Back to top

Vajon jogos-e a klímaszorongás?

Egyesek szerint az utolsó órában vagyunk, talán már azon is túl, mások világszintű pánikkeltésnek gondolják Földünk klímaváltozását. Kutatások szerint a mezőgazdasági tevékenység ennek a folyamatnak a katalizátora, és hamarosan mediterránná, két évszakossá válik hazánk időjárása. Hogy mi ebből az igazság? Megtudhatják az MMG Direkt legújabb adásából.

Mennyire veszélyes a klímaváltozás az élelmiszertermelésre? | Szűcs Mihály, OMSZ | MMG - Direkt

 

Európai Bizottság 2017-ben elrendelt egy direktívát, amelyben a bizottság által meghatározott ágazatok számára hasznos adatokat kötelező nyilvánosságra hozniuk a tagországoknak – ide tartoznak a meteorológiai adatok is. Így Országos Meteorológiai Szolgálatot érintő kormányrendelettel június 6. óta az OMSZ adattárából számos adat elérhető. Ide tartoznak a megfigyelési és előrejelzési adatok, amik a visszajelzések alapján évről évre frissülnek, ezzel számos ágazat, így a mezőgazdaság szereplői is hasznos információkhoz juthatnak, segítve ezáltal az előretervezést.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat folyamatosan monitorozza a felmelegedési folyamatok alakulását hazánkban, ehhez kapcsolódóan közel 120 évre visszamenőleg állnak adatok rendelkezésre.

A mérések során számos hatást le kell szűrni, hogy hiteles adatok kerüljenek az OMSZ adattárába, amelyek azt mutatják, hogy évről évre pár százalékfokkal felkúszik a hőmérő higanyszála.

– A változó időjárás szélsőségeket is eredményez, egyre hosszabbodnak az aszályos periódusok és a hőhullámok hossza – mondja Szűcs Mihály, az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi elnökhelyettese, az előrejelzési és éghajlati főosztály vezetője, aki az MMG Direkt legutóbbi adásában Halmos B. Ágnessel, lapunk munkatársával beszélgetetett. – Ezeket az extrémitásokat klímamodellezéssel próbáljuk szimulálni – folytatja a szakember –, hogy mi várható időjárásunkban az elkövetkező évtizedben.

Azonban ezek az előrejelzések számos ismeretlen egyenlettel terheltek, hiszen a légköri folyamatok, a vulkáni hamu megjelenése, az óceániai áramlatok és a jégtakarók változása mind befolyásolják a felmelegedési folyamatokat. Az optimista megközelítés az, ha nagyjából másfél Celsius-foknyi emelkedésnél sikerülne megállítani a globális felmelegedést, ha ez egy egyáltalán még lehetséges. Mindez, persze, a globális társadalom hozzáállásán is múlik.

- A mezőgazdaság különösen érdekelt az éghajlat változásában. Az látszik, hogy a mediterrán övezet valamelyest feljebb tolódik, ami az aszályos periódusokat és hőhullámok hosszának a növekedését okozza

– utóbbi kitolja és egyben csökkenti a fagyos napok számát. A jövőben is várható a csapadékos napok számának a csökkenése, ugyanakkor az egy nap alatt lehulló csapadékösszeg növekszik – így teljes bizonyossággal nem tudjuk kijelenti, hogy az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkenne – mondja Szűcs Mihály. A csapadék eloszlása viszont már annál inkább változik. Egyes térségekben fokozott öntözésre lesz szükség, máshol a hirtelen nagy mennyiségű csapadék belvizeket, a földek elöntését eredményezheti.

Azonban a klímaváltozásnak a mezőgazdaság nemcsak elszenvedője, de valahol okozója is. Az állattenyésztésben a kérdőző állatok által termelt metán, valamint a szén-dioxid miatt jelentős az ágazat káros anyag kibocsátása. Az Országos Meteorológiai Szolgálat klímamodellezésének adatai azt mutatják, hogy fej fej mellett haladva a legjelentősebb kibocsátószektorok az ipar, a közeledés és a mezőgazdaság.

Várhatóan az elkövetkező 15-20 év múlva a jelenlegi trendek jelentősen nem változnak, továbbra is lassú felmelegedés várható ritkán, de nagy mennyiségben leeső csapadékkal, egyenetlen eloszlásban, illetve hosszabb szélsőségesen magas hőmérséklettel.

A tévhitekkel ellentétben az évszakok megmaradnak, a tavaszi időszakban azonban nagyobb szárazság várható az eddigiektől megszokottnál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Argentínában a jelenlegi esőzések megmenthetik a szezont

Argentína, az egyik legnagyobb gabonaexportőr, az elkövetkező napokban további bőséges esőzésekre számíthat, és valószínűleg az átlagoshoz közeli csapadékos hónap elé néz, ez pedig elengedhetetlen, hogy legalább elfogadható évet tudjon zárni az ország a szója és a kukorica betakarítása után.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

Miért hibridizálják a búzát?

A BASF kutatói olyan búzafajták létrehozásán dolgoznak, amelyek magasabb hozamra képesek, mint a jelenlegi fajták és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal és károsítókkal szemben. A cég kutatói sajtótájékoztatóján Edward Souza beszélt az eredményekről. Jelenleg a világon 770 millió tonna búzát termelünk, de a jövőben több mint 50%-kal többre lesz szükség a világ növekvő népességének ellátásához.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Nébih: befejeződött a Labor rendszer fejlesztése

Befejeződött az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló Labor rendszer fejlesztése - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.