Back to top

Egy csepp se menjen kárba

A szentesi Bakó család paprikatermesztéssel írta be a nevét a hazai kertészetbe. A gondolat, hogy a felhasznált termálvizet vétek további hasznosítás nélkül elengedni, főiskolás kora óta foglalkoztatta Bakó Dánielt. Haltelepet létesítettek, de itt sem álltak meg: a zagyot fűzfaültetvény hasznosítja. Az innovatív ötletekért díjat kapott az idei OMÉK-on.

A 2021-es Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron a Mezőgazdasági Nagydíjat fiatal agrárszakember kategóriában Bakó Dániel szentesi gazda vehette át, aki a Bakó Kertészeti Kft. és egyben a Geofish Kft. egyik ügyvezetője. A díj – melyre az Agrya, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége terjesztette fel – odaítélésekor döntő szempont volt, hogy a fiatal szakember jövőbe mutatóan a fenntartható és környezetkímélő technológiai módszereket keresi, és a családi gazdaságban innovatív módon hasznosítják a termálvizet.

Bakó Dániel a fejlődésnek nem a szokványos útját választotta
Bakó Dániel a fejlődésnek nem a szokványos útját választotta
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Elsődlegesen a hőenergiáját a hidrokultúrás paprikatermesztésben; majd hogy a vizet minél hosszabb ideig tartsák termelésben, akvakultúra-telepet létesítettek afrikai harcsa nevelésére.

A halat saját üzemükben dolgozzák fel.

Többszörös hasznosítás

A cég „bölcsője” a kertészet, ahol több nagy fejlesztést valósítottak meg az évek során. Az egykori egyhektáros fóliasátras telepen optimalizációs fűtést alkalmaztak, vagyis alapvetően az Árpád-Agrártól kapott 40-45 °C-os termálvízre alapoztak, de emellett igény szerint bekapcsolt egy propán-bután gázzal működő zárt fűtőkör is. Később, ahogy korszerűsítették a növényházakat, saját termálkutat fúrtak – a gázfűtést kiiktatva jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátástól mentesítve a környezetet –, majd a területet kiegészítették további 6000 négyzetméter korszerű üvegházzal. Egész évben termesztenek paprikát, jelenleg az idei kultúra végén vannak, december 20. körül ültetnek újra, és reményeik szerint februárban már szednek.

Csak tölteni való paprikát hajtatnak, a palántát helyben, az Árpád-Agrár Zrt.-től vásárolják.

Évente 200-300 tonna termést takarítanak be. Érdekes, hogy halból ugyanekkora mennyiségre számítanak tizedakkora helyen, vetette össze a két ágazatukat Bakó Dániel. A paprikát áruházaknak, főként az Aldi­nak értékesítik.

A fiatal szakember már főiskolás korában látta, hogy halat nevelnek termálvízben. Szarvason végzett, és a Halászati Kutatóintézetben töltötte gyakorlatát, ahol fóliakádakban neveltek afrikai harcsát. Őt ez a tapasztalat fogta meg először. A diploma megszerzése után munkába állt a családi kertészetben. Akkoriban került napirendre hazánkban, hogy kötelező legyen a termálvíz visszasajtolása, ezért ők is keresték az alternatív megoldásokat a termálvíz további hasznosítására. Jelenlegi tulajdonostársa, Gál Dénes akkoriban kutatóként, később vezetőként dolgozott Szarvason, őt kérték fel 2011-2012 táján, hogy tartson előadásokat a termálvízben megvalósítható haltenyésztésről. Hozzávetőleg akkor nyert a Bakó Kertészeti Kft. pályázatot.

A támogatással fúrtak egy 1450 méter mély termál­kutat, amely elvárásaiknak megfelelően pozitív lett, vagyis magától tör a felszínre a víz.

Hozama 600 liter/perc, ami akár 1400 literig növelhető. Az elmúlt hat évben nem változott a kút teljesítménye, ami azt támasztja alá, hogy nem merítjük ki a környezetet, a víz visszapótlódik, mondta Bakó Dániel. A cégvezető itt megemlítette Mácsai István személyét, akinek a kivitelezés során nagyon sokat köszönhettek, és aki már sajnos nincs közöttünk.

A palántákat az Árpád-Agrár Zrt. neveli
A palántákat az Árpád-Agrár Zrt. neveli
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Későbbi döntés értelmében végül nem lett kötelező a termálvíz visszasajtolása, az Alföldön például elég tározni. Jó példa a természet és a termálvíz szim­biózisára a Szentes környéki üvegházakat fűtő termálvíz hűtésére és tárolására egykor létrehozott úgynevezett Termál-tó, amely ma már Natura 2000 terület, pazar élővilággal.

Vertikális fejlesztés

Miután megkapták az üzemelési engedélyt a kútra, 2016-ban alapítottak egy céget Gál Dénessel, hogy a kertészetből elfolyó termálvizet továbbhasznosítsák. Úgy gondolták, hogy a fejlődésnek nem a szokványos útját választják, és ahelyett, hogy az üvegháztelepet bővítenék, és a nagyobb terület fűtéséhez újabb kutat fúratnának – tovább terhelve ugyanazt a vízadó réteget – inkább haltermelő telepet létesítenek a növényházakból távozó 30-35 °C-os víz hasznosítására.

2016-ban támogatást nyertek haltermelő telep és feldolgozó létesítésére.

A beruházás 2020-ban indult, hozzávetőleg 500 millió forint pályázati pénzből és ugyanennyi hitelből valósult meg. A 2000 négyzetméteres telep Szentes-Szentlászló városrészben működik, a feldolgozó pedig a szomszédos Szegváron.

Tápanyag a fűzfáknak

A medencék vize később a biofilterbe kerül, az abban lévő tölteten megtelepedő nitrifikáló baktériumok a hal által kiválasztott ammóniát több lépésben légköri nitrogénné alakítják át, így a víz alkalmassá válik arra, hogy kiengedjék a hűtőtóba, azaz nem okoznak kárt a természetben. A telep mögött ma még apró csemetékből álló fűzfaültetvény növekszik, az hasznosítja a leszűrt, nagyon magas foszfortartalmú zagyot. A fűzfák nyesedékét pár év múlva szintén hasznosítani szeretnék.

A beruházással munkahelyet is teremtettek, a telepen két-három, a feldolgozóban hét-nyolc fő dolgozik.

A feldolgozó melléktermékének a hasznosítása is céljuk. A tetemes mennyiségű alapanyag, fej és belsőség kiváló lehet például macska- és kutyaeledel gyártására. Nagyon kimerítette őket a beruházás, de az idő is sürget, mert a sok hasznos anyag most a „szemétbe” megy. Egyéb téren is a környezetbarát megoldásra törekednek, például napelemek termelik az áramot a telep számára.

Ezekben a medencékben hasznosul a kertészetből távozó termálvíz
Ezekben a medencékben hasznosul a kertészetből távozó termálvíz
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Öt százalékos áfa kellene

A családi gazdaság évtizedek óta tapasztalja a paprikaágazat minden rezdülését, így a jelenlegi gondokat is. Ezekre a fő megoldás az lenne, mondta a fiatal szakember, ha az áfa-tartalmat 5%-ra csökkentenék. Két hagyományos exportzöldsége van Magyarországnak: a görögdinnye és a paprika, az importtermékek miatt azonban idén alacsonyabb áron értékesítettek, mint öt éve. Ahány fórumon lehet, elmondja:

azért hozzák ránk a külföldi árut, mert itthon a többi termelő országokénál jóval nagyobb, 27% az áfa, és a különbséggel bizonyos körök visszaélnek.

Szakmai megítélés alapján jóval több adóbevétel folyna be 5%-os áfa esetén, mert mindenkinek az érdeke az lenne, hogy tisztán kereskedjen. Két céget vezet, egy kertészetit és egy haltermelőt: az elsőnél a zöldség 27%-os áfája miatt „elfolyik” a pénzük; a másiknál, mivel a hal áfa-tartalma csak 5%, sokkal kiegyensúlyozottabb gazdálkodást lehet folytatni.

Családjának és a munkatársainak is szól az elismerés, mondta Bakó Dániel az OMÉK-on (a díjátadók balról Jakab István, jobbról Nagy István)
Családjának és a munkatársainak is szól az elismerés, mondta Bakó Dániel az OMÉK-on (a díjátadók balról Jakab István, jobbról Nagy István)
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Az OMÉK-on kapott díj nagyon megtisztelő, árulta el a cég vezetője. Váratlan, tényleg nem számított rá. Nagy elismerés nemcsak neki, de a kollégái és a családja számára is. Egyedül ilyen eredményt nem lehetne elérni, kell valaki, aki elöl megy, de mellé-mögé kell egy csapat, hangsúlyozta.

Csak előre tekint

Bakó Dániel többször hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy ma már a ko­rábbinál sokkal határozottabban figyelnek telepeik biztonságára, állandó zárással, kamerarendszerrel – nem véletlenül. A sajtóban több helyen lehetett olvasni arról, hogy 2015-ben hazánkban már nem engedélyezett szert mutattak ki a tőlük származó termésben. Bizonyítani lehetetlen, mondta, de meggyőződése, hogy szándékosan próbálta valaki ellehetetleníteni a vállalkozásukat. Ha akkor nem áll mellette az összetartó család, biztos beleroppant volna a hónapokon át tartó nehézségekbe, emlékezett vissza. Ma már csak előre néz, és olyan céget szeretne felépíteni, amelyet majd büszkén továbbadhat a gyermekeinek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ananászhiány

Hetek óta hiánycikk az ananász, az ellátást továbbra is logisztikai nehézségek – a hajók késése, valamint a konténerhiány – hátráltatják. Noha jelenleg világszerte alacsony a gyümölcsfogyasztás, ananászból így is hiány van, az élelmiszerboltokban például már egyáltalán nem is szerepel az akciós termékek között.

Bűnszervezetek a szüret útjában

A mexikói gyümölcs- és zöldségágazat ismét hatalmas károkat szenved az erőszakos bűnszervezetek miatt. A hírek szerint több millió dollár értékű őszibarack, avokádó és lime megy kárba, mert a gazdálkodók elhagyni kényszerültek a földjeiket.

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

Fatermesztés fakivágás nélkül?

A világ iróniája, hogy szinte minden "mentsük meg az erdőket" találkozó és konferencia egy jól berendezett teremben zajlik, amelyet fák kivágásával készült bútorokkal rendeznek be.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája

Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus.

Hogyan lehet gyorsan megszabadulni az undorító kertlakóktól?

A meztelen-, vagy csupaszcsigák sokszor mindent letarolnak, kedvelik a fiatal és frissen ültetett növényeket és a kannibalizmus sem áll távol tőlük. A házipraktikák között van néhány meglepő és hatásos ellenszer is.

Beporzó rovarok a városi zöldfelületeken

Az utóbbi évtizedekben csökkent a vadon élő beporzók egyedszáma, különösen az északi féltekén. A pusztulás legfőbb okai között a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaságot (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozást említik a szakemberek. Mind lakossági módszerekkel, mind tudományos kutatásokra alapozott tevékenységgel azonban fontos lépéseket tehetünk a beporzó rovarok védelmében, javíthatjuk életlehetőségeiket.

Még mindig a levéltetvek – növényvédelmi előrejelzés 22. hét

A rovarkártevőknek kedvezett az utóbbi napok időjárása. Szinte minden növénykultúrában ott vannak a levéltetvek, de rajzik az almamoly és a cseresznyelégy is, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.