Back to top

Vajon jogos-e a klímaszorongás?

Egyesek szerint az utolsó órában vagyunk, talán már azon is túl, mások világszintű pánikkeltésnek gondolják Földünk klímaváltozását. Kutatások szerint a mezőgazdasági tevékenység ennek a folyamatnak a katalizátora, és hamarosan mediterránná, két évszakossá válik hazánk időjárása. Hogy mi ebből az igazság? Megtudhatják az MMG Direkt legújabb adásából.

Mennyire veszélyes a klímaváltozás az élelmiszertermelésre? | Szűcs Mihály, OMSZ | MMG - Direkt

 

Európai Bizottság 2017-ben elrendelt egy direktívát, amelyben a bizottság által meghatározott ágazatok számára hasznos adatokat kötelező nyilvánosságra hozniuk a tagországoknak – ide tartoznak a meteorológiai adatok is. Így Országos Meteorológiai Szolgálatot érintő kormányrendelettel június 6. óta az OMSZ adattárából számos adat elérhető. Ide tartoznak a megfigyelési és előrejelzési adatok, amik a visszajelzések alapján évről évre frissülnek, ezzel számos ágazat, így a mezőgazdaság szereplői is hasznos információkhoz juthatnak, segítve ezáltal az előretervezést.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat folyamatosan monitorozza a felmelegedési folyamatok alakulását hazánkban, ehhez kapcsolódóan közel 120 évre visszamenőleg állnak adatok rendelkezésre.

A mérések során számos hatást le kell szűrni, hogy hiteles adatok kerüljenek az OMSZ adattárába, amelyek azt mutatják, hogy évről évre pár százalékfokkal felkúszik a hőmérő higanyszála.

– A változó időjárás szélsőségeket is eredményez, egyre hosszabbodnak az aszályos periódusok és a hőhullámok hossza – mondja Szűcs Mihály, az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi elnökhelyettese, az előrejelzési és éghajlati főosztály vezetője, aki az MMG Direkt legutóbbi adásában Halmos B. Ágnessel, lapunk munkatársával beszélgetetett. – Ezeket az extrémitásokat klímamodellezéssel próbáljuk szimulálni – folytatja a szakember –, hogy mi várható időjárásunkban az elkövetkező évtizedben.

Azonban ezek az előrejelzések számos ismeretlen egyenlettel terheltek, hiszen a légköri folyamatok, a vulkáni hamu megjelenése, az óceániai áramlatok és a jégtakarók változása mind befolyásolják a felmelegedési folyamatokat. Az optimista megközelítés az, ha nagyjából másfél Celsius-foknyi emelkedésnél sikerülne megállítani a globális felmelegedést, ha ez egy egyáltalán még lehetséges. Mindez, persze, a globális társadalom hozzáállásán is múlik.

- A mezőgazdaság különösen érdekelt az éghajlat változásában. Az látszik, hogy a mediterrán övezet valamelyest feljebb tolódik, ami az aszályos periódusokat és hőhullámok hosszának a növekedését okozza

– utóbbi kitolja és egyben csökkenti a fagyos napok számát. A jövőben is várható a csapadékos napok számának a csökkenése, ugyanakkor az egy nap alatt lehulló csapadékösszeg növekszik – így teljes bizonyossággal nem tudjuk kijelenti, hogy az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkenne – mondja Szűcs Mihály. A csapadék eloszlása viszont már annál inkább változik. Egyes térségekben fokozott öntözésre lesz szükség, máshol a hirtelen nagy mennyiségű csapadék belvizeket, a földek elöntését eredményezheti.

Azonban a klímaváltozásnak a mezőgazdaság nemcsak elszenvedője, de valahol okozója is. Az állattenyésztésben a kérdőző állatok által termelt metán, valamint a szén-dioxid miatt jelentős az ágazat káros anyag kibocsátása. Az Országos Meteorológiai Szolgálat klímamodellezésének adatai azt mutatják, hogy fej fej mellett haladva a legjelentősebb kibocsátószektorok az ipar, a közeledés és a mezőgazdaság.

Várhatóan az elkövetkező 15-20 év múlva a jelenlegi trendek jelentősen nem változnak, továbbra is lassú felmelegedés várható ritkán, de nagy mennyiségben leeső csapadékkal, egyenetlen eloszlásban, illetve hosszabb szélsőségesen magas hőmérséklettel.

A tévhitekkel ellentétben az évszakok megmaradnak, a tavaszi időszakban azonban nagyobb szárazság várható az eddigiektől megszokottnál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Újabb veszélyes kullancsfaj verhet tábor hazánkban a klímaváltozás miatt

A Hyalomma kullancs tőlünk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén őshonos. Egyedei a madarakon élősködve vándorolnak el Európa északabbra fekvő területeire. Magyarországon már két vérszívót azonosítottak Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyékben, terjedéséről civil kullancsfigyelők jelentése adhat támpontot.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.