0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Gazdálkodóként teljesedne ki az ezredfordulós generáció Kínában

Hu Siqin ígéretes karriert futott be Sanghajban egy Fortune 500-as cégnél, több mint elég pénzzel, de valami a nagyváros ragyogó fényei ellenére hiányzott neki, amit ő "gyökereknek" nevez.

A 33 éves férfi ezért mindent beleadott, hogy szó szerint gyökeret eresszen egy új életben, a „vissza a farmra” mozgalom részeként, amelyben fiatal kínai szakemberek kilépnek a mókuskeréből egy természetesebb életmód egyszerű örömeiért.

„Az olyan emberek, mint én, nem érzik, hogy az anyagi kényelem ösztönözné őket, és legbelül elégedetlenek maradunk”

– mondja Hu. Elkezdünk gondolkodni: mi az életem célja? Minek élek?”

Sok szempontból ez a visszatérés ahhoz, ami egykor volt. A XX. század előtt Kína évezredekig elsősorban agrárország volt. A kormányzó kommunista párt azonban évtizedek óta ösztönözte az urbanizációt és a növekvő városokba való migrációt egy modernebb, fogyasztóközpontú gazdaság felépítése érdekében.

Napjainkban kínai fiatalok millióit egyre kevésbé motiválja a modern társadalomra jellemző hosszú munkaidő és csekély fizetés, a városok zsúfoltsága és a magas megélhetési költségek, ezért elmenekülnek, hogy új életet kezdjenek.

„Kívül boldog, de belül üres”

Hu, aki olyan francia cégek marketingjében és ellátási láncaiban dolgozott, mint a L’Oreal vagy a Decathlon, azt mondja, hogy karrierje során „kívül boldognak tűnt, de belül üresnek érezte magát”.

Most növényvédőszer- és műtrágyamentes édesburgonyát, hosszú babot és egyéb növényeket termeszt hozzá hasonló barátaival egy bérelt földterületen, Chongmingon, egy nagy, elsősorban mezőgazdasági szigeten Sanghaj külvárosában.

Alig tudja visszatartani az örömét, miközben édesburgonyát emel ki a talajból.

A kormány szerint körülbelül 20 millióan csatlakoztak az „új gazda” mozgalomhoz, akik közül néhányan több millió követővel rendelkeznek a közösségi médiában, miközben életmódjukról posztolnak.

Az ország vezetése is felismerte a technológiában és az üzleti életben jártas szakemberek mezőgazdaságba áramlásának lehetséges előnyeit,

amelynek képviselői új ötleteket és lelkesedést visznek a még mindig nagyrészt a régi mezőgazda-generáció által meghatározott agrárszektorba, emiatt pénzügyi és politikai támogatást ígért a mozgalom számára.

Stresszmentes, fenntartható életmód

Az „új gazdák” számára, amelyin a 34 éves Liang Funa, a mezőgazdaság az egészséges, békés és fenntarthatóbb életről szól.

A volt hirdetési vezető kiégettnek érezte magát a túl sok munkaidő és az egészségtelen életmód miatt.

„Nemzedékünk óriási nyomás alatt van, és az emberek, akik városokban maradnak, nem sok más választási lehetőséget látnak

– mondta. A körülöttük élők folyamatosan arról beszélnek, hogy házat vagy autót vásárolnak, vagy házasodnak, mintha csak ennyi lenne a siker mércéje, és nem is létezne más útja.”

Liangnak, aki három éve költözött Chongmingba, gyorsan meg kellett tanulnia a kertészetet, miközben többletbevételért online mellékmunkát végzett. De az élete mára viszonylag stresszmentes, és rájött, milyen kevés fogyasztási cikkre van szüksége valójában.

Mivel csak a saját biozöldségeit eszi, egészségesebbnek érzi magát és kevesebbet kell orvoshoz fordulnia. Más kérdés, hogy a szülei értetlenül állnak, és úgy vélik: „visszafelé halad”. Ez azonban őt nem igazán zavarja, és éppen egy tanya hosszú távú bérletéről tárgyal a vidéki Zhejiang tartományban, Sanghaj közelében.

Reméli, hogy tavasszal vetheti el első termését.

„Kiléptem a komfortzónámból egy ismeretlen és bizonytalan helyre, amely óriási, mély változás volt”

– mondta.

Vidékre rohannak a rohanás elől

A kínai társadalmi folyamat összecseng azzal, ami a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. nagymintás, hatvanezer fős vidékkutatásából derült ki november elején. A kormány megbízásából végzett vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a magyar vidék településeinek megítélését és az ország valamennyi területén élő lakosság helyzetét, a kormányzati és uniós fejlesztési programok hatásait, valamint a vidék népességmegtartó erejét. A felmérésből a többi közt kiderül, hogy

a magyar lakosság köréből ma többen költöznének kistelepülésre, mint nagyvárosba, illetve, hogy sokkal pozitívabb a véleményük a vidékről, mint azt előzetesen várni lehetett.

Ahogy dr. Pillók Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója fogalmazott, egyre többen „rohannak vidékre a városi rohanás elől.” 

Forrás: euronews.com/magyarmezogazdasag.hu