Back to top

Mi állhat az energiaválság hátterében?

Az Európai Unió energiapolitikáját kritizálja egy amerikai pénzügyi tanulmány, amely szerint a jelenleg tapasztalható energiaválság elkerülhető lett volna, ha az EU körültekintőbb lenne az éghajlatpolitikai céljai megvalósításában.

Az energiaválság, amely az Európai Unióban és az egész világon tapasztalható elkerülhető lett volna, ha nem lennének túl ambiciózus célok a globális éghajlatpolitikában. A világ egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy teljesítse őket, mert olyan gigantikus költségeket igényelnek, amelyeket lehetetlen teljesíteni.

Az energia átalakításának siettetése gazdasági katasztrófához vezet

- állítja az amerikai zerohedge.com, az amerikai jobboldali pénzügyi portál, amely a munkatársai által írt tanulmányokat, valamint külső forrásokból származó híreket és véleményeket összesít.

Minden jel arra mutat, hogy Európa túlságosan elhamarkodottan zárja be a szénbányáit, a földgázmezőket és az atomerőműveket.

A Bank of America szakértői kiszámították a nemzetközi éghajlatvédelmi stratégiák feltételezéseinek megvalósítási költségeit, azaz a kibocsátásmentes gazdaság 2050-ig történő megvalósítását. Pénzügyi szakemberek számításai szerint ez a cél 150 billió dollárnyi új tőkebefektetést igényel 30 év alatt.

Ez viszont évi 5 billió dollárnyi beruházást jelent, ami a GDP megduplázását igényelné. ez egy irreális elképzelés. Nem tudjuk, honnan származnának ezek a gigantikus összegek, és nehéz megtalálni őket akár a nemzeti költségvetésekben, akár a magánbefektetők széfjében.

A jelenlegi energiaválság olyan utópisztikus elképzelések eredménye, amelyeket a gazdag Nyugat, élén az EU-val, makacsul megvalósít anélkül, hogy a valós lehetőségeket figyelembe venné. Erre a Covid zárlatok utáni növekvő energiaigény világított rá. Minden jel arra utal, hogy Európa például túlságosan elsieti a szénbányák, a földgázlelőhelyek és az atomerőművek bezárását, úgy hogy nem volt garancia arra, hogy az energiaigényt más forrásokból fedezik. A gázhiány, amely az árak emelkedéséhez vezetett, megmutatta, hogy az EU energiabiztonságának alapjai mennyire törékenyek.

Európa csak álmodozhat arról, hogy energiaellátását kizárólag megújuló forrásokból biztosítja. A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a német agrarheute.com portálon is az olvasható, hogy , a gazdag és technológiailag fejlett

Németország esetében a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztásban 2020-ban kevesebb mint 17%-ot, a villamos energia esetében pedig 45%-ot tesz ki.

Brüsszel azonban nem hallgatott és nem hallgat az energia- és üzemanyagipar szakértőinek hangjára, akik szerint az átmenet sikerének esélye a hagyományos energiaszektorban történő előzetes beruházásoktól függ, amelyek az átmenet folyamatának biztonságát garantálnák, jegyzik meg az elemzésben.

Eközben Kínában, amely a Nyugat nyomására visszavágja a szénbányászatot, nemcsak a polgárok, hanem az ipari üzemek számára is adagolják az áramot, a csökkentett energiatermelés miatt. Ez károsítja az ellátási láncokat, és drámai árnövekedést okoz a boltokban kapható áruk áraiban. Az EU egyszerre néz szembe a szupermarketek polcain és a töltőállomásokon tapasztalható drágulással, valamint a szén- és gázhiánnyal. A szénhiány a vezetők saját hibájából, a gáz pedig Oroszország

intézkedései miatt keletkezett. Az energiaszámlák pedig az egekbe szöknek. Mindenki aggódva gondol a közelgő télre, és eközben a fatüzelésű tűzhelyek eltűnnek a nagykereskedésekből, valamint a fa és a brikett a raktárakból, bár ez a tüzelőanyag is drágul. A termelési költségek meredeken emelkednek, például a mezőgazdaságban és a műtrágyák árában.

Eközben a Nemzetközi Energiaügynökség által kidolgozott terv ("Net Zero 2050: A Roadmap for the Global Energy Sector") szerint, amelyet idén júniusban a G7-ek csúcstalálkozóján mutattak be,

2030-ra az utakon közlekedő autók 60%-a elektromosan fog működni. 2035-re pedig az összes járműnek elektromosnak kell lennie. 2030-ra az utakon közlekedő autók 60%-ának, 2035-re pedig az összes járműnek elektromosnak kell lennie. Ehhez a villamosenergia-termelés 2,5-szeresére kell növekednie.

Ehhez jön még az a feltételezés, hogy ennek az energiának megújuló forrásokból kell származnia, bár jelenleg a világ energiájának csupán 3%-a származik megújuló energiaforrásokból, állítja a tanulmány.

Forrás: 
farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

Bizonytalanok a kertészek

Az elszabaduló energiaárak kétségtelenül érintik a holland kertészeket, így az uborkatermesztést is. Még a szakemberek szerint is nehezen jósolható azonban meg, hogy a drágulás mikor érezteti majd a leginkább a hatását.

Bioüzemanyag: új jogszabályi rendelkezés

Az uniós jogharmonizáció érdekében Magyarországon is számos új jogszabályi rendelkezés lépett hatályba 2022. január 1-jén, amelyek közvetlenül érintik a fenntartható bioüzemanyag, a folyékony bio-energiahordozó és a biomasszából előállított tüzelőanyag termelési értéklánc tagjait.