Back to top

Vajon jogos-e a klímaszorongás?

Egyesek szerint az utolsó órában vagyunk, talán már azon is túl, mások világszintű pánikkeltésnek gondolják Földünk klímaváltozását. Kutatások szerint a mezőgazdasági tevékenység ennek a folyamatnak a katalizátora, és hamarosan mediterránná, két évszakossá válik hazánk időjárása. Hogy mi ebből az igazság? Megtudhatják az MMG Direkt legújabb adásából.

Mennyire veszélyes a klímaváltozás az élelmiszertermelésre? | Szűcs Mihály, OMSZ | MMG - Direkt

 

Európai Bizottság 2017-ben elrendelt egy direktívát, amelyben a bizottság által meghatározott ágazatok számára hasznos adatokat kötelező nyilvánosságra hozniuk a tagországoknak – ide tartoznak a meteorológiai adatok is. Így Országos Meteorológiai Szolgálatot érintő kormányrendelettel június 6. óta az OMSZ adattárából számos adat elérhető. Ide tartoznak a megfigyelési és előrejelzési adatok, amik a visszajelzések alapján évről évre frissülnek, ezzel számos ágazat, így a mezőgazdaság szereplői is hasznos információkhoz juthatnak, segítve ezáltal az előretervezést.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat folyamatosan monitorozza a felmelegedési folyamatok alakulását hazánkban, ehhez kapcsolódóan közel 120 évre visszamenőleg állnak adatok rendelkezésre.

A mérések során számos hatást le kell szűrni, hogy hiteles adatok kerüljenek az OMSZ adattárába, amelyek azt mutatják, hogy évről évre pár százalékfokkal felkúszik a hőmérő higanyszála.

– A változó időjárás szélsőségeket is eredményez, egyre hosszabbodnak az aszályos periódusok és a hőhullámok hossza – mondja Szűcs Mihály, az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi elnökhelyettese, az előrejelzési és éghajlati főosztály vezetője, aki az MMG Direkt legutóbbi adásában Halmos B. Ágnessel, lapunk munkatársával beszélgetetett. – Ezeket az extrémitásokat klímamodellezéssel próbáljuk szimulálni – folytatja a szakember –, hogy mi várható időjárásunkban az elkövetkező évtizedben.

Azonban ezek az előrejelzések számos ismeretlen egyenlettel terheltek, hiszen a légköri folyamatok, a vulkáni hamu megjelenése, az óceániai áramlatok és a jégtakarók változása mind befolyásolják a felmelegedési folyamatokat. Az optimista megközelítés az, ha nagyjából másfél Celsius-foknyi emelkedésnél sikerülne megállítani a globális felmelegedést, ha ez egy egyáltalán még lehetséges. Mindez, persze, a globális társadalom hozzáállásán is múlik.

- A mezőgazdaság különösen érdekelt az éghajlat változásában. Az látszik, hogy a mediterrán övezet valamelyest feljebb tolódik, ami az aszályos periódusokat és hőhullámok hosszának a növekedését okozza

– utóbbi kitolja és egyben csökkenti a fagyos napok számát. A jövőben is várható a csapadékos napok számának a csökkenése, ugyanakkor az egy nap alatt lehulló csapadékösszeg növekszik – így teljes bizonyossággal nem tudjuk kijelenti, hogy az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkenne – mondja Szűcs Mihály. A csapadék eloszlása viszont már annál inkább változik. Egyes térségekben fokozott öntözésre lesz szükség, máshol a hirtelen nagy mennyiségű csapadék belvizeket, a földek elöntését eredményezheti.

Azonban a klímaváltozásnak a mezőgazdaság nemcsak elszenvedője, de valahol okozója is. Az állattenyésztésben a kérdőző állatok által termelt metán, valamint a szén-dioxid miatt jelentős az ágazat káros anyag kibocsátása. Az Országos Meteorológiai Szolgálat klímamodellezésének adatai azt mutatják, hogy fej fej mellett haladva a legjelentősebb kibocsátószektorok az ipar, a közeledés és a mezőgazdaság.

Várhatóan az elkövetkező 15-20 év múlva a jelenlegi trendek jelentősen nem változnak, továbbra is lassú felmelegedés várható ritkán, de nagy mennyiségben leeső csapadékkal, egyenetlen eloszlásban, illetve hosszabb szélsőségesen magas hőmérséklettel.

A tévhitekkel ellentétben az évszakok megmaradnak, a tavaszi időszakban azonban nagyobb szárazság várható az eddigiektől megszokottnál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.