Back to top

Megdöbbentő eredményeket hozott a mikroműanyag-kutatás

Műszálas ruhákból egy mosáskor akár 70 ezer szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A Szegedi Tudományegyetemen harmadik éve kutatják, mennyi mikroműanyag található a Tiszában. Nincs jó hírünk: egyre több.

Dr. Kiss Tímea
Dr. Kiss Tímea
Fotó: SZTE Sajtó
Egyre több műanyagot használunk a mindennapi életünk során. A ruháinktól kezdve, a háztartási berendezésekig, szinte minden eszközünk részben, vagy egészben műanyagból készül.

Vannak eleve mikroméretűre gyártott műanyagok, például a kozmetikai szerekben, bőrradírokban, de a legtöbb mikroműanyag a nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében.

Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A mikroműanyagok mérete jellemzően 5 millimétertől 0,05 milliméterig terjed. 

A Szegedi Tudományegyetem kutatása harmadik éve tart, a Tisza vízrendszerének mikroműanyagokkal való szennyezettségét vizsgálja. Megdöbbentő eredményeket hozott az eddigi minták elemzése. A kutatáshoz terepi és műholdas adatokat is használnak, írta közleményében az egyetem.

Fotó: SZTE Sajtó

Egyrészt a forrástól, tehát Rahótól a Titel közelében található torkolatig vizsgálják, hogy az üledékben mennyi mikroműanyag van, valamint azt kis kutatják, hogy ötnaponta mennyit szállít ebből az anyagból a víz. Azért ötnaponta, mert ilyen időközönként halad el Sentinel-2 műhold, az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja és annak egy bizonyos sávjában lehet érzékelni a víz színét, indokolta a  kutatás vezetője, Dr. Kiss Tímea, az SZTE TTIK Geoinformatikai és Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense.

Az elemzések romló tendenciát mutatnak: egyre több a Tiszában a mikroműanyag, valamint áttevődik az eloszlása, azaz egy szennyezési gócpont később a lejjebb lévő szakaszokon jelenik meg. 

A mintákban a legtöbb szemcse a ruhákból származó szálakból áll, és ennek forrása a szennyvíz. A Felső-Tisza mentén nagyon sok szegény település van, ahol a szennyvíztisztítás még most sem megoldott. Az elmúlt akár fél évszázadban, tehát amióta vannak műanyag ruhák, azóta beleengedik a szennyvizet a Tiszába, a műanyag viszont 500, vagy ezer évig sem bomlik le. 

A mikroműanyag  nagy problémát jelenthet az emberi egészségre, mutatott rá Balla Alexia, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földtudományok Doktori Iskola PhD hallgatója. Ezek a szemcsék hidrofóbok, a rajtuk megtapadt toxinok nem mosódnak le, emiatt sokkal szennyezőbbek.

Megeszik a vízi élőlények, ez gyulladást okoz a testükben. Az összes feldolgozott húskészítményben találtak már műanyag szemcséket, így az emberi szervezetbe is juthat szennyezés.

Balla Alexia
Balla Alexia
Fotó: SZTE Sajtó
A tervek szerint tovább vizsgálják a kutatók, hogy az árvizek hogyan szállítják tovább a szennyezést és hol rakják le. Mivel az eddigi eredmények szerint az élővizek mikroműanyag szennyezése elsősorban kommunális eredetű, a jövőben arra is keresik a választ, hogy mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban, s hogyan szennyeződhetnek el a talajok a szennyvíziszap mezőgazdasági parcellákra való kihelyezésével.

Átgondoltabb mosással, szelektív hulladékgyűjtéssel és a meglévő ruhatárunk optimálisabb kihasználásával sokat tehetünk folyóink tisztaságáért, és saját egészségünk megőrzéséért is.
Forrás: 
SZTE Sajtó

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Folytatódik a „Vidd haza a szemeted!” kampány a NYÍRERDŐ-nél

„Vidd haza a szemeted!” – a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. ezzel az elnevezéssel indított szemléletformáló kampányt, tavaly ősszel. Ennek részeként megszüntette a társaság a Debrecen közelében, a Panoráma út melletti Fancsikai pihenőnél levő hulladékgyűjtőket.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Négy helyszínen száz film a gödöllői természetvédelmi fesztiválon

Május 27-től 29-ig rendezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen ebben az évben négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti.

Kukoricából bankkártya

Az OTP Bank elsők között vezeti be új, növényi alapanyagú bankkártyáját a privát banki ügyfelei számára Magyarországon. Az új kártya gyártása lényegesen környezetbarátabb, mint a hagyományos műanyagból készült kártyáké, tartóssága viszont semmiben nem különbözik ezektől.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Tizennégy jeladós kanalasgém szolgálja a faj védelmét

Az elmúlt öt évben hét fiatal és hét öreg kanalasgém (Platalea leucorodia) kapott GPS-jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein - közölte a szervezet igazgatósága az MTI-vel.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.