A Zagyvától Kékesig

Megcsonkított országunk legmagasabb hegycsúcsához kanyargós, erdőkkel szegélyezett út vezet, ahol télen és nyáron is sok látnivaló várja a kirándulókat. Az ország tetején a nemzeti színre festett csúcskő és a TV-torony pazar körpanorámája minden honfitársunkban erősíti a hazaszeretetet. A torony kilátóteraszából látóhatárig változatos erdőségek tárulnak szemünk elé, melynek gondos gazdája az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészete.

A Felső-Mátrától a mátraaljai szőlőkkel tarkított tájon át egészen az Alföld pereméig húzódik a Mátrafüredi Erdészet összesen tizenegyezer hektáros területe, és közel 900 méter szintkülönbséget ível át. A termőhelyi változatosságnak megfelelően a terület erdőállománya is színes képet mutat. A Mátra déli lejtői és délnyugati gerincei, meredek hegyoldalai főleg cseres- és gyertyános kocsánytalan tölgyes erdőket rejtenek. A Felső-Mátra 700 méter feletti térségében azonban bükkös erdők mint erdei katedrálisok nyújtózkodnak az ég felé.

A tátrai fenyvesek elcsatolásával hiánycikké vált a szabályos alakú, kiváló épületfát adó fenyőalapanyag az újjáépítésre váró, megcsonkított országban. A szomorú helyzetben erdész elődeink segítő kezet nyújtottak, és országszerte, így a Mátrában is kísérleti jelleggel fenyőerdőket ültettek.

A fenyők gyarapodásával párhuzamosan klimatikus gyógyhelyek, üdülők és parkerdők létesültek – a Mátra turisztikai értéke felértékelődött, és a hegység népszerűsége azóta is töretlen. A turisztikai igényeket is figyelembe véve a feltáróhálózat fejlesztése is szükségessé vált. Bő száz éve törte át a hegység gerincét az első makadámút, könnyebb feljutást nyújtva a legmagasabb csúcsokhoz.

A főváros közelségében lévő Mátra az aktív erdei turizmus fellegvára lett az elmúlt évtizedekben. Így a hagyományos erdő- és vadgazdálkodási tevékenység mellett a Mátrafüredi Erdészet jelentős ökoturisztikai feladatot is ellát, többek között 400 hektár parkerdőt kezel.

Az erdészet területének 37%-a – csodás természeti értékei miatt – védelmi rendeltetésű, ahol minden erdészeti feladatot a természetvédelmi kezelővel egyeztetnek a kollégák.

Élő történelemkönyvek

A Mátra erdeiben az őshonos fafajok hosszú életűek, a szakemberek számára élő történelemkönyvek. Az erdők magukon viselik a korábbi beavatkozások nyomait. A 1900-as évek elejéig a mátrai erdők egy része uradalmi erdő volt, majd egyházi birtok lett, és Gyöngyös városhoz is tartoztak erdőterületek. A települések közelébe eső, könnyebben megközelíthető részek gyakori és módszeres erdőhasználat tárgyává váltak.

1945 után, az erdők állami tulajdonba vételével egy időben, a gazdálkodás módja is lényegesen megváltozott. A sarjaztatás helyett a magról történő természetes erdőfelújítás lett az irányadó.

Dicső elődök nyomdokán A Mátrafüredi Erdészetet 66 évvel ezelőtt Rakonczay Zoltán vezette, segítői Becsei Ferenc (balról) fahasználati és Béres József (jobbról) erdőművelési műszaki vezető voltak. A tehetséges fiatalember karrierje magasra ívelt. Bátran nevezhetjük az intézményes természetvédelem magyarországi atyjának, hiszen tizennyolc esztendőn keresztül elnöke volt az Országos Természetvédelmi Hivatalnak. Az erdészet jelenlegi irányítói: Reményfy Rita, Dudás Béla és Lakatos Bence.

Visszaszorulnak a fenyvesek

Az örökzöldekkel tarkított mátrai erdők napjainkban is látványosan változnak. Sajnos ki kell mondanunk a tényt, hogy az eleink által ültetett fenyves erdők a klímaváltozás hatására fokozatosan eltűnnek a Mátrából. A hűvös, nedves klímát igénylő fenyő vitalitása érzékelhetően romlik az egyre szárazabb éghajlati körülmények között. Számos gomba-, illetve rovarkárosító megtámadja a legyengült, majd összeroskadó állományokat. Helyüket természetesen nem hagyjuk szabadon, termőhelynek megfelelő őshonos erdők veszik majd át, amit mesterséges erdősítéssel hoz létre az erdészet.

Az oktatás és kutatás alapköve

Mátrafüred erdészeti szempontból fontos települése hazánknak, ugyanis az erdőgazdálkodás mellett az oktatás és a kutatás bázisa is – itt működik az Erdészeti Tudományos Intézet Erdő- védelmi Osztálya. A munkatársaikkal fenntartott aktív partneri kapcsolat mellett ökológiai, erdei vízforgalmi és nemzetközi nemesítési kísérletekben is közreműködnek erdészeink, és szervezői, résztvevői a klímaváltozással kapcsolatos konferenciáknak.

Programkavalkád

A mátrai erdészet szerteágazó közjóléti és közönségkapcsolati tevékenységet végez. Közjóléti létesítményeket tart fenn, számos kilátó és három tanösvény található a térségben. A négy üzemelő turistaház közül külön említést érdemel a rendkívül egyedi galyatetői Turistacentrum, valamint a Mátravasút végállomásánál fekvő felújított Szalajka-ház Gyöngyössolymoson.

Az erdészet nagy feladatot vállal a Mátrai Vándortábor sikeres lebonyolításában, hiszen két éve már két táborhelyet is üzemeltet a kis vándorok nagy megelégedésére. Kollégáink segítik a Muzsikál az Erdő – Mátrai Művészeti Napok kilencnapos rendezvénysorozatát is, idén a koncerthelyszínek többsége az erdészet területére esett.

Hírek az erdőből

Az erdészet vezetése több mint húsz éve törekszik arra, hogy az erdőről, az abban végzett gazdasági tevékenységekről hiteles képet adjon. E hosszú időszak alatt többször bebizonyosodott, hogy az ismeretek bővítése, az előzetes tájékoztatás közelebb hozza egymáshoz azokat a feleket, akik valamilyen érdek mentén megjelennek erdőkben. Az erdészet partneri kapcsolatot ápol a helyi sajtó képviselőivel, és alkalomszerűen az országos médiában is megjelenik. A Gyöngyösi Városi Televízióval 2000–2006 között Erdőjáró, majd Zöld Mátra címen készítettek erdészeti-ökológiai magazinműsort. A legnagyobb videómegosztó portálokon emellett további tájékoztató rövidfilmeket is találunk a Mátra titkairól.

Sarjerdők átalakítása Az öreg tölgyesek felújításának alapja a magtermés. A mag csírázásával újulat képződik, melynek további fejlődése elsősorban a rendelkezésre álló fény és nedvesség függvénye. Az erdő rendeltetése szabja meg a mértéket, hogy egy adott helyen mekkora összefüggő területen szabadítjuk fel a magcsemetéket az anyaállomány árnyékából. Természetvédelmi és közjóléti célú erdőkben kisebb foltokra szorítkozik az egyidejű fakitermelés. A jövő reménysége A mag eredetű tölgyesek akár 200-250 éves korukig is fenntarthatók állapotromlás nélkül. Ezzel szemben a sarjból nevelkedett fák már 80-100 éves korukban tőkorhadtak, csúcsszáradnak.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.