Back to top

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.

„Az Élet vize, a pálinka a népi gyógyászatban” című tárlatban öltözékek és régi fotók is szemléltetik a párlatkészítést, a felhasználását, rettegett betegségek elleni alkalmazását. Bemutatják a lepárláshoz napjainkban használt eszközöket is, amikkel kiváló minőségű pálinkát lehet készíteni.

A pálinka történetének a bemutatása szorosan kapcsolódik a Múzeumok Őszi Fesztiválja prevenciós programjaihoz.

Szöllősi Edit: megmaradtak a köztudatban azok a hiedelmek, melyek a pálinka jótékony hatásairól szólnak
Szöllősi Edit: megmaradtak a köztudatban azok a hiedelmek, melyek a pálinka jótékony hatásairól szólnak
Fotó: Bella Huba
Mint a kiállításmegnyitón elhangzott, a tárgyi anyagok válogatása során arra törekedtek, hogy más múzeumokkal is együttműködjenek, így a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum, illetve a zalaegerszegi Göcseji Múzeum készletéből is kiállítottak tárgyakat.

Mint a megnyitón elhangzott, a hungarikumként számon tartott pálinka története a messzi múltba, sok száz évvel ezelőttre nyúlik vissza. Egy legenda szerint, amikor Károly Róbert (1310–1342) felesége, Erzsébet királyné köszvényes lett, már neki is gyógynövényes pálinka fogyasztását írták elő. Gyógyulásának híre egész Európában elterjedt, egyes legendák szerint még
200 évig élt a főzetnek köszönhetően Erzsébet, és akkor kezdték el az „élet vizének” hívni a szeszpárlatot.

A „Pálinkás jó reggelt!” köszönés eredendően a vidéki emberek reggeli szokására utal. A reggeli pálinkafogyasztás elmaradhatatlan része volt a paraszti életnek.

A pálinka segített az állati zsírok emésztésében, és a fizikai munka „megkönnyítésére” is fogyasztották. Magas alkoholtartalma miatt a pálinka erősen fertőtlenítő hatású, nem csoda, hogy gyomorfertőzés megelőzésére is itták.

A pálinka népi felhasználásáról jó néhány „recept” fennmaradt, a gyomorbántalmak mellett például köhögés, rekedtség enyhítésére fogyasztják étkezés után. Ha fél liter pálinkába öt erős paprikát teszünk, és legalább két hétig áztatjuk őket, felfúvódás, gyomorrontás, illetve minden ilyen típusú gyomorbántalomra jól használható. A modern gyógyszerek megjelenése előtt fájdalomcsillapításra szintén pálinkát ittak. Különféle ízesítésben, netán likőrként inkább asszonyok csemegéjének számított, ezért régen „konty alá való” pálinkáknak nevezték őket.

Azt tartották, hogy magas vérnyomásra csodaszer a fokhagymás pálinka, mert tágítja az ereket, ezáltal csökkentve a vérnyomást.

Múzeumbarátok is felajánlották saját tárgyaikat a tárlathoz
Múzeumbarátok is felajánlották saját tárgyaikat a tárlathoz
Fotó: Bella Huba
Megborsozott házi pálinkával kezelték a hasmenést, és a hideg ellen is védte fogyasztóját. Megfázásra is volt recept vele, ez úgy használt, hogy két evőkanál mézre öntöttek két centiliter házi pálinkát, és összeforralták fogyasztás előtt. Szakemberek azt mondják, hogy a házi pálinkának valóban van hatása, hiszen tiszta folyadékról, azaz alkoholról van szó. Az alkoholt oldószerként használták, vízben nem oldódó alapanyagok, gyógynövények folyékonnyá tételére, külső bedörzsölők alkotó részeinek kinyerésére és tartósítására. A sebek környéki szennyeződések eltávolítására, fertőtlenítésre alkalmazták ezeket a szereket. A bőrről elpárolgó alkohol hőt von el, így hűsítő érzést okoz, a csípéseket, égéseket kellemesen hűti. Teljes fertőtlenítő hatást csak 70 százalékosnál magasabb koncentrációban fejt ki, ennek ellenére, szükség esetén sokszor mentett életet, vagy kímélt meg pácienseket az amputálástól. Van pálinkát használó változata az egykor közismert köpölyözésnek is.

Alkoholt tartalmazó üvegharangocskákat tettek a bőrre, az üveg alatt az alkohol elpárolgásával vákuum keletkezett, és a vákuum szívó hatásával javították a keringést, csökkentették a gyulladásokat és a fájdalmat.

– Régen sokkal-sokkal többen és több alkalommal használták a pálinkát otthoni gyógyászati célokra, mára ez a „kezelési forma” jócskán lecsökkent. Ugyanakkor megmaradtak a köztudatban azok a hiedelmek, melyek a pálinka jótékony hatásairól szólnak – fogalmazott a tárlatot bemutató Szöllősi Edit pálinkaszakértő, hozzátéve: ez természetes dolog, hiszen manapság már oly sokféle gyógyszer és egyéb specifikus készítmény létezik, melyek kiszorítják a pálinkát. – Ugyanakkor szinte minden családban van valaki, vagy akár akadnak többen is, akik, ha meghallják, hogy baj van, azonnal a pálinkát javasolják. Fáj valami, viszket, sebes? Na, akkor ott a pálinka. Igyál egy kupicával, dörzsöld be, attól jobb lesz! – mondják magabiztosan, a régi öregekre hivatkozva. A pálinka pedig legtöbb családnál ott van kéznél, és sokan hallomásból ismerik is a hatásait, megjegyezve, hogy természetes italról van szó. Ezek a hatások persze nem bizonyítottak, de ettől még a pálinka használhat.

Az bizonyos, hogy a gyomor működését, az emésztést segíti, megkönnyíti. Nem hiába kezdik több országban is az étkezéseket egy jófajta töménnyel.

Meg esetleg utána is következik még egy… Egy biztos: a köztudatban még ott vannak a pálinka „jóságai”, de persze hozzá kell tenni, hogy mértékkel és kulturáltan kell fogyasztani. Az is tény, hogy a népi gyógyászat helyett a pálinkák – azok ezernyi fajtája – kezd elmenni a csúcsgasztronómiai felhasználás irányába. Mindent összevetve, azt mondom: igenis szükség van rá, hogy a pálinkával és gyógyászati hatásaival kapcsolatos hagyományokat megőrizzük.

A Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum is hozzájárult, hogy a kiállítás minél szélesebb körűen tájékoztassa a látogatókat
A Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum is hozzájárult, hogy a kiállítás minél szélesebb körűen tájékoztassa a látogatókat

A látványos és informatív kiállítás a múltból, a népi gyógyászat hagyományaiból indul, és végigjárhatjuk, hogyan változott a pálinka szerepe az életünkben. A tárlat gazdag anyagát a múzeum támogatói által felajánlott tárgyak is színesítik. Az átfogó kiállításon azt is megtudhatják a látogatók, hogy a pálinka került be elsőként a Hungarikumgyűjteménybe.

– Még 2008-ban született meg az Európai Unióban a szeszes italok teljes körű szabályozása, amiben a pálinka is megtalálható gyümölcspárlatként, a törkölypálinkát pedig törköly kategóriába sorolták.

Amikor 2013-ban a Hungarikum törvényt elindították, és az egész mozgalom kezdődött, a magyarság nemzeti értékeinek összegyűjtésére, akkor első számú hungarikumként az akkor már uniós oltalmat élvező pálinkát választották. Természetesen a törkölypálinkát is – mondta Szöllősi Edit.

Az Élet vize, a pálinka szerepe a népi gyógyászatban című kiállítás 2022. március 19-ig tekinthető meg a Balatoni Múzeumban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A családi gazdálkodás ENSZ-évtizede

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által ez alkalomból rendezett fórumon a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása során a családi gazdálkodókat kell a középpontba helyezni.

A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 000 forint éves veszteséget szenved el - közölte a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az MTI-vel.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.