Back to top

Az alga lehet a jövő élelmiszere?

A világ egyre népesebbé válásával és a klímaváltozás fokozódásával egyre sürgetőbb kérdés lesz, hogy hogyan tudunk fenntarthatóbb módon táplálkozni. A fehérjével teli rovaroktól a laboratóriumban tenyésztett húsig egyre több zöldebb alternatívákat kutatnak, a legújabb felfedezett pedig nem más, mint az alga.

Igazából nem meglepő, hogy mivel a szárazföldet már jól kiaknáztuk, eljött az idő, hogy mélyebbre merüljünk…

Azonban a környezetvédők a túlhalászás pusztító hatásaira figyelmeztetnek, egy szakértő szerint ezért inkább az óceán aljáról kellene táplálkoznunk, mint a tetejéről.

Patricia Harvey, a Greenwichi Egyetem biokémia professzora és a bioenergia-kutatás vezetője szerint: „megtanultuk, hogyan kell elfogyasztani a szárazföldön található zöldségeket, ugyanakkor az óceánnal kapcsolatban még nincs kellő információnk arról, hogyan kell megenni az ott lapuló zöldségeket, az algákat.”

Mi az „óceáni flexitarizmus”?

Ez egy új koncepció, mely alapján (hasonlóan a flexitarizmushoz vagy az alkalmi vegetarianizmushoz, ahol az emberek többnyire növényi alapú étrendet követnek, némi hússal kiegészítve) több növényi eredetű élelmiszert kell fogyasztani az óceánból, mint halat.

Az alga az édes- és tengervízben egyaránt megtalálható vízi élőlények hatalmas, változatos csoportjának gyűjtőneve, amelyek fotoszintézist végeznek az oxigén előállítása érdekében.

Az algák egy formája, amelyet a legtöbben ismernek, a tengeri moszatok, például a nori, melyek különösen a japán étrendben találhatók meg.

Harvey azonban úgy véli, hogy az óceánban található fenntartható élelmiszerforrások kiaknázatlan lehetőségei óriásiak.

Miért fenntartható az algafogyasztás?

„Tudjuk, hogy 2050-ig sokkal több embert kell táplálnunk, a népesség növekszik, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ha továbbra is ennyire intenzív mezőgazdaságot folytatunk, akkor annak hatása lesz a biológiai sokféleségre” – mondja Harvey. De nem fordulhatunk csak úgy egyszerűen az óceán felé, hiszen jellemezően húsevő halakat, például tonhalat és tőkehalat fogyasztunk ezekből a vizekből.

„A Föld körülbelül 70%-át víz borítja, és ennek a víznek körülbelül 97%-a óceán.

Ha csak úgy belemerülünk az óceánba azért, hogy ennyi embert tápláljunk a halakkal, akkor ismét felmerül a túlhalászat problémája. Ezért hihetetlenül fontos, hogy minél több emberrel megismertessük az óceán fenekén található algák fogyasztását. Ezáltal fenntartható módon használhatnánk az óceánokat arra, hogy több embernek tudjunk élelmiszert biztosítani.”

Milyen ízűek az algák?

„Az emberek hajlamosak úgy gondolni a hínárra, mint arra a nyálkás anyagra a tengerparton, így elég sok téves felfogást szükséges megváltoztatni” – mondja Harvey. Hozzátette, hogy: „általában az algáknak umami íze van, így egyre gyakrabban megtalálhatjuk ezeket sós ételekben, de lehetőség van arra is, hogy édes ételek összetevője legyen.

A tengeri algákat zöldségként is lehet enni, de a mikroalgákat sokkal inkább az élelmiszerekhez hozzáadott összetevőként, azok kiegészítéseként fogják használni.”

A Dunaliella (a sós tavakban található mikroalgák egy különleges fajtája, amelyet Harvey és kollégái laboratóriumban tanulmányoznak és tenyésztenek) virágos ízű. Harvey töretlen erőfeszítésének köszönhetően ez az új összetevő néhány éven belül fogyaszthatóvá válhat az Egyesült Királyságban.

Az algafogyasztás egészségügyi előnyei

„Körülbelül 80 000-100 000 algafaj létezik, de valójában csak 200-at ismerünk közülük, és valószínűleg csak 70-et fogyasztunk ezekből. A különböző algák mindegyikének eltérő előnyei vannak. A Dunaliella például pro-A-vitamint és omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavat termel. A halakban sok omega-3 van, de a forrása az algákban található.

Harvey szerint egyes összetevőkről bebizonyosodott, hogy már nagyon kis mennyiség elfogyasztása is pozitív hatással vannak a pikkelysömörre és a szembetegségekre.

„Amit az egyetemeken csinálunk, az az, hogy megnöveljük a biomasszában lévő egyes összetevők termelését, és végül ez a biomassza bekerül az élelmiszerekbe.” Így az egészségügyi igényeinktől függően személyre szabott táplálkozási lehetőségeket kaphatunk. Megvásárolhatjuk tabletta formájában is, vagy akár italként is fogyaszthatjuk.

A szárazföldi növényekhez hasonlóan a fehérjetartalom az algafajtól függően változik. „Egy fajon belül is 26 és 70% között változhat a fehérjetartalom, attól függően, hogy hogyan termesztjük” – mondja Harvey. „De egyre inkább megtaláljuk a módját annak, hogyan lehet ezeket az algákat úgy termeszteni, hogy magas fehérjetartalmat biztosítsanak.”

Miért nem fogyasztottuk eddig ezeket?

A probléma kettős: a tudatosság hiánya és az európai jogalkotás akadályai. „Kínában már termesztik az algákat, és sokkal többet tudnak arról, hogyan kell ezt csinálni.

Európában nem ismerjük a különböző fajokat, nem tudjuk, hogyan kell megfelelően termeszteni, és nem tudjuk, hogyan kell megfelelően feldolgozni.

Az alga lesz a jövő élelmiszere, de ehhez segítségre van szükségünk.” Ezenkívül ahhoz, hogy egy ilyen méretű újfajta élelmiszertermelés beinduljon, befektetésekre is szükség van.

A legtöbb algafajtát Európában jogilag nem ismerik el élelmiszerként, ám a Dunaliellát Amerikában már fogyasztják, Japánban is már már évszázadok óta a gasztronómia része. Európában azonban túl kell jutnia az "új élelmiszer" státuszon, és amíg ez nem történik meg, nem fogyaszthatjuk.

A hozzáállás azonban folyamatosan változik, és Harvey szerint az Y generáció élen jár az újdonságok elfogadásában.

„Nagy a mozgás a fiatalok körében, akik egészséges életmódot szeretnének, és akik át akarnak térni az algákra; a sok kutatás is mutatja, hogy az emberek sokkal fogékonyabbak az újításokra, mint korábban voltak.”

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó szomszédság a medvével - a kerítésen múlik

Jó kerítés, jó szomszédság – tartja a mondás, ami különösen igaz, ha nagyragadozók élnek a közelben, mint a farkasok vagy medvék.

A talajmegújító mezőgazdálkodás meghonosítására indított programot a Nestlé a Nyugat-Dunántúlon

A talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatokra történő átállást ösztönözné a Nestlé Hungária azzal a programmal, amelyet a nyugat-dunántúli régióban kezdeményezett. A természeti értékek megóvása mellett beszállítói és a régió ökoszisztéma-szolgáltatásai hosszú távú biztonságát is szeretné segíteni a térségben, ahol a Büki állateledelgyár az egyik legnagyobb foglalkoztató.

Csökken a számla végösszege

A brit kormány új támogatási formát jelentett be a mezőgazdasági vállalkozások számára: az úgynevezett Energy Bill Relief Scheme lényege, hogy a gazdálkodók a nagykereskedelmi gáz- és villamosenergia-árakból kedvezményt kapnak, ezzel télen nagyjából felére csökken a számláik végösszege.

Ezért ne együnk túl későn

Az elhízás az amerikai felnőtt lakosság mintegy 42 százalékát érinti, és hozzájárul a krónikus betegségek, köztük a cukorbetegség, a rák és más betegségek kialakulásához. Kutatók most azt vizsgálták, hogy az evés időpontja miként befolyásolja az energiafelhasználásunkat, az étvágyunkat és a zsírszövet molekuláris útvonalait.

Sváb gasztronómia a Vértesben

Kis síkság, sok hegy, természeti és épített emlékek, kulturális és gasztrokulturális élmények. Cseresek, szurdokerdők, karsztok váltják egymást. Röviden így jellemezhetnénk a Vértest. Mindennek tetejébe Kőhányáspusztán ékszerdobozként várja a vendégeket a Vérteserdő Zrt. Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaháza.

A horgászok segítségét kérik a fekete törpeharcsa balatoni elterjedésének feltérképezésében

Az invazív fajnak számító fekete törpeharcsa balatoni állományának növekedése miatt a halfaj elterjedésének feltérképezését szolgáló kérdőív kitöltésére kérik a horgászokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

Levideózták a patakban fürdőző hódot Mátranovákon

Boldogan úszkáló hódot videóztak Mátranovákon, a védett állat a településen keresztül folyó Bárna-patakban pancsolt.

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.