youtube://v/jkBNwBgmtHM
Európai Bizottság 2017-ben elrendelt egy direktívát, amelyben a bizottság által meghatározott ágazatok számára hasznos adatokat kötelező nyilvánosságra hozniuk a tagországoknak – ide tartoznak a meteorológiai adatok is. Így Országos Meteorológiai Szolgálatot érintő kormányrendelettel június 6. óta az OMSZ adattárából számos adat elérhető. Ide tartoznak a megfigyelési és előrejelzési adatok, amik a visszajelzések alapján évről évre frissülnek, ezzel számos ágazat, így a mezőgazdaság szereplői is hasznos információkhoz juthatnak, segítve ezáltal az előretervezést.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat folyamatosan monitorozza a felmelegedési folyamatok alakulását hazánkban, ehhez kapcsolódóan közel 120 évre visszamenőleg állnak adatok rendelkezésre.A mérések során számos hatást le kell szűrni, hogy hiteles adatok kerüljenek az OMSZ adattárába, amelyek azt mutatják, hogy évről évre pár százalékfokkal felkúszik a hőmérő higanyszála.
– A változó időjárás szélsőségeket is eredményez, egyre hosszabbodnak az aszályos periódusok és a hőhullámok hossza – mondja Szűcs Mihály, az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi elnökhelyettese, az előrejelzési és éghajlati főosztály vezetője, aki az MMG Direkt legutóbbi adásában Halmos B. Ágnessel, lapunk munkatársával beszélgetetett. – Ezeket az extrémitásokat klímamodellezéssel próbáljuk szimulálni – folytatja a szakember –, hogy mi várható időjárásunkban az elkövetkező évtizedben.
Azonban ezek az előrejelzések számos ismeretlen egyenlettel terheltek, hiszen a légköri folyamatok, a vulkáni hamu megjelenése, az óceániai áramlatok és a jégtakarók változása mind befolyásolják a felmelegedési folyamatokat. Az optimista megközelítés az, ha nagyjából másfél Celsius-foknyi emelkedésnél sikerülne megállítani a globális felmelegedést, ha ez egy egyáltalán még lehetséges. Mindez, persze, a globális társadalom hozzáállásán is múlik.
– utóbbi kitolja és egyben csökkenti a fagyos napok számát. A jövőben is várható a csapadékos napok számának a csökkenése, ugyanakkor az egy nap alatt lehulló csapadékösszeg növekszik – így teljes bizonyossággal nem tudjuk kijelenti, hogy az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkenne – mondja Szűcs Mihály. A csapadék eloszlása viszont már annál inkább változik. Egyes térségekben fokozott öntözésre lesz szükség, máshol a hirtelen nagy mennyiségű csapadék belvizeket, a földek elöntését eredményezheti.
Azonban a klímaváltozásnak a mezőgazdaság nemcsak elszenvedője, de valahol okozója is. Az állattenyésztésben a kérdőző állatok által termelt metán, valamint a szén-dioxid miatt jelentős az ágazat káros anyag kibocsátása. Az Országos Meteorológiai Szolgálat klímamodellezésének adatai azt mutatják, hogy fej fej mellett haladva a legjelentősebb kibocsátószektorok az ipar, a közeledés és a mezőgazdaság.
A tévhitekkel ellentétben az évszakok megmaradnak, a tavaszi időszakban azonban nagyobb szárazság várható az eddigiektől megszokottnál.
