Megcsonkított országunk legmagasabb hegycsúcsához kanyargós, erdőkkel szegélyezett út vezet, ahol télen és nyáron is sok látnivaló várja a kirándulókat. Az ország tetején a nemzeti színre festett csúcskő és a TV-torony pazar körpanorámája minden honfitársunkban erősíti a hazaszeretetet. A torony kilátóteraszából látóhatárig változatos erdőségek tárulnak szemünk elé, melynek gondos gazdája az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészete.
A Felső-Mátrától a mátraaljai szőlőkkel tarkított tájon át egészen az Alföld pereméig húzódik a Mátrafüredi Erdészet összesen tizenegyezer hektáros területe, és közel 900 méter szintkülönbséget ível át. A termőhelyi változatosságnak megfelelően a terület erdőállománya is színes képet mutat. A Mátra déli lejtői és délnyugati gerincei, meredek hegyoldalai főleg cseres- és gyertyános kocsánytalan tölgyes erdőket rejtenek. A Felső-Mátra 700 méter feletti térségében azonban bükkös erdők mint erdei katedrálisok nyújtózkodnak az ég felé.

A tátrai fenyvesek elcsatolásával hiánycikké vált a szabályos alakú, kiváló épületfát adó fenyőalapanyag az újjáépítésre váró, megcsonkított országban. A szomorú helyzetben erdész elődeink segítő kezet nyújtottak, és országszerte, így a Mátrában is kísérleti jelleggel fenyőerdőket ültettek.

A fenyők gyarapodásával párhuzamosan klimatikus gyógyhelyek, üdülők és parkerdők létesültek – a Mátra turisztikai értéke felértékelődött, és a hegység népszerűsége azóta is töretlen. A turisztikai igényeket is figyelembe véve a feltáróhálózat fejlesztése is szükségessé vált. Bő száz éve törte át a hegység gerincét az első makadámút, könnyebb feljutást nyújtva a legmagasabb csúcsokhoz.
A főváros közelségében lévő Mátra az aktív erdei turizmus fellegvára lett az elmúlt évtizedekben. Így a hagyományos erdő- és vadgazdálkodási tevékenység mellett a Mátrafüredi Erdészet jelentős ökoturisztikai feladatot is ellát, többek között 400 hektár parkerdőt kezel.
Az erdészet területének 37%-a – csodás természeti értékei miatt – védelmi rendeltetésű, ahol minden erdészeti feladatot a természetvédelmi kezelővel egyeztetnek a kollégák.
Élő történelemkönyvek
A Mátra erdeiben az őshonos fafajok hosszú életűek, a szakemberek számára élő történelemkönyvek. Az erdők magukon viselik a korábbi beavatkozások nyomait. A 1900-as évek elejéig a mátrai erdők egy része uradalmi erdő volt, majd egyházi birtok lett, és Gyöngyös városhoz is tartoztak erdőterületek. A települések közelébe eső, könnyebben megközelíthető részek gyakori és módszeres erdőhasználat tárgyává váltak.
1945 után, az erdők állami tulajdonba vételével egy időben, a gazdálkodás módja is lényegesen megváltozott. A sarjaztatás helyett a magról történő természetes erdőfelújítás lett az irányadó.
![]() |
Visszaszorulnak a fenyvesek
Az örökzöldekkel tarkított mátrai erdők napjainkban is látványosan változnak. Sajnos ki kell mondanunk a tényt, hogy az eleink által ültetett fenyves erdők a klímaváltozás hatására fokozatosan eltűnnek a Mátrából. A hűvös, nedves klímát igénylő fenyő vitalitása érzékelhetően romlik az egyre szárazabb éghajlati körülmények között. Számos gomba-, illetve rovarkárosító megtámadja a legyengült, majd összeroskadó állományokat. Helyüket természetesen nem hagyjuk szabadon, termőhelynek megfelelő őshonos erdők veszik majd át, amit mesterséges erdősítéssel hoz létre az erdészet.
Az oktatás és kutatás alapköve

Programkavalkád
A mátrai erdészet szerteágazó közjóléti és közönségkapcsolati tevékenységet végez. Közjóléti létesítményeket tart fenn, számos kilátó és három tanösvény található a térségben. A négy üzemelő turistaház közül külön említést érdemel a rendkívül egyedi galyatetői Turistacentrum, valamint a Mátravasút végállomásánál fekvő felújított Szalajka-ház Gyöngyössolymoson.

Hírek az erdőből
Az erdészet vezetése több mint húsz éve törekszik arra, hogy az erdőről, az abban végzett gazdasági tevékenységekről hiteles képet adjon. E hosszú időszak alatt többször bebizonyosodott, hogy az ismeretek bővítése, az előzetes tájékoztatás közelebb hozza egymáshoz azokat a feleket, akik valamilyen érdek mentén megjelennek erdőkben. Az erdészet partneri kapcsolatot ápol a helyi sajtó képviselőivel, és alkalomszerűen az országos médiában is megjelenik. A Gyöngyösi Városi Televízióval 2000–2006 között Erdőjáró, majd Zöld Mátra címen készítettek erdészeti-ökológiai magazinműsort. A legnagyobb videómegosztó portálokon emellett további tájékoztató rövidfilmeket is találunk a Mátra titkairól.
Sarjerdők átalakításaAz öreg tölgyesek felújításának alapja a magtermés. A mag csírázásával újulat képződik, melynek további fejlődése elsősorban a rendelkezésre álló fény és nedvesség függvénye. Az erdő rendeltetése szabja meg a mértéket, hogy egy adott helyen mekkora összefüggő területen szabadítjuk fel a magcsemetéket az anyaállomány árnyékából. Természetvédelmi és közjóléti célú erdőkben kisebb foltokra szorítkozik az egyidejű fakitermelés. ![]() A jövő reménysége A mag eredetű tölgyesek akár 200-250 éves korukig is fenntarthatók állapotromlás nélkül. Ezzel szemben a sarjból nevelkedett fák már 80-100 éves korukban tőkorhadtak, csúcsszáradnak. |
Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.