Back to top

A duális képzés nehézségei

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díszkertész alosztálya legutóbb az új szakképzési rendszer kapcsán ülésezett. A véleményalkotó eszmecserén az új szakképzési rendszer megálmodói, az annak keretében oktató intézmények vezetői, valamint az új képzésből kikerülő szakemberekre számító vállalatok képviselői egyaránt jelen voltak.

Az alosztály vezetője, Lukács Zoltán kiemelte, hogy öt évvel ezelőtt senki sem gondolt a szakmában azokra a változásokra, amelyek mára bekövetkeztek a társadalomban, a gazdaságban, a kertgazdaságban, a technológiákban és a szakképzésben.

Alkalmazkodni kell a változásokhoz, amelyek a következő években vélhetően tovább gyorsulnak.

Hajnal Sándor: Az agrárium vállalkozásai nem állnak készen a teljes körű szakmai gyakorlatok megtartására
Hajnal Sándor: Az agrárium vállalkozásai nem állnak készen a teljes körű szakmai gyakorlatok megtartására
Fotó: Merényi Alexandra
A szakember utalt a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete által 2020-ban közzétett adatra, miszerint az ágazat 110 ezer főt foglalkoztatott, és becslése szerint ez a szám 2021-ben tovább nőtt, noha az egyes szakterületek súlyos munkaerőhiánnyal szembesülnek. A növekedés nagyobb is lehetne, mondta, ám a mai fiatalok az elérhető bérek alapján választanak mesterséget, és amikor összehasonlítják, hogy mennyit kereshetnek a frissdiplomások, a kertészmérnökök nem állnak a rangsor élén.

Jobban átjárható

A szakképzésről és a felnőttképzésről szóló törvény és a végrehajtási rendelet is alapvetően megváltozott, csatlakozott Lukács Zoltán gondolataihoz az Agrárminisztérium főosztályvezetője, Soós Beatrix. Az új szakképzési rendszer más gondolkodást, más hozzáállást igényel.

Az új szemléletű és új struktúrájú iskolai rendszernek az a feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást és a foglalkoztatóktól elvárt képességeket adjon.

A jelenlegi rendszerben a mezőgazdasági és erdészeti ágazat lefedi az összes szakmacsoportot, beletartozik a mezőgazdasági gépészet, az általános mezőgazdaság, a kertészet, az erdészet-vadászat és a földmérés. Az alapvizsgával záródó ágazati alapismereteket a technikumban az első két évben, a szakképző iskolákban az első egy évben szerzik meg a tanulók. A megismert szakmát technikumban a 10. évfolyamon, szakképző iskolában a 9. évfolyamon választják, és a 11., illetve a 10. osztálytól tanulják a diákok. (A régi rendszerben a továbbtanulni szándékozó gyereknek 14 évesen kellett szakmát választani.) A technikumban az első két évben ágazati alapozás, majd három év szakmai oktatás, míg a szakképző iskolában az egy év ágazati alapozó után két év szakmai oktatás zajlik. A hároméves szakmai képzés technikusi vizsgával vagy érettségivel, a kétéves képzés szakmai vizsgával zárul.

A kertészképzésben a korábbinál szűkebb a választási lehetőség: szakiskolai kertész-, illetve technikumi kertésztechnikus-képzésre lehet jelentkezni.

Szakmán belül dísznövénytermesztő-virágkötő, gyógynövénytermesztő, gyümölcs-zöldség termesztő, parképítő és -fenntartó szakmairányok választhatók. A főosztályvezető szerint a rendszer más utakat és lehetőségeket nyitott a szakképzésben, sok átfedést és átjárást tesz lehetővé. A felnőttképzésben is többféle beiskolázási út létesíthető. Elismerte, nehéz átállni az új rendszerre, de mind az iskoláknak, mind a vállalatoknak a feladata, hogy megtalálják azt a típusú képzést, az ismeretátadásnak azt a módját, ami hozzásegíti a diákokat a valós piaci igényeket kielégítő tudás megszerzéséhez.

Más, mint az iparban

Az egykori országos hírnevű növényházi dísznövénytermesztő nagy kertészetekben (Óbuda, Rozmaring, Sasad, Szom­bathelyi Kertész Tsz) és faiskolákban a szakemberképzésnek megvolt a ki­alakult struktúrája, emlékezett vissza hozzászólásában Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke. Áruiknak biztos hazai piaca volt, és az üzemek rendszeresen szállítottak külföldre is.

A rendkívül jól működő, fejlődő és komoly árualapot termelő dísznövényágazat igényelte a jó szakembereket.

Színvonalas nagyüzemi képzés folyt, csak nem nevezték duális képzésnek. A rendszerváltás azonban nem tett jót az ágazatnak. Az addig védővámmal és biztos piaccal rendelkező termékek mellett nagy tömegben megjelentek az importáruk. A magánszektor tőkehiánnyal küzdött, a hazai dísznövénytermesztés kezdett visszaszorulni. A szakképzés kisebb-nagyobb változtatásokkal, de a régi rendszer szerint működött tovább, nem felelt meg az elaprózódó, átalakuló díszkertészeti struktúrának. A végzett kertészek közül sokan nem helyezkedtek el a szakmában.

Közös cél

Az EuroSkills verseny kertépítés kategóriájában idén Európa-bajnoki címet elnyert diákok szakértő tanára, Gódorné Hazenauer Zita sikeresnek nevezte a felké­szítőprogram beépülését a parképítők oktatásába. A KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikumban működő tehetséggondozó program mögött példaértékű szakmai összefogás áll, az intézmények adják a tanulókat, a cégek az inputanyagokat, a know-how-t, vannak, akik szponzorként csatlakoznak hozzá. Ez az elért eredményeknek köszönhető, mondta. Motorja többek között az a sok szervezet, piaci szereplő, akik támogatással, egy-egy munkafolyamat begyakorlását lehetővé tevő gyakorlati hellyel, korszerű eszközökkel segítik a felkészülést.

A vállalkozások, a diákok, az iskolák és az egyetem közreműködése mind a cél megvalósulását, a felkészült szakemberek képzését és a szakterület megismertetést szolgálják. Jelenleg öt középiskolából 81 tanuló és 23 egyetemi hallgató vesz részt a képzésükön. (A programról a Kertészet és Szőlészetben részletesen írtunk, lásd az Új típusú szemlélet címen megjelent cikket az idei 43. lapszámban.)

A szakképzés új szemlélete, amely a piacképes tudás megszerzésére irányul, alapvetően helyes, ám az iparban jól működő duális képzést a kertészet területén át kell gondolni, mondta Orlóci László. A díszkertész szakmából hiányoznak az ipari nagyvállalatok, amelyek húzzák magukkal a szakképzést, és ez óriási különbség.

A piac jó szakemberekkel való ellátásához hozzájárulhatnak az ágazati képzőközpontok (ÁKK), ahol a duális képzés könnyebben megvalósítható.

Létrehozásukban a szakmaközi szervezet számít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatására és bizonyos lépések megtételére kormányzati szinten.

A tanulók gazdasági környezetbe helyezett életszerű képzésére szükség van, ám úgy tapasztalják, hogy az agrárium vállalkozásai nem állnak készen a teljes körű szakmai gyakorlatok megtartására, oktatására, mondta a Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetségének (Makeszisz) elnöke, Hajnal Sándor a duális képzés bevezetéséről. A gazdálkodó szervezetekkel kötött együttműködési szerződések száma csekély, a duális képzést a vállalkozók nem ismerik, és különösebb hajlandóságot sem mutatnak iránta.

A Makeszisz tagságát alkotó 23 iskolában néhány egyedi esettől eltekintve nincsenek tanulói munkaszerződések.

A szakoktatók – akik körében nagy a bizonytalanság a jövőt illetően – veszélyeztetve látják a képzés szakmai alapjait, ha a vállalkozások nem foglalkoztatnak pedagógiai végzettségű dolgozót, és ha nincsenek felszerelve azokkal az eszközökkel, berendezésekkel, amelyek szükségesek a szakma teljes vertikumát lefedő, többéves szakmai gyakorlati képzéshez.

Lehetne rugalmasabb

Milyen munkaerőt vár a piac? Kosztka Ernő, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz) elnöke szerint jelenleg „bármilyent”, olyan nagy a munkaerőhiány a szakmában. Ám komolyra fordítva a szót, hozzátette, hogy a szakmát készségszinten művelő képzett munkaerőre van szükség: szakmunkásokra, technikusokra, mérnökökre. A duális képzésben a kertépítéssel foglalkozó kis- és középvállalkozások (kkv-k) a már megszerzett elméleti ismeretekre épülő gyakorlati tudást tudnák átadni a gyerekeknek, az előírt teljes tananyagot nem, tette hozzá.

Szerinte a gyakorlati idő kötöttsége is gond. Mint mondta, a vállalkozások projekteken dolgoznak, így nem szerencsés, ha a tanulók nem kísérhetik végig az időszakos munkafolyamatokat.

Ugyanakkor úgy vélte, ha ezek és hasonló kérdések megnyugtatóan rendeződnek, a duális képzés oldhatja meg, hogy az iskolai kilépési szint, valamint a kis- és középvállalkozásokba belépési szint közé egyenlőségjel kerüljön.

Munkaviszony keretében

Tóth Aliz, a NAK szakképzési referense a duális képzés lehetőségeit, gyakorlati oldalát ismertette. Szakirányú oktatást a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény szervezhet. Duális képzőhelyként képzőközpont vagy gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba, ha megfelel a különféle feltételeknek. Az előírások szerint a duális képzőhelyen az oktathat, aki középfokú szakirányú szakképzettséggel, ötéves szakmai gyakorlattal és kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik. A szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében zajlik.

A tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, ebben szabályozott a munkaidő, a munkabér és az egyéb juttatások köre.

Ágazati képzőközpontot (ÁKK) létrehozhat bizonyos számú mikro-, kis- és középvállalkozás, illetve nagyvállalat. Tagja lehet legfeljebb 60%-os tulajdoni részesedéssel a szakképzési centrum is. Az alapító tagok közösen határozzák meg és szervezik a tanulók szakirányú oktatását a vállalatok, szervezetek helyszínein, telephelyein vagy a közösen létesített gyakorlati képzőhelyen.

Az új szakképzési rendszerről egyeztettek a díszkertész alosztály tanácskozásán
Az új szakképzési rendszerről egyeztettek a díszkertész alosztály tanácskozásán
Fotó: Merényi Alexandra

A duális képzés számos előnyét is felsorolta a szakember, melyek szerint az új képzés gyakorlatorientált tanulásra alapoz, ötvözi az oktatást a munkahelyi körülmények között folytatott képzéssel, a termelési tevékenységben részt vevő tanulók valós munkaerőpiaci képzésben részesülnek, hozzájárul az utánpótlás neveléséhez, valamint a munkaadó a saját igényeihez igazítva oktathatja, képezheti a leendő munkatársait.

Merényi Alexandra

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Magyar egynyári virágfajták értékelése

A csemői Marosi Díszfaiskola évek óta foglalkozik Dr. Kováts Zoltán dísznövény nemesítő szakmai örökségének fenntartásával. A híres nemesítő virágfajtáinak magtermesztésével, a fajták szelektálásával és egyöntetűvé tételével arra törekednek, hogy mind több település virágágyi kiültetésében helyet kapjanak a hazai klímára nemesített, kíváló díszítő értékű növények.

A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Egy tavaszi szakmai felmérés szerint a holland üvegházas kertészek többsége gázzal fűt, és az energiaválság olyannyira súlyosan érinti őket, hogy 40%-uk kénytelen ideiglenesen vagy véglegesen felhagyni a tevékenységével. A nehéz helyzetben a kormány támogatását kérik, tudtuk meg Pápai Edittől, a Hágában dolgozó külgazdasági attasétól.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.