha a por a talajon keresztül hat a növényre, megváltozik a talaj kémhatása, mikroelem-tartalma, akkor a gyökérnövekedés nem lesz megfelelő. Ha a por a levélfelületre rakódik, csökken a besugárzás, a levél túlhevülhet, a párologtatás gátolt. Ha gáz alakban érik a levelet, csökken az asszimiláció.

Budáról Pestre

A növényzet hatása a levegő minőségére a fotoszintézis (asszimiláció) révén valósul meg. A klorofilltartalmú levelek elnyelik a napsugárzást, felveszik a levegő szén-dioxidját, a légréseken keresztül pedig oxigént termelnek és a mechanizmus során szőlőcukor keletkezik, ami energiaforrás a többi életjelenséghez.

A mezőgazdasági és kertészeti területeken jobb a helyzet, mint egyes városokban, ezért az összefüggések miatt tekintsünk egy városi példát.

Budapesten 2015-ben a légszennyezés okai a következők voltak: 2014 de­cemberében ónos esők miatt a Budai-hegységben sok fa károsodott és kidőlt, és egy évvel a jegesedés után az erdők fái még nem voltak képesek regenerálódni; majd 2015. július 10–11-én a Népligetben a szélvihar körülbelül 400 fát döntött ki és mintegy 200 továbbit megrongált, és a Városligetben is történt kár. Ennek következtében 2015. november elején a száraz napos időben szmogriadót rendeltek el Budapesten a magas levegőszennyezettség miatt. Ezeket a növényeket tehát mindenképp pótolni kell.

A Budapest körüli parkerdőből (Normafa, Gugger-hegy) a Sas-hegy mellett a Gellért-hegy irányába fújó légáramlaton jut be az oxigén a Gellért-hegy déli oldalán elterülő arborétumba. Ezen a 7,3 hektáros területen 2000 fás taxon és 500-féle évelő közreműködésével függőlegesen fölfelé cirkulálva jut át a pesti oldalra, így látva el a város keleti felét friss levegővel.

A növényzet ugyanis függőleges légmozgást kelt, mert a transzspiráció hatására a hűvösebbé váló levegő nehezebb lesz, helyet cserél a könnyebb meleg levegővel.

A klímaszabályozásnak tehát fontos eleme a levegő páratartalma. Az így keletkezett hűvös és száraz levegő a Gellért-hegy felett átbukva jut a pesti oldalra. A Duna fölötti szélmozgás keleti irányba haladva 9 km/h sebességgel tisztítja meg Pesten az építmények miatt kialakult hőszigeteket.

A Budáról áramló, növények, fák által termelt oxigén (amit a Budai Arborétum fái még kiegészítenek) nélkülözhetetlen a fővárosi oxigén – szén-dioxid mérleg fenntartásához. A város körüli mikroklíma-egységek egymással összefüggő láncolatot alkotnak, és ha ezekben bármilyen természeti károsodás vagy természetellenes beavatkozás történik, ez az egyensúly felborul. A pesti oldalon oxigénben szegény levegő, valamint magasabb károsanyag-koncentráció marad, ami több mint egymillió ember egészségi állapotát rontja.

A mikroklíma helyi szennyeződései

A levegő szennyezettségére már régen használjuk a szmog fogalmát (az angol smoke szó füstöt, a fog pedig ködöt jelent).

Ellentétben a porral, korommal és hamuval, a szmog alkotóelemei rendkívül kicsik, ezért a levegőben lebegnek.

Előfordulási típusa alapján „londoni” és „Los Angeles-i” szmogot különböztetünk meg, amelyek keletkezési módjukban és kémiai tulajdonságaikban is eltérnek. Hazánkban a londoni típusú szmog fordul elő. Kén-dioxid (SO2), szén-dioxid (CO2), nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-monoxid (NO) található benne, amelyek a levegő nedvességtartalmával vagy esővel savas esőt idéznek elő.

A savas eső a talajba szivárogva csökkenti az oldható kalcium, magnézium, foszfor és kálium mennyiségét; elpusztítja a talaj baktériumait, ezért túlsúlyba kerülnek a gombák, ez a két hatás együtt pedig csökkenti a mezőgazdasági és erdőgazdasági területek termőképességét. Savas közegben nő a mérgező fémek (alumínium, réz, cink, kadmium) oldhatósága, ezek talajvízbe jutva közvetlenül veszélyeztetik a növények életét.

A szmog közvetlen fiziológiai hatása, hogy gátolja a fotoszintézist, a növekedést és a növényi sejtek anyagcseréjét.

Ha a külvilágból érkező ingerekre a növény nem specifikus módon válaszol, a jelenséget stressz-szindrómának nevezzük, mert a normálistól eltérő, szervezetet terhelő körülmények váltják ki. Ilyenek a vízhiány vagy a túlzott vízfölösleg. Szárazságban a vízhiány a mezei földeken porszennyezést is okoz, ami a sejtanyagcserét káros irányba befolyásolja.

Hiányoznak az árkok

Az Alföldön a korábban kialakított me­liorizált területeken voltak árkok, és mellettük bokrok, fák, amelyek lehetővé tették, hogy a porszennyeződés minél kisebb legyen. Továbbá megvolt az öntözés lehetősége is. Sajnos a földterületek megvásárlásakor az árkokat betemették, egyes utakat megszüntettek.

A jövőben a területeken meg kell fontolni az árkok, utak létesítését, ezek mellett fás növények telepítését, helyenként erdős szigetek kialakítását a vadállomány védelmében.

A globális fölmelegedés elkerülésére a mikroklíma-egységekben nélkülözhetetlen a zöldfelületek kialakítása.

Dr. Szalai József

ny. egyetemi docens, MATE Budai Campus

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kistermelésre váltott

Évről évre fejleszti termékeit, bővíti kínálatát a FinomSág családi gazdaság Győrságon. A kézműves szörpök, lekvárok alapanyagai között igen hangsúlyosan szerepel a fekete berkenye és a levendula, melyek a család saját ültetvényéből származnak.

A vízügyi infrastruktúra fejlesztésével növelik az árvízi biztonságot a Tisza-völgyben

A vízügyi infrastruktúra fejlesztését szolgáló projekt kezdődik az Európai Unió és a magyar állam 5,6 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával a Tisza-völgyben; a várhatóan 2023. november végére elkészülő beruházás hozzájárul az árvízi biztonság növeléséhez a térségben - jelentették be pénteken Szolnokon.

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

„Agrotechnológiával megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik”

Fiókba került, elhalasztott fejlesztési tervek, pályázatok is jellemzik a Talentis Agro Zrt. idei működését, ám a csoporton belüli szinergiáknak köszönhetően jó eredményt könyvelhetnek majd el. A válságban az energiahatékonyságra, illetve az öntözés fejlesztésére koncentrálnak. Minderről Makai Szabolcs vezérigazgató beszélt, aki az ágazat általános helyzetét tekintve azért optimista.

Minden a termőtalajjal kezdődik

A századforduló és a rendszerváltás talajtani és talajvédelmi tevékenységeiben betöltött elkötelezett munkája és meghatározó szerepe elismeréseként Szabóné Kele Gabriellát, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának nyugalmazott igazgatóhelyettesét tüntették ki a Stefanovits Pál Életműdíjjal december 8-án a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői kampuszán.

A vízimadarak segítenek a növényeknek a klímaváltozás túlélésében

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a Velencei-tó tőkés récéinek ürülékmintáit vizsgálva megállapították, hogy nemcsak az eddig ismert békaszőlőfajok terjesztésében vállalnak kulcsszerepet.

Állami elismerést kaphat a MATE új szárazság- és mésztűrő szőlőfajtája

A MATE cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeként a közeljövőben kaphat állami elismerést egy szárazság- és mésztűrő szőlő-alanyfajta, a Georgikon 10EE, a rendkívül ígéretes Bianca-Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta-jelölt pedig a napokban kerül bejelentésre.

Harmonikus nitrogénellátás segíti a terméshozam növelését

A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.

Kevesebb holland szamóca

Érik a holland üvegházi szamóca, az első szállítmányok pedig máris elindultak a boltokba. A várakozások azonban mérsékeltek, mert amíg az elmúlt években számottevően bővült az üvegházi szamóca területe, addig idén egyre kevesebb kertész termeli a népszerű gyümölcsöt. 

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.