Egyre több műanyagot használunk a mindennapi életünk során. A ruháinktól kezdve, a háztartási berendezésekig, szinte minden eszközünk részben, vagy egészben műanyagból készül.
Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A mikroműanyagok mérete jellemzően 5 millimétertől 0,05 milliméterig terjed.
A Szegedi Tudományegyetem kutatása harmadik éve tart, a Tisza vízrendszerének mikroműanyagokkal való szennyezettségét vizsgálja. Megdöbbentő eredményeket hozott az eddigi minták elemzése. A kutatáshoz terepi és műholdas adatokat is használnak, írta közleményében az egyetem.
Egyrészt a forrástól, tehát Rahótól a Titel közelében található torkolatig vizsgálják, hogy az üledékben mennyi mikroműanyag van, valamint azt kis kutatják, hogy ötnaponta mennyit szállít ebből az anyagból a víz. Azért ötnaponta, mert ilyen időközönként halad el Sentinel-2 műhold, az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja és annak egy bizonyos sávjában lehet érzékelni a víz színét, indokolta a kutatás vezetője, Dr. Kiss Tímea, az SZTE TTIK Geoinformatikai és Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense.
A mintákban a legtöbb szemcse a ruhákból származó szálakból áll, és ennek forrása a szennyvíz. A Felső-Tisza mentén nagyon sok szegény település van, ahol a szennyvíztisztítás még most sem megoldott. Az elmúlt akár fél évszázadban, tehát amióta vannak műanyag ruhák, azóta beleengedik a szennyvizet a Tiszába, a műanyag viszont 500, vagy ezer évig sem bomlik le.
A mikroműanyag nagy problémát jelenthet az emberi egészségre, mutatott rá Balla Alexia, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földtudományok Doktori Iskola PhD hallgatója. Ezek a szemcsék hidrofóbok, a rajtuk megtapadt toxinok nem mosódnak le, emiatt sokkal szennyezőbbek.
A tervek szerint tovább vizsgálják a kutatók, hogy az árvizek hogyan szállítják tovább a szennyezést és hol rakják le. Mivel az eddigi eredmények szerint az élővizek mikroműanyag szennyezése elsősorban kommunális eredetű, a jövőben arra is keresik a választ, hogy mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban, s hogyan szennyeződhetnek el a talajok a szennyvíziszap mezőgazdasági parcellákra való kihelyezésével.