Back to top

Egy csepp se menjen kárba

A szentesi Bakó család paprikatermesztéssel írta be a nevét a hazai kertészetbe. A gondolat, hogy a felhasznált termálvizet vétek további hasznosítás nélkül elengedni, főiskolás kora óta foglalkoztatta Bakó Dánielt. Haltelepet létesítettek, de itt sem álltak meg: a zagyot fűzfaültetvény hasznosítja. Az innovatív ötletekért díjat kapott az idei OMÉK-on.

A 2021-es Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron a Mezőgazdasági Nagydíjat fiatal agrárszakember kategóriában Bakó Dániel szentesi gazda vehette át, aki a Bakó Kertészeti Kft. és egyben a Geofish Kft. egyik ügyvezetője. A díj – melyre az Agrya, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége terjesztette fel – odaítélésekor döntő szempont volt, hogy a fiatal szakember jövőbe mutatóan a fenntartható és környezetkímélő technológiai módszereket keresi, és a családi gazdaságban innovatív módon hasznosítják a termálvizet.

Bakó Dániel a fejlődésnek nem a szokványos útját választotta
Bakó Dániel a fejlődésnek nem a szokványos útját választotta
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Elsődlegesen a hőenergiáját a hidrokultúrás paprikatermesztésben; majd hogy a vizet minél hosszabb ideig tartsák termelésben, akvakultúra-telepet létesítettek afrikai harcsa nevelésére.

A halat saját üzemükben dolgozzák fel.

Többszörös hasznosítás

A cég „bölcsője” a kertészet, ahol több nagy fejlesztést valósítottak meg az évek során. Az egykori egyhektáros fóliasátras telepen optimalizációs fűtést alkalmaztak, vagyis alapvetően az Árpád-Agrártól kapott 40-45 °C-os termálvízre alapoztak, de emellett igény szerint bekapcsolt egy propán-bután gázzal működő zárt fűtőkör is. Később, ahogy korszerűsítették a növényházakat, saját termálkutat fúrtak – a gázfűtést kiiktatva jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátástól mentesítve a környezetet –, majd a területet kiegészítették további 6000 négyzetméter korszerű üvegházzal. Egész évben termesztenek paprikát, jelenleg az idei kultúra végén vannak, december 20. körül ültetnek újra, és reményeik szerint februárban már szednek.

Csak tölteni való paprikát hajtatnak, a palántát helyben, az Árpád-Agrár Zrt.-től vásárolják.

Évente 200-300 tonna termést takarítanak be. Érdekes, hogy halból ugyanekkora mennyiségre számítanak tizedakkora helyen, vetette össze a két ágazatukat Bakó Dániel. A paprikát áruházaknak, főként az Aldi­nak értékesítik.

A fiatal szakember már főiskolás korában látta, hogy halat nevelnek termálvízben. Szarvason végzett, és a Halászati Kutatóintézetben töltötte gyakorlatát, ahol fóliakádakban neveltek afrikai harcsát. Őt ez a tapasztalat fogta meg először. A diploma megszerzése után munkába állt a családi kertészetben. Akkoriban került napirendre hazánkban, hogy kötelező legyen a termálvíz visszasajtolása, ezért ők is keresték az alternatív megoldásokat a termálvíz további hasznosítására. Jelenlegi tulajdonostársa, Gál Dénes akkoriban kutatóként, később vezetőként dolgozott Szarvason, őt kérték fel 2011-2012 táján, hogy tartson előadásokat a termálvízben megvalósítható haltenyésztésről. Hozzávetőleg akkor nyert a Bakó Kertészeti Kft. pályázatot.

A támogatással fúrtak egy 1450 méter mély termál­kutat, amely elvárásaiknak megfelelően pozitív lett, vagyis magától tör a felszínre a víz.

Hozama 600 liter/perc, ami akár 1400 literig növelhető. Az elmúlt hat évben nem változott a kút teljesítménye, ami azt támasztja alá, hogy nem merítjük ki a környezetet, a víz visszapótlódik, mondta Bakó Dániel. A cégvezető itt megemlítette Mácsai István személyét, akinek a kivitelezés során nagyon sokat köszönhettek, és aki már sajnos nincs közöttünk.

A palántákat az Árpád-Agrár Zrt. neveli
A palántákat az Árpád-Agrár Zrt. neveli
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Későbbi döntés értelmében végül nem lett kötelező a termálvíz visszasajtolása, az Alföldön például elég tározni. Jó példa a természet és a termálvíz szim­biózisára a Szentes környéki üvegházakat fűtő termálvíz hűtésére és tárolására egykor létrehozott úgynevezett Termál-tó, amely ma már Natura 2000 terület, pazar élővilággal.

Vertikális fejlesztés

Miután megkapták az üzemelési engedélyt a kútra, 2016-ban alapítottak egy céget Gál Dénessel, hogy a kertészetből elfolyó termálvizet továbbhasznosítsák. Úgy gondolták, hogy a fejlődésnek nem a szokványos útját választják, és ahelyett, hogy az üvegháztelepet bővítenék, és a nagyobb terület fűtéséhez újabb kutat fúratnának – tovább terhelve ugyanazt a vízadó réteget – inkább haltermelő telepet létesítenek a növényházakból távozó 30-35 °C-os víz hasznosítására.

2016-ban támogatást nyertek haltermelő telep és feldolgozó létesítésére.

A beruházás 2020-ban indult, hozzávetőleg 500 millió forint pályázati pénzből és ugyanennyi hitelből valósult meg. A 2000 négyzetméteres telep Szentes-Szentlászló városrészben működik, a feldolgozó pedig a szomszédos Szegváron.

Tápanyag a fűzfáknak

A medencék vize később a biofilterbe kerül, az abban lévő tölteten megtelepedő nitrifikáló baktériumok a hal által kiválasztott ammóniát több lépésben légköri nitrogénné alakítják át, így a víz alkalmassá válik arra, hogy kiengedjék a hűtőtóba, azaz nem okoznak kárt a természetben. A telep mögött ma még apró csemetékből álló fűzfaültetvény növekszik, az hasznosítja a leszűrt, nagyon magas foszfortartalmú zagyot. A fűzfák nyesedékét pár év múlva szintén hasznosítani szeretnék.

A beruházással munkahelyet is teremtettek, a telepen két-három, a feldolgozóban hét-nyolc fő dolgozik.

A feldolgozó melléktermékének a hasznosítása is céljuk. A tetemes mennyiségű alapanyag, fej és belsőség kiváló lehet például macska- és kutyaeledel gyártására. Nagyon kimerítette őket a beruházás, de az idő is sürget, mert a sok hasznos anyag most a „szemétbe” megy. Egyéb téren is a környezetbarát megoldásra törekednek, például napelemek termelik az áramot a telep számára.

Ezekben a medencékben hasznosul a kertészetből távozó termálvíz
Ezekben a medencékben hasznosul a kertészetből távozó termálvíz
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Öt százalékos áfa kellene

A családi gazdaság évtizedek óta tapasztalja a paprikaágazat minden rezdülését, így a jelenlegi gondokat is. Ezekre a fő megoldás az lenne, mondta a fiatal szakember, ha az áfa-tartalmat 5%-ra csökkentenék. Két hagyományos exportzöldsége van Magyarországnak: a görögdinnye és a paprika, az importtermékek miatt azonban idén alacsonyabb áron értékesítettek, mint öt éve. Ahány fórumon lehet, elmondja:

azért hozzák ránk a külföldi árut, mert itthon a többi termelő országokénál jóval nagyobb, 27% az áfa, és a különbséggel bizonyos körök visszaélnek.

Szakmai megítélés alapján jóval több adóbevétel folyna be 5%-os áfa esetén, mert mindenkinek az érdeke az lenne, hogy tisztán kereskedjen. Két céget vezet, egy kertészetit és egy haltermelőt: az elsőnél a zöldség 27%-os áfája miatt „elfolyik” a pénzük; a másiknál, mivel a hal áfa-tartalma csak 5%, sokkal kiegyensúlyozottabb gazdálkodást lehet folytatni.

Családjának és a munkatársainak is szól az elismerés, mondta Bakó Dániel az OMÉK-on (a díjátadók balról Jakab István, jobbról Nagy István)
Családjának és a munkatársainak is szól az elismerés, mondta Bakó Dániel az OMÉK-on (a díjátadók balról Jakab István, jobbról Nagy István)
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Az OMÉK-on kapott díj nagyon megtisztelő, árulta el a cég vezetője. Váratlan, tényleg nem számított rá. Nagy elismerés nemcsak neki, de a kollégái és a családja számára is. Egyedül ilyen eredményt nem lehetne elérni, kell valaki, aki elöl megy, de mellé-mögé kell egy csapat, hangsúlyozta.

Csak előre tekint

Bakó Dániel többször hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy ma már a ko­rábbinál sokkal határozottabban figyelnek telepeik biztonságára, állandó zárással, kamerarendszerrel – nem véletlenül. A sajtóban több helyen lehetett olvasni arról, hogy 2015-ben hazánkban már nem engedélyezett szert mutattak ki a tőlük származó termésben. Bizonyítani lehetetlen, mondta, de meggyőződése, hogy szándékosan próbálta valaki ellehetetleníteni a vállalkozásukat. Ha akkor nem áll mellette az összetartó család, biztos beleroppant volna a hónapokon át tartó nehézségekbe, emlékezett vissza. Ma már csak előre néz, és olyan céget szeretne felépíteni, amelyet majd büszkén továbbadhat a gyermekeinek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Ehető krizantémok: ilyen is van

A krizantém egy közismert dísznövény, ám arról kevesebb szó esik, hogy egyes fajai ehetők, fűszernek is kiválóak, némelyek virágából pedig tea készíthető. Érdemes ilyenekből is ültetni a kertbe…

Nagy termetű bogyósok

A bogyósgyümölcsök újdonságait bemutató sorozatunkat a legnagyobbra növő fajokkal zárjuk. Az egészségtudatos táplálkozás, a különlegességek iránti igény és a klímaváltozás mind népszerűbbé teszik a színes gyümölcsöket, és lehetővé válik több mediterrán eredetű növény termesztése is.

Az árnál is van fontosabb

A Floral Marketing Fund (FMF) támogatásával 2020–2021-ben felmérést végeztek az Egyesült Államokban és Kanadában a fogyasztók bolti és online vásárlási szokásairól. Meglepő eredményre jutottak: a kertészeti árudákban gyakran már csak azután nézik meg a vevők a termékek árát, miután döntöttek a vásárlásról.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Az ország nagyobb részén továbbra sem enyhül az aszály

A csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt az országban többfelé száraz a talaj, országos, áztató eső pedig továbbra sem érkezik, így az ország nagyobb részén nem enyhül az aszály - írta hétfői bejegyzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Kö­zösségi üvegház az élelmiszerellátás biztonságáért

Boston és a nagyvárost körülvevő települések vezetői a lakosság bevonásával komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a lehető legjobban kezeljék az élelmiszerellátás bizonytalanságait.

Ami megterem, az üvegbe kerül

A Viharsarki Lekvárium története három évtizedre nyúlik vissza. Hobbi-lekvárfőzéssel indult, majd családi-baráti ajándékozási célra készültek a finomságok, míg a megtermelt és feldolgozott mennyiség akkora lett, hogy elkezdődött az értékesítés.