0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A duális képzés nehézségei

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díszkertész alosztálya legutóbb az új szakképzési rendszer kapcsán ülésezett. A véleményalkotó eszmecserén az új szakképzési rendszer megálmodói, az annak keretében oktató intézmények vezetői, valamint az új képzésből kikerülő szakemberekre számító vállalatok képviselői egyaránt jelen voltak.

Az alosztály vezetője, Lukács Zoltán kiemelte, hogy öt évvel ezelőtt senki sem gondolt a szakmában azokra a változásokra, amelyek mára bekövetkeztek a társadalomban, a gazdaságban, a kertgazdaságban, a technológiákban és a szakképzésben.

Alkalmazkodni kell a változásokhoz, amelyek a következő években vélhetően tovább gyorsulnak.

A szakember utalt a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete által 2020-ban közzétett adatra, miszerint az ágazat 110 ezer főt foglalkoztatott, és becslése szerint ez a szám 2021-ben tovább nőtt, noha az egyes szakterületek súlyos munkaerőhiánnyal szembesülnek. A növekedés nagyobb is lehetne, mondta, ám a mai fiatalok az elérhető bérek alapján választanak mesterséget, és amikor összehasonlítják, hogy mennyit kereshetnek a frissdiplomások, a kertészmérnökök nem állnak a rangsor élén.

Jobban átjárható

A szakképzésről és a felnőttképzésről szóló törvény és a végrehajtási rendelet is alapvetően megváltozott, csatlakozott Lukács Zoltán gondolataihoz az Agrárminisztérium főosztályvezetője, Soós Beatrix. Az új szakképzési rendszer más gondolkodást, más hozzáállást igényel.

Az új szemléletű és új struktúrájú iskolai rendszernek az a feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást és a foglalkoztatóktól elvárt képességeket adjon.

A jelenlegi rendszerben a mezőgazdasági és erdészeti ágazat lefedi az összes szakmacsoportot, beletartozik a mezőgazdasági gépészet, az általános mezőgazdaság, a kertészet, az erdészet-vadászat és a földmérés. Az alapvizsgával záródó ágazati alapismereteket a technikumban az első két évben, a szakképző iskolákban az első egy évben szerzik meg a tanulók. A megismert szakmát technikumban a 10. évfolyamon, szakképző iskolában a 9. évfolyamon választják, és a 11., illetve a 10. osztálytól tanulják a diákok. (A régi rendszerben a továbbtanulni szándékozó gyereknek 14 évesen kellett szakmát választani.) A technikumban az első két évben ágazati alapozás, majd három év szakmai oktatás, míg a szakképző iskolában az egy év ágazati alapozó után két év szakmai oktatás zajlik. A hároméves szakmai képzés technikusi vizsgával vagy érettségivel, a kétéves képzés szakmai vizsgával zárul.

A kertészképzésben a korábbinál szűkebb a választási lehetőség: szakiskolai kertész-, illetve technikumi kertésztechnikus-képzésre lehet jelentkezni.

Szakmán belül dísznövénytermesztő-virágkötő, gyógynövénytermesztő, gyümölcs-zöldség termesztő, parképítő és -fenntartó szakmairányok választhatók. A főosztályvezető szerint a rendszer más utakat és lehetőségeket nyitott a szakképzésben, sok átfedést és átjárást tesz lehetővé. A felnőttképzésben is többféle beiskolázási út létesíthető. Elismerte, nehéz átállni az új rendszerre, de mind az iskoláknak, mind a vállalatoknak a feladata, hogy megtalálják azt a típusú képzést, az ismeretátadásnak azt a módját, ami hozzásegíti a diákokat a valós piaci igényeket kielégítő tudás megszerzéséhez.

Más, mint az iparban

Az egykori országos hírnevű növényházi dísznövénytermesztő nagy kertészetekben (Óbuda, Rozmaring, Sasad, Szom­bathelyi Kertész Tsz) és faiskolákban a szakemberképzésnek megvolt a ki­alakult struktúrája, emlékezett vissza hozzászólásában Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke. Áruiknak biztos hazai piaca volt, és az üzemek rendszeresen szállítottak külföldre is.

A rendkívül jól működő, fejlődő és komoly árualapot termelő dísznövényágazat igényelte a jó szakembereket.

Színvonalas nagyüzemi képzés folyt, csak nem nevezték duális képzésnek. A rendszerváltás azonban nem tett jót az ágazatnak. Az addig védővámmal és biztos piaccal rendelkező termékek mellett nagy tömegben megjelentek az importáruk. A magánszektor tőkehiánnyal küzdött, a hazai dísznövénytermesztés kezdett visszaszorulni. A szakképzés kisebb-nagyobb változtatásokkal, de a régi rendszer szerint működött tovább, nem felelt meg az elaprózódó, átalakuló díszkertészeti struktúrának. A végzett kertészek közül sokan nem helyezkedtek el a szakmában.

Közös cél

Az EuroSkills verseny kertépítés kategóriájában idén Európa-bajnoki címet elnyert diákok szakértő tanára, Gódorné Hazenauer Zita sikeresnek nevezte a felké­szítőprogram beépülését a parképítők oktatásába. A KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikumban működő tehetséggondozó program mögött példaértékű szakmai összefogás áll, az intézmények adják a tanulókat, a cégek az inputanyagokat, a know-how-t, vannak, akik szponzorként csatlakoznak hozzá. Ez az elért eredményeknek köszönhető, mondta. Motorja többek között az a sok szervezet, piaci szereplő, akik támogatással, egy-egy munkafolyamat begyakorlását lehetővé tevő gyakorlati hellyel, korszerű eszközökkel segítik a felkészülést.

A vállalkozások, a diákok, az iskolák és az egyetem közreműködése mind a cél megvalósulását, a felkészült szakemberek képzését és a szakterület megismertetést szolgálják. Jelenleg öt középiskolából 81 tanuló és 23 egyetemi hallgató vesz részt a képzésükön. (A programról a Kertészet és Szőlészetben részletesen írtunk, lásd az Új típusú szemlélet címen megjelent cikket az idei 43. lapszámban.)

A szakképzés új szemlélete, amely a piacképes tudás megszerzésére irányul, alapvetően helyes, ám az iparban jól működő duális képzést a kertészet területén át kell gondolni, mondta Orlóci László. A díszkertész szakmából hiányoznak az ipari nagyvállalatok, amelyek húzzák magukkal a szakképzést, és ez óriási különbség.

A piac jó szakemberekkel való ellátásához hozzájárulhatnak az ágazati képzőközpontok (ÁKK), ahol a duális képzés könnyebben megvalósítható.

Létrehozásukban a szakmaközi szervezet számít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatására és bizonyos lépések megtételére kormányzati szinten.

A tanulók gazdasági környezetbe helyezett életszerű képzésére szükség van, ám úgy tapasztalják, hogy az agrárium vállalkozásai nem állnak készen a teljes körű szakmai gyakorlatok megtartására, oktatására, mondta a Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetségének (Makeszisz) elnöke, Hajnal Sándor a duális képzés bevezetéséről. A gazdálkodó szervezetekkel kötött együttműködési szerződések száma csekély, a duális képzést a vállalkozók nem ismerik, és különösebb hajlandóságot sem mutatnak iránta.

A Makeszisz tagságát alkotó 23 iskolában néhány egyedi esettől eltekintve nincsenek tanulói munkaszerződések.

A szakoktatók – akik körében nagy a bizonytalanság a jövőt illetően – veszélyeztetve látják a képzés szakmai alapjait, ha a vállalkozások nem foglalkoztatnak pedagógiai végzettségű dolgozót, és ha nincsenek felszerelve azokkal az eszközökkel, berendezésekkel, amelyek szükségesek a szakma teljes vertikumát lefedő, többéves szakmai gyakorlati képzéshez.

Lehetne rugalmasabb

Milyen munkaerőt vár a piac? Kosztka Ernő, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz) elnöke szerint jelenleg „bármilyent”, olyan nagy a munkaerőhiány a szakmában. Ám komolyra fordítva a szót, hozzátette, hogy a szakmát készségszinten művelő képzett munkaerőre van szükség: szakmunkásokra, technikusokra, mérnökökre. A duális képzésben a kertépítéssel foglalkozó kis- és középvállalkozások (kkv-k) a már megszerzett elméleti ismeretekre épülő gyakorlati tudást tudnák átadni a gyerekeknek, az előírt teljes tananyagot nem, tette hozzá.

Szerinte a gyakorlati idő kötöttsége is gond. Mint mondta, a vállalkozások projekteken dolgoznak, így nem szerencsés, ha a tanulók nem kísérhetik végig az időszakos munkafolyamatokat.

Ugyanakkor úgy vélte, ha ezek és hasonló kérdések megnyugtatóan rendeződnek, a duális képzés oldhatja meg, hogy az iskolai kilépési szint, valamint a kis- és középvállalkozásokba belépési szint közé egyenlőségjel kerüljön.

Munkaviszony keretében

Tóth Aliz, a NAK szakképzési referense a duális képzés lehetőségeit, gyakorlati oldalát ismertette. Szakirányú oktatást a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény szervezhet. Duális képzőhelyként képzőközpont vagy gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba, ha megfelel a különféle feltételeknek. Az előírások szerint a duális képzőhelyen az oktathat, aki középfokú szakirányú szakképzettséggel, ötéves szakmai gyakorlattal és kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik. A szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében zajlik.

A tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, ebben szabályozott a munkaidő, a munkabér és az egyéb juttatások köre.

Ágazati képzőközpontot (ÁKK) létrehozhat bizonyos számú mikro-, kis- és középvállalkozás, illetve nagyvállalat. Tagja lehet legfeljebb 60%-os tulajdoni részesedéssel a szakképzési centrum is. Az alapító tagok közösen határozzák meg és szervezik a tanulók szakirányú oktatását a vállalatok, szervezetek helyszínein, telephelyein vagy a közösen létesített gyakorlati képzőhelyen.

A duális képzés számos előnyét is felsorolta a szakember, melyek szerint az új képzés gyakorlatorientált tanulásra alapoz, ötvözi az oktatást a munkahelyi körülmények között folytatott képzéssel, a termelési tevékenységben részt vevő tanulók valós munkaerőpiaci képzésben részesülnek, hozzájárul az utánpótlás neveléséhez, valamint a munkaadó a saját igényeihez igazítva oktathatja, képezheti a leendő munkatársait.

Merényi Alexandra

Forrás: Kertészet és Szőlészet