0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Megdöbbentő eredményeket hozott a mikroműanyag-kutatás

Műszálas ruhákból egy mosáskor akár 70 ezer szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A Szegedi Tudományegyetemen harmadik éve kutatják, mennyi mikroműanyag található a Tiszában. Nincs jó hírünk: egyre több.

Egyre több műanyagot használunk a mindennapi életünk során. A ruháinktól kezdve, a háztartási berendezésekig, szinte minden eszközünk részben, vagy egészben műanyagból készül.

Vannak eleve mikroméretűre gyártott műanyagok, például a kozmetikai szerekben, bőrradírokban, de a legtöbb mikroműanyag a nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében.

Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A mikroműanyagok mérete jellemzően 5 millimétertől 0,05 milliméterig terjed. 

A Szegedi Tudományegyetem kutatása harmadik éve tart, a Tisza vízrendszerének mikroműanyagokkal való szennyezettségét vizsgálja. Megdöbbentő eredményeket hozott az eddigi minták elemzése. A kutatáshoz terepi és műholdas adatokat is használnak, írta közleményében az egyetem.

Egyrészt a forrástól, tehát Rahótól a Titel közelében található torkolatig vizsgálják, hogy az üledékben mennyi mikroműanyag van, valamint azt kis kutatják, hogy ötnaponta mennyit szállít ebből az anyagból a víz. Azért ötnaponta, mert ilyen időközönként halad el Sentinel-2 műhold, az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja és annak egy bizonyos sávjában lehet érzékelni a víz színét, indokolta a  kutatás vezetője, Dr. Kiss Tímea, az SZTE TTIK Geoinformatikai és Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense.

Az elemzések romló tendenciát mutatnak: egyre több a Tiszában a mikroműanyag, valamint áttevődik az eloszlása, azaz egy szennyezési gócpont később a lejjebb lévő szakaszokon jelenik meg. 

A mintákban a legtöbb szemcse a ruhákból származó szálakból áll, és ennek forrása a szennyvíz. A Felső-Tisza mentén nagyon sok szegény település van, ahol a szennyvíztisztítás még most sem megoldott. Az elmúlt akár fél évszázadban, tehát amióta vannak műanyag ruhák, azóta beleengedik a szennyvizet a Tiszába, a műanyag viszont 500, vagy ezer évig sem bomlik le. 

A mikroműanyag  nagy problémát jelenthet az emberi egészségre, mutatott rá Balla Alexia, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földtudományok Doktori Iskola PhD hallgatója. Ezek a szemcsék hidrofóbok, a rajtuk megtapadt toxinok nem mosódnak le, emiatt sokkal szennyezőbbek.

Megeszik a vízi élőlények, ez gyulladást okoz a testükben. Az összes feldolgozott húskészítményben találtak már műanyag szemcséket, így az emberi szervezetbe is juthat szennyezés.

A tervek szerint tovább vizsgálják a kutatók, hogy az árvizek hogyan szállítják tovább a szennyezést és hol rakják le. Mivel az eddigi eredmények szerint az élővizek mikroműanyag szennyezése elsősorban kommunális eredetű, a jövőben arra is keresik a választ, hogy mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban, s hogyan szennyeződhetnek el a talajok a szennyvíziszap mezőgazdasági parcellákra való kihelyezésével.

Átgondoltabb mosással, szelektív hulladékgyűjtéssel és a meglévő ruhatárunk optimálisabb kihasználásával sokat tehetünk folyóink tisztaságáért, és saját egészségünk megőrzéséért is.
Forrás: SZTE Sajtó