Back to top

A Zagyvától Kékesig

Ha felelevenítjük egykori osztálykirándulásainkat, a legtöbbünknek a Kékestetőről is vannak emlékeink. Az ország legmagasabb pontjának felkeresése minden gyereknek hatalmas kaland, akik később családjukkal, majd unokáikkal visszatérve együtt idézik fel fiatalkori élményeiket.

Megcsonkított országunk legmagasabb hegycsúcsához kanyargós, erdőkkel szegélyezett út vezet, ahol télen és nyáron is sok látnivaló várja a kirándulókat. Az ország tetején a nemzeti színre festett csúcskő és a TV-torony pazar körpanorámája minden honfitársunkban erősíti a hazaszeretetet. A torony kilátóteraszából látóhatárig változatos erdőségek tárulnak szemünk elé, melynek gondos gazdája az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészete.

A Felső-Mátrától a mátraaljai szőlőkkel tarkított tájon át egészen az Alföld pereméig húzódik a Mátrafüredi Erdészet összesen tizenegyezer hektáros területe, és közel 900 méter szintkülönbséget ível át. A termőhelyi változatosságnak megfelelően a terület erdőállománya is színes képet mutat. A Mátra déli lejtői és délnyugati gerincei, meredek hegyoldalai főleg cseres- és gyertyános kocsánytalan tölgyes erdőket rejtenek. A Felső-Mátra 700 méter feletti térségében azonban bükkös erdők mint erdei katedrálisok nyújtózkodnak az ég felé.

Viharkár lucfenyvesben
Viharkár lucfenyvesben

Az őshonos állományok mellett mesterségesen ültetett örökzöld fenyőerdők is színesítik a Mátrát. Talán nem is gondolná a kedves Olvasó, de a fenyőerdők ültetése is az 1920-as trianoni békediktátum aláírásával függ össze.

A tátrai fenyvesek elcsatolásával hiánycikké vált a szabályos alakú, kiváló épületfát adó fenyőalapanyag az újjáépítésre váró, megcsonkított országban. A szomorú helyzetben erdész elődeink segítő kezet nyújtottak, és országszerte, így a Mátrában is kísérleti jelleggel fenyőerdőket ültettek.

Fiatal lék intenzíven gyarapodó újulattal
Fiatal lék intenzíven gyarapodó újulattal

A fenyők gyarapodásával párhuzamosan klimatikus gyógyhelyek, üdülők és parkerdők létesültek – a Mátra turisztikai értéke felértékelődött, és a hegység népszerűsége azóta is töretlen. A turisztikai igényeket is figyelembe véve a feltáróhálózat fejlesztése is szükségessé vált. Bő száz éve törte át a hegység gerincét az első makadámút, könnyebb feljutást nyújtva a legmagasabb csúcsokhoz.

A főváros közelségében lévő Mátra az aktív erdei turizmus fellegvára lett az elmúlt évtizedekben. Így a hagyományos erdő- és vadgazdálkodási tevékenység mellett a Mátrafüredi Erdészet jelentős ökoturisztikai feladatot is ellát, többek között 400 hektár parkerdőt kezel.

A leglátogatottabb turistaútvonalát, a Mátrafüred–Sástó–Mátraháza–Kékes–Galyatető-szakaszt évente több százezer kiránduló bejárja.

Az erdészet területének 37%-a – csodás természeti értékei miatt – védelmi rendeltetésű, ahol minden erdészeti feladatot a természetvédelmi kezelővel egyeztetnek a kollégák.

Élő történelemkönyvek

A Mátra erdeiben az őshonos fafajok hosszú életűek, a szakemberek számára élő történelemkönyvek. Az erdők magukon viselik a korábbi beavatkozások nyomait. A 1900-as évek elejéig a mátrai erdők egy része uradalmi erdő volt, majd egyházi birtok lett, és Gyöngyös városhoz is tartoztak erdőterületek. A települések közelébe eső, könnyebben megközelíthető részek gyakori és módszeres erdőhasználat tárgyává váltak.

A bőrök cserzéséhez szükséges anyag kinyeréséhez a tölgyeseket 30-40 évente levágták, a fák kérgét lehántották (ez volt a cserkéregtermelés), a farészt pedig tűzifaként hasznosították. Elterjedt gyakorlat volt az erdei legeltetés is, amely a letarolt részek többszöri sarjaztatásával együtt az erdőszerkezet jelentős leromlásához vezetett.

1945 után, az erdők állami tulajdonba vételével egy időben, a gazdálkodás módja is lényegesen megváltozott. A sarjaztatás helyett a magról történő természetes erdőfelújítás lett az irányadó.

Dicső elődök nyomdokán

A Mátrafüredi Erdészetet 66 évvel ezelőtt Rakonczay Zoltán vezette, segítői Becsei Ferenc (balról) fahasználati és Béres József (jobbról) erdőművelési műszaki vezető voltak. A tehetséges fiatalember karrierje magasra ívelt. Bátran nevezhetjük az intézményes természetvédelem magyarországi atyjának, hiszen tizennyolc esztendőn keresztül elnöke volt az Országos Természetvédelmi Hivatalnak. Az erdészet jelenlegi irányítói: Reményfy Rita, Dudás Béla és Lakatos Bence.

Visszaszorulnak a fenyvesek

Az örökzöldekkel tarkított mátrai erdők napjainkban is látványosan változnak. Sajnos ki kell mondanunk a tényt, hogy az eleink által ültetett fenyves erdők a klímaváltozás hatására fokozatosan eltűnnek a Mátrából. A hűvös, nedves klímát igénylő fenyő vitalitása érzékelhetően romlik az egyre szárazabb éghajlati körülmények között. Számos gomba-, illetve rovarkárosító megtámadja a legyengült, majd összeroskadó állományokat. Helyüket természetesen nem hagyjuk szabadon, termőhelynek megfelelő őshonos erdők veszik majd át, amit mesterséges erdősítéssel hoz létre az erdészet.

Az oktatás és kutatás alapköve

Erdei iskolások és kirándulók is megszállhatnak a Szalajka-házban
Erdei iskolások és kirándulók is megszállhatnak a Szalajka-házban
Mátrafüred erdészeti szempontból fontos települése hazánknak, ugyanis az erdőgazdálkodás mellett az oktatás és a kutatás bázisa is – itt működik az Erdészeti Tudományos Intézet Erdő- védelmi Osztálya. A munkatársaikkal fenntartott aktív partneri kapcsolat mellett ökológiai, erdei vízforgalmi és nemzetközi nemesítési kísérletekben is közreműködnek erdészeink, és szervezői, résztvevői a klímaváltozással kapcsolatos konferenciáknak.

A szakképzést is segíti a helyi erdészet, hiszen az erdészeti középfokú szakképzés nagy múltú alapköve Mátrafüred. Kollégáink alkalmi óraadóként, terepi gyakorlatok vezetőiként, országos versenyek szervezőiként is részt vesznek az erdészpalánták nevelésében.

Programkavalkád

A mátrai erdészet szerteágazó közjóléti és közönségkapcsolati tevékenységet végez. Közjóléti létesítményeket tart fenn, számos kilátó és három tanösvény található a térségben. A négy üzemelő turistaház közül külön említést érdemel a rendkívül egyedi galyatetői Turistacentrum, valamint a Mátravasút végállomásánál fekvő felújított Szalajka-ház Gyöngyössolymoson.

Erdei iskolai foglalkozás a tanösvényen Dudás Bélával
Erdei iskolai foglalkozás a tanösvényen Dudás Bélával
Az erdészet nagy feladatot vállal a Mátrai Vándortábor sikeres lebonyolításában, hiszen két éve már két táborhelyet is üzemeltet a kis vándorok nagy megelégedésére. Kollégáink segítik a Muzsikál az Erdő – Mátrai Művészeti Napok kilencnapos rendezvénysorozatát is, idén a koncerthelyszínek többsége az erdészet területére esett.

Környezeti nevelési programjuk is nagy múltra tekint vissza, hiszen 1997 óta minősített erdei iskolát üzemeltet az erdészet. A foglalkozások vezetői kivétel nélkül elhivatott erdész szakemberek, akik évente közel félezer gyermeknek mutatják meg az erdő csodás világát.

Hírek az erdőből

Az erdészet vezetése több mint húsz éve törekszik arra, hogy az erdőről, az abban végzett gazdasági tevékenységekről hiteles képet adjon. E hosszú időszak alatt többször bebizonyosodott, hogy az ismeretek bővítése, az előzetes tájékoztatás közelebb hozza egymáshoz azokat a feleket, akik valamilyen érdek mentén megjelennek erdőkben. Az erdészet partneri kapcsolatot ápol a helyi sajtó képviselőivel, és alkalomszerűen az országos médiában is megjelenik. A Gyöngyösi Városi Televízióval 2000–2006 között Erdőjáró, majd Zöld Mátra címen készítettek erdészeti-ökológiai magazinműsort. A legnagyobb videómegosztó portálokon emellett további tájékoztató rövidfilmeket is találunk a Mátra titkairól.

Sarjerdők átalakítása

Az öreg tölgyesek felújításának alapja a magtermés. A mag csírázásával újulat képződik, melynek további fejlődése elsősorban a rendelkezésre álló fény és nedvesség függvénye. Az erdő rendeltetése szabja meg a mértéket, hogy egy adott helyen mekkora összefüggő területen szabadítjuk fel a magcsemetéket az anyaállomány árnyékából. Természetvédelmi és közjóléti célú erdőkben kisebb foltokra szorítkozik az egyidejű fakitermelés.

A jövő reménysége
A jövő reménysége

A mag eredetű tölgyesek akár 200-250 éves korukig is fenntarthatók állapotromlás nélkül. Ezzel szemben a sarjból nevelkedett fák már 80-100 éves korukban tőkorhadtak, csúcsszáradnak.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.

Takács Péter: Kakasdomb

„A családunkban nemzedékekre visszanyúlik a természet szeretete, így pályaválasztáskor, mondhatni, megpecsételődött a sorsom, erdész lettem, hasonlóan nagyapámhoz. Majdhogynem három év dombóvári hivatali munkát hátrahagyva, 2011-ben mindenszentek ünnepén kerültem a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészetéhez kerületvezető erdésznek."

Tilos kivinni tűzifát az országból

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel összefüggésben.

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

Két hete küzdenek a lángokkal egy német nemzeti parkban

Két hete pusztít erődtűz Németország keleti részén egy nemzeti parkban, a hatóságok hétfői adatai szerint még legalább egy hétig tart a védekezés.