Back to top

A duális képzés nehézségei

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díszkertész alosztálya legutóbb az új szakképzési rendszer kapcsán ülésezett. A véleményalkotó eszmecserén az új szakképzési rendszer megálmodói, az annak keretében oktató intézmények vezetői, valamint az új képzésből kikerülő szakemberekre számító vállalatok képviselői egyaránt jelen voltak.

Az alosztály vezetője, Lukács Zoltán kiemelte, hogy öt évvel ezelőtt senki sem gondolt a szakmában azokra a változásokra, amelyek mára bekövetkeztek a társadalomban, a gazdaságban, a kertgazdaságban, a technológiákban és a szakképzésben.

Alkalmazkodni kell a változásokhoz, amelyek a következő években vélhetően tovább gyorsulnak.

Hajnal Sándor: Az agrárium vállalkozásai nem állnak készen a teljes körű szakmai gyakorlatok megtartására
Hajnal Sándor: Az agrárium vállalkozásai nem állnak készen a teljes körű szakmai gyakorlatok megtartására
Fotó: Merényi Alexandra
A szakember utalt a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete által 2020-ban közzétett adatra, miszerint az ágazat 110 ezer főt foglalkoztatott, és becslése szerint ez a szám 2021-ben tovább nőtt, noha az egyes szakterületek súlyos munkaerőhiánnyal szembesülnek. A növekedés nagyobb is lehetne, mondta, ám a mai fiatalok az elérhető bérek alapján választanak mesterséget, és amikor összehasonlítják, hogy mennyit kereshetnek a frissdiplomások, a kertészmérnökök nem állnak a rangsor élén.

Jobban átjárható

A szakképzésről és a felnőttképzésről szóló törvény és a végrehajtási rendelet is alapvetően megváltozott, csatlakozott Lukács Zoltán gondolataihoz az Agrárminisztérium főosztályvezetője, Soós Beatrix. Az új szakképzési rendszer más gondolkodást, más hozzáállást igényel.

Az új szemléletű és új struktúrájú iskolai rendszernek az a feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást és a foglalkoztatóktól elvárt képességeket adjon.

A jelenlegi rendszerben a mezőgazdasági és erdészeti ágazat lefedi az összes szakmacsoportot, beletartozik a mezőgazdasági gépészet, az általános mezőgazdaság, a kertészet, az erdészet-vadászat és a földmérés. Az alapvizsgával záródó ágazati alapismereteket a technikumban az első két évben, a szakképző iskolákban az első egy évben szerzik meg a tanulók. A megismert szakmát technikumban a 10. évfolyamon, szakképző iskolában a 9. évfolyamon választják, és a 11., illetve a 10. osztálytól tanulják a diákok. (A régi rendszerben a továbbtanulni szándékozó gyereknek 14 évesen kellett szakmát választani.) A technikumban az első két évben ágazati alapozás, majd három év szakmai oktatás, míg a szakképző iskolában az egy év ágazati alapozó után két év szakmai oktatás zajlik. A hároméves szakmai képzés technikusi vizsgával vagy érettségivel, a kétéves képzés szakmai vizsgával zárul.

A kertészképzésben a korábbinál szűkebb a választási lehetőség: szakiskolai kertész-, illetve technikumi kertésztechnikus-képzésre lehet jelentkezni.

Szakmán belül dísznövénytermesztő-virágkötő, gyógynövénytermesztő, gyümölcs-zöldség termesztő, parképítő és -fenntartó szakmairányok választhatók. A főosztályvezető szerint a rendszer más utakat és lehetőségeket nyitott a szakképzésben, sok átfedést és átjárást tesz lehetővé. A felnőttképzésben is többféle beiskolázási út létesíthető. Elismerte, nehéz átállni az új rendszerre, de mind az iskoláknak, mind a vállalatoknak a feladata, hogy megtalálják azt a típusú képzést, az ismeretátadásnak azt a módját, ami hozzásegíti a diákokat a valós piaci igényeket kielégítő tudás megszerzéséhez.

Más, mint az iparban

Az egykori országos hírnevű növényházi dísznövénytermesztő nagy kertészetekben (Óbuda, Rozmaring, Sasad, Szom­bathelyi Kertész Tsz) és faiskolákban a szakemberképzésnek megvolt a ki­alakult struktúrája, emlékezett vissza hozzászólásában Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke. Áruiknak biztos hazai piaca volt, és az üzemek rendszeresen szállítottak külföldre is.

A rendkívül jól működő, fejlődő és komoly árualapot termelő dísznövényágazat igényelte a jó szakembereket.

Színvonalas nagyüzemi képzés folyt, csak nem nevezték duális képzésnek. A rendszerváltás azonban nem tett jót az ágazatnak. Az addig védővámmal és biztos piaccal rendelkező termékek mellett nagy tömegben megjelentek az importáruk. A magánszektor tőkehiánnyal küzdött, a hazai dísznövénytermesztés kezdett visszaszorulni. A szakképzés kisebb-nagyobb változtatásokkal, de a régi rendszer szerint működött tovább, nem felelt meg az elaprózódó, átalakuló díszkertészeti struktúrának. A végzett kertészek közül sokan nem helyezkedtek el a szakmában.

Közös cél

Az EuroSkills verseny kertépítés kategóriájában idén Európa-bajnoki címet elnyert diákok szakértő tanára, Gódorné Hazenauer Zita sikeresnek nevezte a felké­szítőprogram beépülését a parképítők oktatásába. A KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikumban működő tehetséggondozó program mögött példaértékű szakmai összefogás áll, az intézmények adják a tanulókat, a cégek az inputanyagokat, a know-how-t, vannak, akik szponzorként csatlakoznak hozzá. Ez az elért eredményeknek köszönhető, mondta. Motorja többek között az a sok szervezet, piaci szereplő, akik támogatással, egy-egy munkafolyamat begyakorlását lehetővé tevő gyakorlati hellyel, korszerű eszközökkel segítik a felkészülést.

A vállalkozások, a diákok, az iskolák és az egyetem közreműködése mind a cél megvalósulását, a felkészült szakemberek képzését és a szakterület megismertetést szolgálják. Jelenleg öt középiskolából 81 tanuló és 23 egyetemi hallgató vesz részt a képzésükön. (A programról a Kertészet és Szőlészetben részletesen írtunk, lásd az Új típusú szemlélet címen megjelent cikket az idei 43. lapszámban.)

A szakképzés új szemlélete, amely a piacképes tudás megszerzésére irányul, alapvetően helyes, ám az iparban jól működő duális képzést a kertészet területén át kell gondolni, mondta Orlóci László. A díszkertész szakmából hiányoznak az ipari nagyvállalatok, amelyek húzzák magukkal a szakképzést, és ez óriási különbség.

A piac jó szakemberekkel való ellátásához hozzájárulhatnak az ágazati képzőközpontok (ÁKK), ahol a duális képzés könnyebben megvalósítható.

Létrehozásukban a szakmaközi szervezet számít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatására és bizonyos lépések megtételére kormányzati szinten.

A tanulók gazdasági környezetbe helyezett életszerű képzésére szükség van, ám úgy tapasztalják, hogy az agrárium vállalkozásai nem állnak készen a teljes körű szakmai gyakorlatok megtartására, oktatására, mondta a Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetségének (Makeszisz) elnöke, Hajnal Sándor a duális képzés bevezetéséről. A gazdálkodó szervezetekkel kötött együttműködési szerződések száma csekély, a duális képzést a vállalkozók nem ismerik, és különösebb hajlandóságot sem mutatnak iránta.

A Makeszisz tagságát alkotó 23 iskolában néhány egyedi esettől eltekintve nincsenek tanulói munkaszerződések.

A szakoktatók – akik körében nagy a bizonytalanság a jövőt illetően – veszélyeztetve látják a képzés szakmai alapjait, ha a vállalkozások nem foglalkoztatnak pedagógiai végzettségű dolgozót, és ha nincsenek felszerelve azokkal az eszközökkel, berendezésekkel, amelyek szükségesek a szakma teljes vertikumát lefedő, többéves szakmai gyakorlati képzéshez.

Lehetne rugalmasabb

Milyen munkaerőt vár a piac? Kosztka Ernő, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz) elnöke szerint jelenleg „bármilyent”, olyan nagy a munkaerőhiány a szakmában. Ám komolyra fordítva a szót, hozzátette, hogy a szakmát készségszinten művelő képzett munkaerőre van szükség: szakmunkásokra, technikusokra, mérnökökre. A duális képzésben a kertépítéssel foglalkozó kis- és középvállalkozások (kkv-k) a már megszerzett elméleti ismeretekre épülő gyakorlati tudást tudnák átadni a gyerekeknek, az előírt teljes tananyagot nem, tette hozzá.

Szerinte a gyakorlati idő kötöttsége is gond. Mint mondta, a vállalkozások projekteken dolgoznak, így nem szerencsés, ha a tanulók nem kísérhetik végig az időszakos munkafolyamatokat.

Ugyanakkor úgy vélte, ha ezek és hasonló kérdések megnyugtatóan rendeződnek, a duális képzés oldhatja meg, hogy az iskolai kilépési szint, valamint a kis- és középvállalkozásokba belépési szint közé egyenlőségjel kerüljön.

Munkaviszony keretében

Tóth Aliz, a NAK szakképzési referense a duális képzés lehetőségeit, gyakorlati oldalát ismertette. Szakirányú oktatást a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény szervezhet. Duális képzőhelyként képzőközpont vagy gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba, ha megfelel a különféle feltételeknek. Az előírások szerint a duális képzőhelyen az oktathat, aki középfokú szakirányú szakképzettséggel, ötéves szakmai gyakorlattal és kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik. A szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében zajlik.

A tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, ebben szabályozott a munkaidő, a munkabér és az egyéb juttatások köre.

Ágazati képzőközpontot (ÁKK) létrehozhat bizonyos számú mikro-, kis- és középvállalkozás, illetve nagyvállalat. Tagja lehet legfeljebb 60%-os tulajdoni részesedéssel a szakképzési centrum is. Az alapító tagok közösen határozzák meg és szervezik a tanulók szakirányú oktatását a vállalatok, szervezetek helyszínein, telephelyein vagy a közösen létesített gyakorlati képzőhelyen.

Az új szakképzési rendszerről egyeztettek a díszkertész alosztály tanácskozásán
Az új szakképzési rendszerről egyeztettek a díszkertész alosztály tanácskozásán
Fotó: Merényi Alexandra

A duális képzés számos előnyét is felsorolta a szakember, melyek szerint az új képzés gyakorlatorientált tanulásra alapoz, ötvözi az oktatást a munkahelyi körülmények között folytatott képzéssel, a termelési tevékenységben részt vevő tanulók valós munkaerőpiaci képzésben részesülnek, hozzájárul az utánpótlás neveléséhez, valamint a munkaadó a saját igényeihez igazítva oktathatja, képezheti a leendő munkatársait.

Merényi Alexandra

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Harmadszor volt nyílt nap Vásárhelyen

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán számos képzés közül választhatnak a tanulni vágyók. Az érdeklődő középiskolások ezúttal abból kaphattak ízelítőt: milyen komoly digitális tudásra van manapság szüksége egy agrárszakembernek.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

A növényvédelem hozzáadott érték

Megújuló, lendületes, jól szervezett közösség a növényvédősöké, mondta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter Keszthelyen, a 31. Növényvédelmi Fórumon. Ez viszi előre az ágazatot, amelynek új károsítókkal és társadalmi kihívásokkal kell megküzdenie.

Jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet igényel a magyar dió

A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle termesztési és piaci nehézséggel szembesült az utóbbi években. Az évekig kifejezetten jó áron értékesített és az európai piacon elsőként megjelenő magyar dió helyzete az elmúlt esztendőkben jelentősen megváltozott.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.