0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba

Sok hasznos és értékes információval gazdagodhatnak a termelők, kereskedők akkor, ha a virágértékesítési szezont követően jut idő a tapasztalatok kiértékelésére.

Kővári András az idei krizantémidény tapasztalatait foglalta össze, míg Forray Alfréd ezúttal a krizantém biológiai növényvédelmével kapcsolatban osztotta meg ismereteit a Változások a technológiákban című szemináriumsorozat novemberi eseményén.

Virághiány van és ez várhatóan később is előfordulhat hazánkban. Az okok sokrétűek, az egyik legszembetűnőbb, hogy kiöregszik a szakma,

kezdte előadását Kővári András, a Kővári Krizantém Kft. ügyvezetője. A fiatalok nem akarnak meleg, koszos körülmények között, sokszor hétvégén dolgozni, napjainkra minden virágtermelő szembesült azzal, milyen nehéz munkaerőt találni. Másik gond, hogy sok kertész korszerűtlen berendezésekben dolgozik, így szeptemberben, októberben előfordulhat a fóliasátorban akár 30-40 °C is, holott a krizantémnak 17 °C az optimális hőigénye. Ebből adódóan a virág minősége elmarad hollandétól, amivel folyamatosan versenyeznünk kell.

Számos akadály

Kővári András arra is fölhívta a figyelmet, hogy sokan még mindig elavult, több évtizede a piacon lévő fajtákat termesztenek. Az importőrök azonban mindig a legújabb, a legdivatosabb fajtákat hozzák be, amiket könnyebb értékesíteni. A jelenségnek persze van kedvező hatása is, hiszen az importőrök gyakorlatilag bemutatják a kertészeknek az új, piacos fajtákat, így a termelők alaposabban átgondolhatják saját dugványrendelésüket a következő szezonokra.

Számos kórokozó és kártevő is nehezíti a termesztést. A legveszélyesebbek a fehérrozsda, a paradicsom bronzfoltosság vírus, a tripszek és a poloskafélék.

A növényvédő szerek kivonása akadályt gördít a palánták egészséges felnevelése elé, egyúttal a korábbi technológiák átgondolására, új módszerek keresésére ösztönzi a termelőket.

A szakember azt javasolja, hogy a konzervatív korai ültetést későbbre, július végére, augusztus elejére halasszák a termelők, így jut idő családi nyaralásra a fárasztó egynyáriszezont követően.

Még mindig jellemző, hogy sokan állnak neki a termesztésnek megfelelő szaktudás nélkül, így viszont nem lehet jó eredményt és szép virágminőséget elérni. Sokszor a termelők sem elég alaposak és nem gyűjtenek elegendő információt, pedig a piac, a vásárlói szokások ismerete meghatározza a következő év munkáit, azt, hogy mennyi virágot kell elültetni, mennyit lehet várhatóan eladni, milyen fajtákra van igény. Az információ felbecsülhetetlen kincs.

Mindent eladtak

Az Európai Unióhoz csatlakozást követően hazánkba nagy mennyiségben és nyomott áron érkezett a krizantém. Ennek eredményeként sokan felhagytak a termesztéssel, többen közülük „ügyeskedve”, a külföldi árut átkötegelve sajátjukként értékesítették.

Mára csupán néhány krizantémtermesztő maradt, aki évente több alkalommal ültet, és csak egyetlen kertész, aki egész évben ültet csokros krizantémot.

A piacon az import ára határozza meg a hazai virágárakat is. Éveken keresztül – az importárakhoz igazodva – egy szál krizantém 100-150-200 forintba került, tavaly azonban a járvány nem várt hatásaként 300-400 forintra drágult a külföldi virág, és ezek a magas árak idén is megmaradtak.

A kegyeleti időszakban meghatározó hagyományos nagyvirágú krizantémmal továbbra is magyar termelők látják el a piacot, sérülékenysége, nehéz szállíthatósága miatt ebből nem érkezik hazánkba import.

A szakember a legfontosabb krizantémok árairól is beszámolt.

A Flora Hun­garia nagybani piacon a 14 centiméteres cserépben kínált nagyvirágú krizantémért jellemzően 800 forintot kértek a termelők;

míg 12 centiméteres cserépben a többágas nagyvirágú krizantémot 500-600 forintért értékesítették, és az utolsó darabig minden elkelt; 30 centiméteres tálakban pedig 2200-3000 forintért adták a krizantémot. A 12-es cserépbe ültetett első osztályú multiflora krizantém ára 350-450, a háromszínű krizantémé pedig 500 forint volt. 19-es cserépben 1000-1500 forintért, 23-asban 2000-2500 forintért talált gazdára az első osztályú multiflora krizantém, és az áru kevésnek bizonyult. A 25 centiméteres cserépbe ültetett áruért 3000 forintot kértek, a 30-as cserépben kínált extra multiflora krizantém (belga fajták) 4000-5000 forintba került, ezt a kertész csak rendelésre szállította, és több ezer darabot adott el. A kicsi, 10-es cserépben árult multiflora jellemzően 200-250 forintba került, míg a 17 centiméteres cserepű 500-700 forintba.

A termelők visszajelzései alapján az volt a jellemző, hogy eleinte óvatosan és csak kevés dugványt szereztek be, a jó idő miatt aztán még utánrendeltek.

A kertészeknél idén nem maradt virág, sőt, többet is kértek volna. A szálas krizantém – Creamist, Palisade, Magnum – nagykereskedői ára 300-400 forint között mozgott, a temetői virágboltok ezeket 450-800 forintért árusították.

Kővári András fölhívta a termelők figyelmét arra is, hogy hagyjanak maguknak pihenőidőt, és erre lehetőségük is van, mert a technológiába pont beillik egy nyári szünet. A július végén, augusztus elején egy szálra ültetett csokros krizantém fog a legjobban hasonlítani az import virágra, ráadásul októberre a magyar krizantém 18-25 virágos, míg az import csak 12-14 virágot hajt. Szálas krizantém esetén négyzetméterenként nagyjából 40 szállal kalkulálhatják a bevételüket a termelők.

Termelőknél tesztelték

Forray Alfréd szaktanácsadó ezúttal a krizantém biológiai növényvédelméről osztott meg hasznos és értékes információkat. Mint mondta,

hazánkban már több krizantémtermelő is biológiai módszerekkel igyekszik megvédeni az állományt. Ehhez mindenekelőtt azt kellett tisztázni, hogy hazánkban melyik ragadozó atka használható a leghatékonyabban a kultúrában.

Biológiai védekezésre a ragadozó atkák igen széles palettája áll rendelkezésre, krizantém esetében ezt azonban két fajra szűkítették. Az egyik a Hollandiában és Nyugat-Európában nagyon népszerű Transeius montdorensis (Montdo-Mite kereskedelmi néven forgalmazzák), amely többéves tapasztalat alapján a krizantémnál is bevált ragadozó atka. Ennek ellenére például Olaszországban az Amblyseius swirskiit részesítik előnyben, mert mediterrán származása miatt sokkal jobban alkalmazkodott az alacsony páratartalomhoz. Ez utóbbi egyébként a zöldségtermesztésben szinte egyeduralkodó, különösen az uborka- és paprikatermesztésben.

A magyarországi alkalmazhatóság feltérképezésére több termelőnél is kísérleteket állítottak be, amelyek kiértékelésével egyértelműen arra jutottak, hogy egy levélen több Transeius mont­dorensis tudott ugyanolyan körülmények között felszaporodni.

Az eddig összegyűlt tapasztalatok alapján a profi krizantémtermelőknek a Montdo-Mite készítményt javasolják, míg akik tavasszal vegyes balkonnövényeket nevelnek, majd az év második felében krizantémmal folytatódik a ciklus, ott az eddig bevált Amblyseius swirskii ragadozó atkánál tanácsos maradni.

A két atka együttes használata nem eredményes, mivel valamennyire kiszorítják egymást. Feltehetőleg nem is éri meg ilyenkor másik ragadozó atkára váltani.

A szakember beszámolt arról, hogy a legkomolyabb kísérleteket a Kővári Krizantém Kft.-nél végezték. Kővári András lendülete, lelkesedése, tudásvágya, fiatalokat megszégyenítő internethasználata nagyban támogatta a kísérletek sikerességét. Folyamatosan nyomon követte, jeltáblázta a vizsgálat alatt álló tételeket, feljegyezte, hogy hol és mit használtak. Nála bizonyosodott be, hogy a Transeius montdorensis ragadozó atka jól beválik a krizantémtermesztésben. Különösen érdekes tapasztalat volt, hogy a Hollandiából vásárolt dugványokon nagyon nagy számban figyelték meg a ragadozó atkát.

Etetni kell a ragadozókat

A vizsgálatok másik fontos fókusza a ragadozó atkák etetési módszere volt. Akkor lesznek hatékonyak a hasznos szervezetek, ha megfelelően fölszaporodnak, ez azonban mesterséges etetés vagy állandó telepítés nélkül nem képzelhető el.

Mesterséges etetéssel érjük el, hogy a ragadozó atka jól érezze magát a növényen, szaporodjon, egyedszáma növekedjen, és így már az első tripszek megjelenése esetén is hatékony legyen.

Nyugat-Európában elterjedt a Carpoglyphus lactis atka használata etetésre, ebből 2000 darabot telepítenek négyzetméterenként. Kéthetenként a hasznos aktával együtt juttatják ki, ez utóbbiból 300 darabot telepítenek négyzetméterenként. A tapasztalatok szerint párás időszakban, tavasszal és ősszel a módszer jól működik, akkor akár egy hétig is megtalálhatók a növényeken a táplálékul szolgáló atkák. Száraz, forró nyáron azonban gyorsan, már egy-két nap alatt eltűnnek. Kővári Andrásnál a problémát úgy próbálták megoldani, hogy heti kétszer juttattak ki atkát, illetve próbát tettek azzal is, hogy hűtött körülmények között etettek.

Az intézkedés másik formája a pollenes etetés. Ez a költséghatékonyabb módszer arra a megfigyelésre épül, hogy tavasszal, a gyümölcsfák virágzásakor érezhetően berobban a ragadozó atkák egyedszáma a növényeken, mivel a pollen jó táplálékforrás számukra is.

Etetésre alkalmas a gyékénypollen is, noha Hollandiában ez a módszer napjainkban kezd a háttérbe szorulni, mert a kutatók szerint a gyékénypollen „vegetáriánussá” teszi a ragadozó atkát és idővel nem fordul kellően a fehérjealapú táplálékhoz, a tripszhez.

Másrészről a pollen a tripszeknek is táplálékot jelent. Ennek ellenére a korán, tripszmentes környezetben, a palántanevelőkben kijuttatott pollen nagyon jó táplálék, de figyelmesen és óvatosan kell bánni vele.

Legyünk résen

A számos sikertörténet mellett a biológiai védekezés kudarcot is tartogathat; a szakember egy olyan esetről számolt be, amikor a szokásosnál hamarabb telepített krizantémállományban kezdték meg a biológiai védekezést. A kertészetben korábban már két éven keresztül sikeresen vették fel a harcot a tripsz kártétele ellen, ezúttal azonban a telepítést követően az állományban gyorsan jelentkeztek a vírusos tünetek, ami a fejlődő növényeken óriási kárt okozott. Ragadozó atkák folyamatos telepítésével igyekeztek elejét venni a nagyobb fertőzésnek, ám mivel korábban kis egyedszámmal is sikert értek el, először ezúttal is csak nagyon keveset, csupán 100 darabot juttattak ki négyzetméterenként.

 kudarc okait összegezve megállapították, hogy több tényező is közrejátszott a vírus gyors terjedésében: egyrészt vegyszermaradványok maradtak az őszi kultúrából, emiatt a ragadozó atkák nem tudtak kellően felszaporodni.

Emellett nagy mennyiségű vírushordozó tripsz bábja is visszamaradhatott, és fonálférget sem vetettek be (Entonem) az első időszakban. Úgy vélik, NeemAzal korai használatával a vírus nagyságrendekkel kisebb problémát okozott volna, összegezte a tapasztalatokat a szakember.

Mindenre van megoldás

A Neem-fa kivonata széles körben használható gyakran alkalmazott összetevő, hatóanyaga az azadirachtin. Biológiai növényvédelemben óriási a jelentősége, mivel többszöri alkalmazása riasztóan hat a tripszekre és poloskákra. Ehhez előbb a növényeket fiatal korban többszöri ismétléssel „föltöltik” a szerrel, csak ezt követően tud megfelelő védelmet nyújtani. A Neem-fa kivonatából készülő termék, a NeemAzal 11% azadirachtin és repceolaj keveréke. Forray Alfréd fölhívta a figyelmet arra, hogy a készítménnyel óvatosan kell bánni, javasolt inkább alacsony dózisban használni, mert a repceolaj miatt perzseléses tünetek is előfordulhatnak. Az Azatin nagyobb hatóanyag-tartalmú készítmény, elsősorban rózsa- és gerberatermesztők használják, nem perzsel. A föltöltés során ültetés előtt két-három héten keresztül kell kezelni a növényeket, ilyenkor heti két alkalommal 250-300 millilitert ajánlott 100 literenként kijuttatni, később fenntartó módon elegendő 4-6 hetente használni a készítményt.

Idén a krizantémon jelentős volt a vándorpoloska, az ázsiai márványospoloska és a mezei poloskák kártétele, ez utóbbi bimbótorzulást okoz. Folyamatos, rendszeres kezeléssel azonban gyorsan elűzhetők ezek a kártevők. Takácsatka szintén előfordult a kertészeknél a száraz nyár ellenére, azonban nem okozott komolyabb gondot, Floramite-os permetezéssel, illetve ragadozó atka telepítésével vissza lehetett fogni. Levéltetű ellen a Teppeki rendszeres permetezése vált be, illetve multiflora krizantémnál az Orius laevigatus ragadozó poloska telepítése is hatékony. Gyapottok-bagolylepkéből komoly inváziót tapasztaltak, azonban Coragenes kezeléssel a növényeket sikerült maradéktalanul megvédeni.

A szakember kiemelte, hogy a korai időzítésű krizantémoknál nyáron nagyon magas hőmérséklet alakulhat ki a termesztőberendezésben, amely nem kedvez a ragadozó atkák szaporodásának. Megfelelő klímaszabályozással azonban elkerülhető, mérsékelhető a gond.

Forray Alfréd azt is kiemelte, hogy a növénytermesztésben különösen a tripsz ellen használt növényvédő szerek nagy perzisztenciával rendelkeznek, normál esetben legalább 13 hétig kell várni a
biológiai védekezéssel. Ezeket a szereket az UV-fény bontja. Az októberben, novemberben végzett kémiai védekezést követően a téli fényszegény körülmények, valamint az alacsony hőmérséklet miatt azonban ez az időszak lényegesen hosszabb is lehet, ezt vegyék figyelembe, akik a biológiai védekezést alkalmazzák.

Forrás: Kertészet és Szőlészet