Back to top

Az alga lehet a jövő élelmiszere?

A világ egyre népesebbé válásával és a klímaváltozás fokozódásával egyre sürgetőbb kérdés lesz, hogy hogyan tudunk fenntarthatóbb módon táplálkozni. A fehérjével teli rovaroktól a laboratóriumban tenyésztett húsig egyre több zöldebb alternatívákat kutatnak, a legújabb felfedezett pedig nem más, mint az alga.

Igazából nem meglepő, hogy mivel a szárazföldet már jól kiaknáztuk, eljött az idő, hogy mélyebbre merüljünk…

Azonban a környezetvédők a túlhalászás pusztító hatásaira figyelmeztetnek, egy szakértő szerint ezért inkább az óceán aljáról kellene táplálkoznunk, mint a tetejéről.

Patricia Harvey, a Greenwichi Egyetem biokémia professzora és a bioenergia-kutatás vezetője szerint: „megtanultuk, hogyan kell elfogyasztani a szárazföldön található zöldségeket, ugyanakkor az óceánnal kapcsolatban még nincs kellő információnk arról, hogyan kell megenni az ott lapuló zöldségeket, az algákat.”

Mi az „óceáni flexitarizmus”?

Ez egy új koncepció, mely alapján (hasonlóan a flexitarizmushoz vagy az alkalmi vegetarianizmushoz, ahol az emberek többnyire növényi alapú étrendet követnek, némi hússal kiegészítve) több növényi eredetű élelmiszert kell fogyasztani az óceánból, mint halat.

Az alga az édes- és tengervízben egyaránt megtalálható vízi élőlények hatalmas, változatos csoportjának gyűjtőneve, amelyek fotoszintézist végeznek az oxigén előállítása érdekében.

Az algák egy formája, amelyet a legtöbben ismernek, a tengeri moszatok, például a nori, melyek különösen a japán étrendben találhatók meg.

Harvey azonban úgy véli, hogy az óceánban található fenntartható élelmiszerforrások kiaknázatlan lehetőségei óriásiak.

Miért fenntartható az algafogyasztás?

„Tudjuk, hogy 2050-ig sokkal több embert kell táplálnunk, a népesség növekszik, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ha továbbra is ennyire intenzív mezőgazdaságot folytatunk, akkor annak hatása lesz a biológiai sokféleségre” – mondja Harvey. De nem fordulhatunk csak úgy egyszerűen az óceán felé, hiszen jellemezően húsevő halakat, például tonhalat és tőkehalat fogyasztunk ezekből a vizekből.

„A Föld körülbelül 70%-át víz borítja, és ennek a víznek körülbelül 97%-a óceán.

Ha csak úgy belemerülünk az óceánba azért, hogy ennyi embert tápláljunk a halakkal, akkor ismét felmerül a túlhalászat problémája. Ezért hihetetlenül fontos, hogy minél több emberrel megismertessük az óceán fenekén található algák fogyasztását. Ezáltal fenntartható módon használhatnánk az óceánokat arra, hogy több embernek tudjunk élelmiszert biztosítani.”

Milyen ízűek az algák?

„Az emberek hajlamosak úgy gondolni a hínárra, mint arra a nyálkás anyagra a tengerparton, így elég sok téves felfogást szükséges megváltoztatni” – mondja Harvey. Hozzátette, hogy: „általában az algáknak umami íze van, így egyre gyakrabban megtalálhatjuk ezeket sós ételekben, de lehetőség van arra is, hogy édes ételek összetevője legyen.

A tengeri algákat zöldségként is lehet enni, de a mikroalgákat sokkal inkább az élelmiszerekhez hozzáadott összetevőként, azok kiegészítéseként fogják használni.”

A Dunaliella (a sós tavakban található mikroalgák egy különleges fajtája, amelyet Harvey és kollégái laboratóriumban tanulmányoznak és tenyésztenek) virágos ízű. Harvey töretlen erőfeszítésének köszönhetően ez az új összetevő néhány éven belül fogyaszthatóvá válhat az Egyesült Királyságban.

Az algafogyasztás egészségügyi előnyei

„Körülbelül 80 000-100 000 algafaj létezik, de valójában csak 200-at ismerünk közülük, és valószínűleg csak 70-et fogyasztunk ezekből. A különböző algák mindegyikének eltérő előnyei vannak. A Dunaliella például pro-A-vitamint és omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavat termel. A halakban sok omega-3 van, de a forrása az algákban található.

Harvey szerint egyes összetevőkről bebizonyosodott, hogy már nagyon kis mennyiség elfogyasztása is pozitív hatással vannak a pikkelysömörre és a szembetegségekre.

„Amit az egyetemeken csinálunk, az az, hogy megnöveljük a biomasszában lévő egyes összetevők termelését, és végül ez a biomassza bekerül az élelmiszerekbe.” Így az egészségügyi igényeinktől függően személyre szabott táplálkozási lehetőségeket kaphatunk. Megvásárolhatjuk tabletta formájában is, vagy akár italként is fogyaszthatjuk.

A szárazföldi növényekhez hasonlóan a fehérjetartalom az algafajtól függően változik. „Egy fajon belül is 26 és 70% között változhat a fehérjetartalom, attól függően, hogy hogyan termesztjük” – mondja Harvey. „De egyre inkább megtaláljuk a módját annak, hogyan lehet ezeket az algákat úgy termeszteni, hogy magas fehérjetartalmat biztosítsanak.”

Miért nem fogyasztottuk eddig ezeket?

A probléma kettős: a tudatosság hiánya és az európai jogalkotás akadályai. „Kínában már termesztik az algákat, és sokkal többet tudnak arról, hogyan kell ezt csinálni.

Európában nem ismerjük a különböző fajokat, nem tudjuk, hogyan kell megfelelően termeszteni, és nem tudjuk, hogyan kell megfelelően feldolgozni.

Az alga lesz a jövő élelmiszere, de ehhez segítségre van szükségünk.” Ezenkívül ahhoz, hogy egy ilyen méretű újfajta élelmiszertermelés beinduljon, befektetésekre is szükség van.

A legtöbb algafajtát Európában jogilag nem ismerik el élelmiszerként, ám a Dunaliellát Amerikában már fogyasztják, Japánban is már már évszázadok óta a gasztronómia része. Európában azonban túl kell jutnia az "új élelmiszer" státuszon, és amíg ez nem történik meg, nem fogyaszthatjuk.

A hozzáállás azonban folyamatosan változik, és Harvey szerint az Y generáció élen jár az újdonságok elfogadásában.

„Nagy a mozgás a fiatalok körében, akik egészséges életmódot szeretnének, és akik át akarnak térni az algákra; a sok kutatás is mutatja, hogy az emberek sokkal fogékonyabbak az újításokra, mint korábban voltak.”

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Őszi munkák a zöldségeskertben: van ami most vethető!

Ősszel a konyhakertben már a következő évre is készülünk. Ennek az időszaknak legjelentősebb munkái a veteményesben a betakarítás, a termények szakszerű tárolása, és a tavaszi előkészületek.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Teák készítése gyümölcsfák leveleiből

Hazánkban is számos növény leveléből készítettek korábban teát, olyanokból is, melyekről nem is gondolnánk... Almafa, eperfa, szeder, málna, szamóca, meggy és cseresznye leveléből is készülhet forró ital.