Az alosztály vezetője, Lukács Zoltán kiemelte, hogy öt évvel ezelőtt senki sem gondolt a szakmában azokra a változásokra, amelyek mára bekövetkeztek a társadalomban, a gazdaságban, a kertgazdaságban, a technológiákban és a szakképzésben.
A szakember utalt a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete által 2020-ban közzétett adatra, miszerint az ágazat 110 ezer főt foglalkoztatott, és becslése szerint ez a szám 2021-ben tovább nőtt, noha az egyes szakterületek súlyos munkaerőhiánnyal szembesülnek. A növekedés nagyobb is lehetne, mondta, ám a mai fiatalok az elérhető bérek alapján választanak mesterséget, és amikor összehasonlítják, hogy mennyit kereshetnek a frissdiplomások, a kertészmérnökök nem állnak a rangsor élén.
Jobban átjárható
A szakképzésről és a felnőttképzésről szóló törvény és a végrehajtási rendelet is alapvetően megváltozott, csatlakozott Lukács Zoltán gondolataihoz az Agrárminisztérium főosztályvezetője, Soós Beatrix. Az új szakképzési rendszer más gondolkodást, más hozzáállást igényel.
A jelenlegi rendszerben a mezőgazdasági és erdészeti ágazat lefedi az összes szakmacsoportot, beletartozik a mezőgazdasági gépészet, az általános mezőgazdaság, a kertészet, az erdészet-vadászat és a földmérés. Az alapvizsgával záródó ágazati alapismereteket a technikumban az első két évben, a szakképző iskolákban az első egy évben szerzik meg a tanulók. A megismert szakmát technikumban a 10. évfolyamon, szakképző iskolában a 9. évfolyamon választják, és a 11., illetve a 10. osztálytól tanulják a diákok. (A régi rendszerben a továbbtanulni szándékozó gyereknek 14 évesen kellett szakmát választani.) A technikumban az első két évben ágazati alapozás, majd három év szakmai oktatás, míg a szakképző iskolában az egy év ágazati alapozó után két év szakmai oktatás zajlik. A hároméves szakmai képzés technikusi vizsgával vagy érettségivel, a kétéves képzés szakmai vizsgával zárul.
Szakmán belül dísznövénytermesztő-virágkötő, gyógynövénytermesztő, gyümölcs-zöldség termesztő, parképítő és -fenntartó szakmairányok választhatók. A főosztályvezető szerint a rendszer más utakat és lehetőségeket nyitott a szakképzésben, sok átfedést és átjárást tesz lehetővé. A felnőttképzésben is többféle beiskolázási út létesíthető. Elismerte, nehéz átállni az új rendszerre, de mind az iskoláknak, mind a vállalatoknak a feladata, hogy megtalálják azt a típusú képzést, az ismeretátadásnak azt a módját, ami hozzásegíti a diákokat a valós piaci igényeket kielégítő tudás megszerzéséhez.
Más, mint az iparban
Az egykori országos hírnevű növényházi dísznövénytermesztő nagy kertészetekben (Óbuda, Rozmaring, Sasad, Szombathelyi Kertész Tsz) és faiskolákban a szakemberképzésnek megvolt a kialakult struktúrája, emlékezett vissza hozzászólásában Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke. Áruiknak biztos hazai piaca volt, és az üzemek rendszeresen szállítottak külföldre is.
Színvonalas nagyüzemi képzés folyt, csak nem nevezték duális képzésnek. A rendszerváltás azonban nem tett jót az ágazatnak. Az addig védővámmal és biztos piaccal rendelkező termékek mellett nagy tömegben megjelentek az importáruk. A magánszektor tőkehiánnyal küzdött, a hazai dísznövénytermesztés kezdett visszaszorulni. A szakképzés kisebb-nagyobb változtatásokkal, de a régi rendszer szerint működött tovább, nem felelt meg az elaprózódó, átalakuló díszkertészeti struktúrának. A végzett kertészek közül sokan nem helyezkedtek el a szakmában.
Közös célAz EuroSkills verseny kertépítés kategóriájában idén Európa-bajnoki címet elnyert diákok szakértő tanára, Gódorné Hazenauer Zita sikeresnek nevezte a felkészítőprogram beépülését a parképítők oktatásába. A KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikumban működő tehetséggondozó program mögött példaértékű szakmai összefogás áll, az intézmények adják a tanulókat, a cégek az inputanyagokat, a know-how-t, vannak, akik szponzorként csatlakoznak hozzá. Ez az elért eredményeknek köszönhető, mondta. Motorja többek között az a sok szervezet, piaci szereplő, akik támogatással, egy-egy munkafolyamat begyakorlását lehetővé tevő gyakorlati hellyel, korszerű eszközökkel segítik a felkészülést. A vállalkozások, a diákok, az iskolák és az egyetem közreműködése mind a cél megvalósulását, a felkészült szakemberek képzését és a szakterület megismertetést szolgálják. Jelenleg öt középiskolából 81 tanuló és 23 egyetemi hallgató vesz részt a képzésükön. (A programról a Kertészet és Szőlészetben részletesen írtunk, lásd az Új típusú szemlélet címen megjelent cikket az idei 43. lapszámban.) |
A szakképzés új szemlélete, amely a piacképes tudás megszerzésére irányul, alapvetően helyes, ám az iparban jól működő duális képzést a kertészet területén át kell gondolni, mondta Orlóci László. A díszkertész szakmából hiányoznak az ipari nagyvállalatok, amelyek húzzák magukkal a szakképzést, és ez óriási különbség.
Létrehozásukban a szakmaközi szervezet számít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatására és bizonyos lépések megtételére kormányzati szinten.
A tanulók gazdasági környezetbe helyezett életszerű képzésére szükség van, ám úgy tapasztalják, hogy az agrárium vállalkozásai nem állnak készen a teljes körű szakmai gyakorlatok megtartására, oktatására, mondta a Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetségének (Makeszisz) elnöke, Hajnal Sándor a duális képzés bevezetéséről. A gazdálkodó szervezetekkel kötött együttműködési szerződések száma csekély, a duális képzést a vállalkozók nem ismerik, és különösebb hajlandóságot sem mutatnak iránta.
A szakoktatók – akik körében nagy a bizonytalanság a jövőt illetően – veszélyeztetve látják a képzés szakmai alapjait, ha a vállalkozások nem foglalkoztatnak pedagógiai végzettségű dolgozót, és ha nincsenek felszerelve azokkal az eszközökkel, berendezésekkel, amelyek szükségesek a szakma teljes vertikumát lefedő, többéves szakmai gyakorlati képzéshez.
Lehetne rugalmasabb
Milyen munkaerőt vár a piac? Kosztka Ernő, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz) elnöke szerint jelenleg „bármilyent”, olyan nagy a munkaerőhiány a szakmában. Ám komolyra fordítva a szót, hozzátette, hogy a szakmát készségszinten művelő képzett munkaerőre van szükség: szakmunkásokra, technikusokra, mérnökökre. A duális képzésben a kertépítéssel foglalkozó kis- és középvállalkozások (kkv-k) a már megszerzett elméleti ismeretekre épülő gyakorlati tudást tudnák átadni a gyerekeknek, az előírt teljes tananyagot nem, tette hozzá.
Ugyanakkor úgy vélte, ha ezek és hasonló kérdések megnyugtatóan rendeződnek, a duális képzés oldhatja meg, hogy az iskolai kilépési szint, valamint a kis- és középvállalkozásokba belépési szint közé egyenlőségjel kerüljön.
Munkaviszony keretében
Tóth Aliz, a NAK szakképzési referense a duális képzés lehetőségeit, gyakorlati oldalát ismertette. Szakirányú oktatást a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény szervezhet. Duális képzőhelyként képzőközpont vagy gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba, ha megfelel a különféle feltételeknek. Az előírások szerint a duális képzőhelyen az oktathat, aki középfokú szakirányú szakképzettséggel, ötéves szakmai gyakorlattal és kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik. A szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében zajlik.
Ágazati képzőközpontot (ÁKK) létrehozhat bizonyos számú mikro-, kis- és középvállalkozás, illetve nagyvállalat. Tagja lehet legfeljebb 60%-os tulajdoni részesedéssel a szakképzési centrum is. Az alapító tagok közösen határozzák meg és szervezik a tanulók szakirányú oktatását a vállalatok, szervezetek helyszínein, telephelyein vagy a közösen létesített gyakorlati képzőhelyen.
A duális képzés számos előnyét is felsorolta a szakember, melyek szerint az új képzés gyakorlatorientált tanulásra alapoz, ötvözi az oktatást a munkahelyi körülmények között folytatott képzéssel, a termelési tevékenységben részt vevő tanulók valós munkaerőpiaci képzésben részesülnek, hozzájárul az utánpótlás neveléséhez, valamint a munkaadó a saját igényeihez igazítva oktathatja, képezheti a leendő munkatársait.
Merényi Alexandra
