Back to top

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A Lisszaboni Egyetem, a Montanai Egyetem, a Dél-Atlanti Környezetvédelmi Kutatóintézet (SAERI) és a lisszaboni Egyetemi Intézet (ISPA) szakemberei vizsgálataik során arra jutottak, hogy a Falkland-szigeteken élő dolmányos albatroszok (Thalassarche melanophrys) nagyobb arányban "válnak el" partnereiktől, amikor emelkedik az óceán felszíni hőmérséklete - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Proceedings című tudományos folyóiratban bemutatott elemzésüket a szigeteken 15 év alatt gyűjtött adatok alapján készítették.

A fiatal albatroszok évekig "randiznak", mire megtalálják életre-, de legalábbis évtizedekre szóló partnerüket.

Korábbi kutatások szerint nagyon alacsony a "válások" száma, általában 1-8 százalék az arányuk. Ezek okát főként a fiókák nevelésénél vagy a költésnél jelentkező problémákban találták: ha a kicsik elpusztulnak vagy ragadozók falják fel őket.

Az új kutatás azt vizsgálta, hogy a nehezedő környezeti körülmények is okozhatnak-e válást, főként ha azok hatással vannak a szaporodásra.

A tudósok által használt adatokat 2004 és 2019 között gyűjtötték a Falkland-szigeteken élő madarakról, majd összevetették azokat az időjárás-megfigyelő állomások információival és a környezet megfigyeléséből származó adatokkal.

Ennek eredményeképpen összefüggést találtak a madarak megnövekedett arányú válása és azon periódusok között, amikor a tengervíz felszíni hőmérséklete megemelkedett.

Vizsgálatok szerint ezen időszakokban a felszíni melegebb víz nem keveredik az alsóbb, hűvösebb vízzel. Ennek hatására kevesebb tápanyag kerül a felszínre, ahol a madarak elérik őket. Emiatt éhesek maradnak, ami befolyásolja a tojástermelést.

Az éhség hatására egyik vagy másik fél magára is hagyhatja a tojásokat vagy a fiókákat, ami szintén a párok elválásához vezet. Ha ez megtörténik, az albatroszok nem adnak újabb esélyt, a válás végleges: ilyenkor általában új párt keresnek maguknak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet és közjólét harmóniája

A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.

Farsangot rendez a hétévégén a fővárosi állatkert

Változatos programokkal, egyebek mellett látványetetésekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, kézműveskedéssel várja látogatóit a Fővárosi Állat- és Növénykert a hétvégén, a Mackófarsang című rendezvényen - tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Az erdőtől a vevőig csökkenthető a bútoripar ökológiai lábnyoma

Használt bútorok visszagyűjtésétől az üresen álló ingatlanok kihasználásáig számtalan módon csökkenthető a bútorgyártás ökológiai lábnyoma. Ezzel kapcsolatban tett kiváló javaslatokat Kovács Helga, a MATE PhD-hallgatója és Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem PhD-hallgatója, akik az Agroladies csapat tagjaiként a Magyar Nemzeti Bank Fenntarthatósági Esettanulmány Versenyén különdíjat nyertek.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

A természetvédők felháborodtak, amiért három ország a farkasok vesztét akarja

Finnország csatlakozik Svédországhoz és Norvégiához, hogy felmérjék a téli farkasállományt, de eközben a természetvédelmi csoportok az Európai Unióhoz segítségét kérik, hogy lépjen fel a farkasok lemészárlása ellen.

Kezdődik az erdei fülesbaglyok országos felmérése

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva országos felmérést szervez az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.

Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – közölte Nagy István agrárminiszter.