Back to top

Haszonállat-védelem és nagyragadozók

Hazánk területén már tartósan újra megtelepedett Európa egyik csúcsragadozója, a farkas. Több zempléni gazdálkodó – szarvasmarha- és juhtenyésztők – állományában okoztak már kárt e nagyragadozók.

Fotó: pixabay.com
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezvénysorozatot indított annak érdekében, hogy

az érintettek - mezőgazdasági termelők, erdészetek, nemzeti parkok – széleskörű összefogásával olyan rendszer alakuljon ki a nagyragadozó-támadások megelőzésére, a védekezésre, illetve a kártétel megállapítására és rendezésére, amely békés együttélést biztosít mind a fokozottan védett nagyragadozók, mind a mezőgazdasági termelők számára.

A NAK első, Gyöngyösön tartott rendezvényén Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója tájékoztatott a legfrissebb nagyvadas információkról, Tormáné dr. Kovács Eszter, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense pedig Participatív módszerek, nemzetközi példák, hazai tapasztalatok. Hogyan dolgozzunk együtt? címmel tartott előadást hazai és külföldi példákkal, megoldási lehetőségekkel, melyeket beszélgetés követett.

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnöke a Kistermelők Lapja kérdésére kifejtette, senki nem akarja a farkasokat bántani, de létezik a probléma, miszerint a farkaslakta területeken a ragadozó kárt okoz a gazdálkodóknak.

Ezt a gondot meg kell oldani úgy, hogy a farkas az élőhelyét megtarthassa és a gazdálkodók is tudjanak gazdálkodni, vagyis ember és állat tudjon egymás mellett élni.

Jelenleg a témában több tisztázásra szoruló terület is van, át kell gondolni az e területken zajló folyamatokat – és a NAK véleménye szerint a jelenlegi jogi szabályozásban változtatásra is szükség lehet.

A gyöngyösi rendezvényen a résztvevők megállapodtak abban, hogy a nemzeti parkok munkatársai és a gazdák közösen vesznek részt a nagyragadozók monitoringjában, az információkat megosztják egymással, és tovább folytatódik a párbeszéd az együttélés kereteinek kialakítására is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Csokimikulás-gyártásban nagyhatalom vagyunk

Tavaly a koronavírus-járvány negyedik negyedévi hulláma ellenére sem csökkent a hazai csokoládéfigura-vásárlás; a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint idén is azonos, vagy növekvő kereslet várható. Évente több millió, hivatalos nevén „üreges formacsokoládé figurát” értékesítenek Magyarországon.

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

Újdonságok a Horschtól

Schwandorfban mutatta be jövőre piacra kerülő gépújdonságait a Horsch. Repce-, napraforgó- és kukoricatarló ápolására, a szármaradványok talajba dolgozásának előkészítésére a duplatagolt késes száraprító hengerekből és háromsoros, rugós fogú mulcsrendező boronából álló Cultro TC késes hengercsaládot ajánlja a vállalat.