Back to top

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A Lisszaboni Egyetem, a Montanai Egyetem, a Dél-Atlanti Környezetvédelmi Kutatóintézet (SAERI) és a lisszaboni Egyetemi Intézet (ISPA) szakemberei vizsgálataik során arra jutottak, hogy a Falkland-szigeteken élő dolmányos albatroszok (Thalassarche melanophrys) nagyobb arányban "válnak el" partnereiktől, amikor emelkedik az óceán felszíni hőmérséklete - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Proceedings című tudományos folyóiratban bemutatott elemzésüket a szigeteken 15 év alatt gyűjtött adatok alapján készítették.

A fiatal albatroszok évekig "randiznak", mire megtalálják életre-, de legalábbis évtizedekre szóló partnerüket.

Korábbi kutatások szerint nagyon alacsony a "válások" száma, általában 1-8 százalék az arányuk. Ezek okát főként a fiókák nevelésénél vagy a költésnél jelentkező problémákban találták: ha a kicsik elpusztulnak vagy ragadozók falják fel őket.

Az új kutatás azt vizsgálta, hogy a nehezedő környezeti körülmények is okozhatnak-e válást, főként ha azok hatással vannak a szaporodásra.

A tudósok által használt adatokat 2004 és 2019 között gyűjtötték a Falkland-szigeteken élő madarakról, majd összevetették azokat az időjárás-megfigyelő állomások információival és a környezet megfigyeléséből származó adatokkal.

Ennek eredményeképpen összefüggést találtak a madarak megnövekedett arányú válása és azon periódusok között, amikor a tengervíz felszíni hőmérséklete megemelkedett.

Vizsgálatok szerint ezen időszakokban a felszíni melegebb víz nem keveredik az alsóbb, hűvösebb vízzel. Ennek hatására kevesebb tápanyag kerül a felszínre, ahol a madarak elérik őket. Emiatt éhesek maradnak, ami befolyásolja a tojástermelést.

Az éhség hatására egyik vagy másik fél magára is hagyhatja a tojásokat vagy a fiókákat, ami szintén a párok elválásához vezet. Ha ez megtörténik, az albatroszok nem adnak újabb esélyt, a válás végleges: ilyenkor általában új párt keresnek maguknak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célkeresztben a vadászat – úri muri, vagy mérnöki munka?

Az Agrotime stábja őzsuta vadászatra kapott meghívást egy Nógrád megyei vadásztársaság területére. A meghívás elfogadásán nem gondolkodtak sokat Donátáék, de előtte be kellett szerezniük a vadászathoz illő és megfelelő ruházatot, amit az Inuit biztosított számukra.

Víztakarékos öntözést díjaztak az Interpoma kiállításon

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Az Interpoma Award díjakat a megnyitón adták át egy lengyel és két olasz cégnek a víztakarékos öntözési rendszerükért.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.

Budapesten tartják éves találkozójukat a hazai állatkerti szakemberek

Csütörtöktől a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont a magyarországi állatkerti szakemberek hagyományos éves találkozójának, a Zoo Disputának.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

A Duna az innováció modellje lehet

Reinhard Wolf, az osztrák Raiffeisen Ware vezérigazgatója amellett érvel a Financial Times-nak adott interjújában, hogy új gondolkodásra van szükség. Közép-Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalkozásának vezetője szerint a régió legzöldebb és talán legnagyobb, de egyben a legfejletlenebb infrastruktúrája is a Duna.

Tőzeg nélkül nincs jó minőségű termesztőközeg

A tőzeget korábban több európai ország fűtőüzemében alkalmazták a barna szénnel felérő fűtőértéke miatt. Az 1950-1960-as évektől vált a kertészeti ágazat fontos termékévé számos pozitív tulajdonsága miatt. Ezekről és további alkalmazhatóságáról Aradi Lászlóval, a Pindstrup kelet-európai képviselőjével beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG direkt legutóbbi adásában.

Tanulmány is alátámasztja: ha szereti a macskáját, tartsa bent!

A macskák számára a szabadtéri lét számos veszélyt rejt: sokféle betegséget elkaphatnak, elüthetik vagy megölhetik őket, de ők maguk is veszélyt jelentenek a vadonélő állatokra, különösen a kistestű állatokra.

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” - Egyesek szerint a fürj haszon-, mások szerint hobbiállat

Akár ez a Kazinczy-idézet is lehetne a mottója annak a két fürjtenyésztőnek, Budai Attilának és Pancsira Lászlónak, akiknek szenvedélyük a fürjtartás, valamint a fürjtojásnak, ennek a minőségi élelmiszernek az előállítása.