Back to top

91 éves az év jégkármérséklője

A megváltozott éghajlati viszonyokra nemcsak válaszokat kell találni, hanem segítséget is kell nyújtani a gazdáknak a káraik mérsékléséhez. Ennek érdekében az agrártárca több lábon álló kockázatkezelő eszközt működtet, ennek része az országos jégkármérséklő rendszer is.

jegkar_st.jpg

Fotó: AM/Pelsőczi Csaba
A rendszer működtetése érdekében a minisztérium 1,5 milliárd forint forrást biztosít a kárenyhítési alapból a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese országos jégkármérséklő rendszer működéséről tartott sajtótájékoztatón.

A mezőgazdasági termelés kockázatainak megelőzésére és kezelésére több eszköz is szolgál.

A kárenyhítési alapból tavaly 874 termelőnek 18,6 milliárd forintot fizettek ki. Az idén 461 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, ami Farkas Sándor érthető, hisz 2021-ben volt fagykár, aszály, felhőszakadás.

A kárenyhítést is szolgálják az olyan technológiai ajánlások, mint a víztakarékos talajművelés, aminek köszönhetően az aszály ellenére is elfogadható terméseredmények születtek az idén. Ugyancsak a kárelhárítás és –enyhítés eszköze a jégkármérséklő rendszer, illetve a krízisbiztosítás is.

jeger_02_0_0.jpg

A jégkármérséklő rendszer eszközei
A jégkármérséklő rendszer eszközei
Fotó: mmg archív
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a tájékoztatón elmondta, Európában egyedülálló a 2018. május 1. óta üzemelő országos jégkármérséklő rendszer. amely 986 generátor segítségével juttat ezüst-jodidot a légkörbe, hogy megelőzzük a jégverést.

Az idei üzemelésről a NAK elnöke elmondta, az elmúlt évekhez hasonlóan április 15. és szeptember 30. között 169 napig üzemelt a jégkármérséklő-rendszer. Ebből 92 napon riasztották is. Ez a nyár állította eddig a legnagyobb kihívás elé a rendszert és üzemeltetőit: június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án olyan erejű hidegfront-betörést észleltek, mint eddig soha.

Június 25-én tíznél több szupercella alakult ki, és 93 ezer villámot számláltak meg.

Idén először az átlagosan 5-10 négyzetkilométer átmérőjű szupercellákkal szemben egy hatalmas, 750-1000 négyzetkilométeres felhőtömböt észleltek.

Július 9-én egy 800 km hosszú zivatarlánc érte el hazánkat, az, amelyik Csehországban halálos áldozatot is követelt. Ebben 7 szupercellát és 200 ezer villámot regisztráltak.

Győrffy Balázs tájékoztatott arról is, hogy a jégkármérséklő rendszer a jég kialakulását tudja megállítani, de ha a felhők már jéggel telítetten érkeznek az országba, a generátorok csak azt tudják megakadályozni, hogy a jég tovább hízzon, ezen túl sajnos a rendszer a szupercellák ellen tehetetlen.

jegkar.jpg

Jégkárral érintett területek nagysága hazánkban
Jégkárral érintett területek nagysága hazánkban
Ennek ellenére a számok jól mutatják a rendszer hasznosságát. Míg 2015-17 között az ország mezőgazdasági területeinek 32 százalékán volt jégkár, addig idén 8.5 százalékán.

A kamara „versenyt” hirdetett a 767 manuális generátor kezelői között, a megyei legjobbakat díjazta. Közülük is a legjobb a 91 éves Vas megyei Németh Gyula lett gyors és precíz munkájának köszönhetően.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Argentínában a jelenlegi esőzések megmenthetik a szezont

Argentína, az egyik legnagyobb gabonaexportőr, az elkövetkező napokban további bőséges esőzésekre számíthat, és valószínűleg az átlagoshoz közeli csapadékos hónap elé néz, ez pedig elengedhetetlen, hogy legalább elfogadható évet tudjon zárni az ország a szója és a kukorica betakarítása után.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

A növényvédelem hozzáadott érték

Megújuló, lendületes, jól szervezett közösség a növényvédősöké, mondta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter Keszthelyen, a 31. Növényvédelmi Fórumon. Ez viszi előre az ágazatot, amelynek új károsítókkal és társadalmi kihívásokkal kell megküzdenie.

Miért hibridizálják a búzát?

A BASF kutatói olyan búzafajták létrehozásán dolgoznak, amelyek magasabb hozamra képesek, mint a jelenlegi fajták és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal és károsítókkal szemben. A cég kutatói sajtótájékoztatóján Edward Souza beszélt az eredményekről. Jelenleg a világon 770 millió tonna búzát termelünk, de a jövőben több mint 50%-kal többre lesz szükség a világ növekvő népességének ellátásához.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

Jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet igényel a magyar dió

A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle termesztési és piaci nehézséggel szembesült az utóbbi években. Az évekig kifejezetten jó áron értékesített és az európai piacon elsőként megjelenő magyar dió helyzete az elmúlt esztendőkben jelentősen megváltozott.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.