Back to top

A Zagyvától Kékesig

Ha felelevenítjük egykori osztálykirándulásainkat, a legtöbbünknek a Kékestetőről is vannak emlékeink. Az ország legmagasabb pontjának felkeresése minden gyereknek hatalmas kaland, akik később családjukkal, majd unokáikkal visszatérve együtt idézik fel fiatalkori élményeiket.

Megcsonkított országunk legmagasabb hegycsúcsához kanyargós, erdőkkel szegélyezett út vezet, ahol télen és nyáron is sok látnivaló várja a kirándulókat. Az ország tetején a nemzeti színre festett csúcskő és a TV-torony pazar körpanorámája minden honfitársunkban erősíti a hazaszeretetet. A torony kilátóteraszából látóhatárig változatos erdőségek tárulnak szemünk elé, melynek gondos gazdája az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészete.

A Felső-Mátrától a mátraaljai szőlőkkel tarkított tájon át egészen az Alföld pereméig húzódik a Mátrafüredi Erdészet összesen tizenegyezer hektáros területe, és közel 900 méter szintkülönbséget ível át. A termőhelyi változatosságnak megfelelően a terület erdőállománya is színes képet mutat. A Mátra déli lejtői és délnyugati gerincei, meredek hegyoldalai főleg cseres- és gyertyános kocsánytalan tölgyes erdőket rejtenek. A Felső-Mátra 700 méter feletti térségében azonban bükkös erdők mint erdei katedrálisok nyújtózkodnak az ég felé.

Viharkár lucfenyvesben
Viharkár lucfenyvesben

Az őshonos állományok mellett mesterségesen ültetett örökzöld fenyőerdők is színesítik a Mátrát. Talán nem is gondolná a kedves Olvasó, de a fenyőerdők ültetése is az 1920-as trianoni békediktátum aláírásával függ össze.

A tátrai fenyvesek elcsatolásával hiánycikké vált a szabályos alakú, kiváló épületfát adó fenyőalapanyag az újjáépítésre váró, megcsonkított országban. A szomorú helyzetben erdész elődeink segítő kezet nyújtottak, és országszerte, így a Mátrában is kísérleti jelleggel fenyőerdőket ültettek.

Fiatal lék intenzíven gyarapodó újulattal
Fiatal lék intenzíven gyarapodó újulattal

A fenyők gyarapodásával párhuzamosan klimatikus gyógyhelyek, üdülők és parkerdők létesültek – a Mátra turisztikai értéke felértékelődött, és a hegység népszerűsége azóta is töretlen. A turisztikai igényeket is figyelembe véve a feltáróhálózat fejlesztése is szükségessé vált. Bő száz éve törte át a hegység gerincét az első makadámút, könnyebb feljutást nyújtva a legmagasabb csúcsokhoz.

A főváros közelségében lévő Mátra az aktív erdei turizmus fellegvára lett az elmúlt évtizedekben. Így a hagyományos erdő- és vadgazdálkodási tevékenység mellett a Mátrafüredi Erdészet jelentős ökoturisztikai feladatot is ellát, többek között 400 hektár parkerdőt kezel.

A leglátogatottabb turistaútvonalát, a Mátrafüred–Sástó–Mátraháza–Kékes–Galyatető-szakaszt évente több százezer kiránduló bejárja.

Az erdészet területének 37%-a – csodás természeti értékei miatt – védelmi rendeltetésű, ahol minden erdészeti feladatot a természetvédelmi kezelővel egyeztetnek a kollégák.

Élő történelemkönyvek

A Mátra erdeiben az őshonos fafajok hosszú életűek, a szakemberek számára élő történelemkönyvek. Az erdők magukon viselik a korábbi beavatkozások nyomait. A 1900-as évek elejéig a mátrai erdők egy része uradalmi erdő volt, majd egyházi birtok lett, és Gyöngyös városhoz is tartoztak erdőterületek. A települések közelébe eső, könnyebben megközelíthető részek gyakori és módszeres erdőhasználat tárgyává váltak.

A bőrök cserzéséhez szükséges anyag kinyeréséhez a tölgyeseket 30-40 évente levágták, a fák kérgét lehántották (ez volt a cserkéregtermelés), a farészt pedig tűzifaként hasznosították. Elterjedt gyakorlat volt az erdei legeltetés is, amely a letarolt részek többszöri sarjaztatásával együtt az erdőszerkezet jelentős leromlásához vezetett.

1945 után, az erdők állami tulajdonba vételével egy időben, a gazdálkodás módja is lényegesen megváltozott. A sarjaztatás helyett a magról történő természetes erdőfelújítás lett az irányadó.

Dicső elődök nyomdokán

A Mátrafüredi Erdészetet 66 évvel ezelőtt Rakonczay Zoltán vezette, segítői Becsei Ferenc (balról) fahasználati és Béres József (jobbról) erdőművelési műszaki vezető voltak. A tehetséges fiatalember karrierje magasra ívelt. Bátran nevezhetjük az intézményes természetvédelem magyarországi atyjának, hiszen tizennyolc esztendőn keresztül elnöke volt az Országos Természetvédelmi Hivatalnak. Az erdészet jelenlegi irányítói: Reményfy Rita, Dudás Béla és Lakatos Bence.

Visszaszorulnak a fenyvesek

Az örökzöldekkel tarkított mátrai erdők napjainkban is látványosan változnak. Sajnos ki kell mondanunk a tényt, hogy az eleink által ültetett fenyves erdők a klímaváltozás hatására fokozatosan eltűnnek a Mátrából. A hűvös, nedves klímát igénylő fenyő vitalitása érzékelhetően romlik az egyre szárazabb éghajlati körülmények között. Számos gomba-, illetve rovarkárosító megtámadja a legyengült, majd összeroskadó állományokat. Helyüket természetesen nem hagyjuk szabadon, termőhelynek megfelelő őshonos erdők veszik majd át, amit mesterséges erdősítéssel hoz létre az erdészet.

Az oktatás és kutatás alapköve

Erdei iskolások és kirándulók is megszállhatnak a Szalajka-házban
Erdei iskolások és kirándulók is megszállhatnak a Szalajka-házban
Mátrafüred erdészeti szempontból fontos települése hazánknak, ugyanis az erdőgazdálkodás mellett az oktatás és a kutatás bázisa is – itt működik az Erdészeti Tudományos Intézet Erdő- védelmi Osztálya. A munkatársaikkal fenntartott aktív partneri kapcsolat mellett ökológiai, erdei vízforgalmi és nemzetközi nemesítési kísérletekben is közreműködnek erdészeink, és szervezői, résztvevői a klímaváltozással kapcsolatos konferenciáknak.

A szakképzést is segíti a helyi erdészet, hiszen az erdészeti középfokú szakképzés nagy múltú alapköve Mátrafüred. Kollégáink alkalmi óraadóként, terepi gyakorlatok vezetőiként, országos versenyek szervezőiként is részt vesznek az erdészpalánták nevelésében.

Programkavalkád

A mátrai erdészet szerteágazó közjóléti és közönségkapcsolati tevékenységet végez. Közjóléti létesítményeket tart fenn, számos kilátó és három tanösvény található a térségben. A négy üzemelő turistaház közül külön említést érdemel a rendkívül egyedi galyatetői Turistacentrum, valamint a Mátravasút végállomásánál fekvő felújított Szalajka-ház Gyöngyössolymoson.

Erdei iskolai foglalkozás a tanösvényen Dudás Bélával
Erdei iskolai foglalkozás a tanösvényen Dudás Bélával
Az erdészet nagy feladatot vállal a Mátrai Vándortábor sikeres lebonyolításában, hiszen két éve már két táborhelyet is üzemeltet a kis vándorok nagy megelégedésére. Kollégáink segítik a Muzsikál az Erdő – Mátrai Művészeti Napok kilencnapos rendezvénysorozatát is, idén a koncerthelyszínek többsége az erdészet területére esett.

Környezeti nevelési programjuk is nagy múltra tekint vissza, hiszen 1997 óta minősített erdei iskolát üzemeltet az erdészet. A foglalkozások vezetői kivétel nélkül elhivatott erdész szakemberek, akik évente közel félezer gyermeknek mutatják meg az erdő csodás világát.

Hírek az erdőből

Az erdészet vezetése több mint húsz éve törekszik arra, hogy az erdőről, az abban végzett gazdasági tevékenységekről hiteles képet adjon. E hosszú időszak alatt többször bebizonyosodott, hogy az ismeretek bővítése, az előzetes tájékoztatás közelebb hozza egymáshoz azokat a feleket, akik valamilyen érdek mentén megjelennek erdőkben. Az erdészet partneri kapcsolatot ápol a helyi sajtó képviselőivel, és alkalomszerűen az országos médiában is megjelenik. A Gyöngyösi Városi Televízióval 2000–2006 között Erdőjáró, majd Zöld Mátra címen készítettek erdészeti-ökológiai magazinműsort. A legnagyobb videómegosztó portálokon emellett további tájékoztató rövidfilmeket is találunk a Mátra titkairól.

Sarjerdők átalakítása

Az öreg tölgyesek felújításának alapja a magtermés. A mag csírázásával újulat képződik, melynek további fejlődése elsősorban a rendelkezésre álló fény és nedvesség függvénye. Az erdő rendeltetése szabja meg a mértéket, hogy egy adott helyen mekkora összefüggő területen szabadítjuk fel a magcsemetéket az anyaállomány árnyékából. Természetvédelmi és közjóléti célú erdőkben kisebb foltokra szorítkozik az egyidejű fakitermelés.

A jövő reménysége
A jövő reménysége

A mag eredetű tölgyesek akár 200-250 éves korukig is fenntarthatók állapotromlás nélkül. Ezzel szemben a sarjból nevelkedett fák már 80-100 éves korukban tőkorhadtak, csúcsszáradnak.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Olcsóbb permetezés okos-technológiával

Akárcsak a többi gazdálkodó, a floridai citrustermelők is mindenhol csökkenteni szeretnék költségeiket, ahol csak lehetséges. Jelenleg a Huanglongbing nevű betegség fenyegeti a leginkább az ültetvényeket, így az ellene használt növényvédő szerek, valamint a műtrágyák lehető leghatékonyabb kijuttatása a meghatározó a költségek lefaragásában.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

Kiszagolják a beteg húst

A skót kormány bejelentette egy kutyás csapat létrehozását, amely segít megelőzni az afrikai sertéspestis és más egzotikus betegségek bejutását az országba.

A szociális tűzifaprogram négyötödét már teljesítette az ÉSZAKERDŐ

Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. évek óta aktívan részt vesz a kormány által meghirdetett szociális tüzelőanyag programokban, melyek célja a nehéz sorsú családok fűtőanyaghoz juttatása a hideg téli időszakban.

Ismét lehet pályázni óvoda- és iskolakertek kialakítására

Megjelent az Agrárminisztérium támogatásával megvalósuló Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása, melyre óvodák, általános- és középiskolák jelentkezését várják 2022. január 30-ig. A programnak köszönhetően idén összesen 120 új óvoda- és iskolakert létrehozása valósulhat meg - jelentette be a minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára.