Back to top

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

Kollányi László a települési zöldinfrastruktúra- ellátottságról tartott előadást
Kollányi László a települési zöldinfrastruktúra- ellátottságról tartott előadást
Fotó: Megyesi Éva
A kutatás menetéről és az eredményekről Kollányi László, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének munkatársa számolt be egy szakmai konferencián.

A hazánkba érkező külföldiek – a turisták és az itt tanuló diákok egyaránt – rendre az első, legmeghatározóbb élményeik között említik, hogy milyen szép zöld a főváros, az ország, ugyanakkor még a szakemberek közül is kevesen tudják megmondani, hogy hány hektár zöldfelület vagy zöldinfrastruktúra van az országban, kezdte előadását Kollányi László. Nincsenek ehhez pontos adatok. A zöldinfrastruktúra tájépítészeti vonatkozású megfogalmazása is viszonylag fiatal még, 1996-ban említik először.

A zöldinfrastruktúra több különféle kifejezést felkaroló gyűjtőfogalom, érthetjük alatta a közterületeket, közparkokat, de akár a napjainkban sokszor emlegetett méhlegelőket is.

Nem más, mint stratégiailag tervezett és kezelt természeti területek, parkok, zöldutak, zöldfelületek, védett területek olyan hálózata, amely fenntartja az ökológiai folyamatokat, megőrzi a természeti erőforrásokat és hozzájárul az egészség és az életminőség javításához.

Minden zöldinfrastruktúra megelőző és rendszerszemléletű, többféle szerepet tölt be, ezenkívül általában nagy léptékű tervezéshez kapcsolódik, és egyéb fejlesztési programokkal együtt is megjelenik. Az Európai Uniónak több zöldfelületi vonatkozású irányelve és stratégiája ismert. Ezekhez igazodva a területrendezésbe nálunk is be kell emelni a „zöldinfrastruktúra” kifejezést, hogy a leromlott ökoszisztémák 15%-ának helyreállításával fennmaradjanak és javuljanak az öko­szisz­téma-szolgáltatások. Mindemellett a Biológiai Sokféleség Egyezmény értelmében a mezőgazdasággal művelt területek arányát 10%-kal csökkenteni kell Magyarországon is, eszerint csak a szántók esetében 427 ezer hektárt kell művelés alól kivonni. További cél a 30%-os természetvédelmi védettségi arány elérése, amelybe a Natura 2000 besorolású és a nemzeti védelem alatt álló területek tartoznak.

A 20 ezer lakos feletti városokra zöldinfrastruktúra-tervet kell készíteni, ez összességében 81 településen 962 ezer hektárt érint, amely az ország területének 10,3%-a.

Mindezek óriási lehetőséget tartogatnak a zöldfelületi fejlesztésekben, akár Budapesten, akár a vidéki településeken.

Ingyenes térképek

Az uniós támogatással, valamint az Agrárminisztérium finanszírozásával 2015-ben kezdődött KEHOP-kutatás négy fő területre fókuszált: a Natura 2000 területek fejlesztésére, az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérésére és fejlesztésére, a tájkarakter-területek behatárolására, valamint a zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését megalapozó stratégiai keretek meghatározására. A kutatás országos szintű volt, de településszintű eredményeket is kaptak a vizsgálatok során. A települések bel- és külterületét országos léptéktől a helyi léptékig vizsgálták.

A kutatás egyik célkitűzése volt az is, hogy egyfajta tipológiát állítsanak föl, és a belterületről a külterület felé haladva horizontális léptékkel határozzák meg, mi is tekinthető zöldfelületnek.

A szakember kiemelte, hogy fontos volt például annak tisztázása is, hogy a mezőgazdasági szántóterületeket figyelembe lehet-e venni a zöldinfrastruktúra szempontjából. Hiszen azokat biomassza fedi, amely megköti a szén-dioxidot, valamint oxigént termel, tehát van ökoszisztéma-szolgáltatása annak ellenére, hogy nem borítja egész évben zöldfelület. A kutatás során a zöldinfrastruktúrát természetes és termé­szet­közeli területek stratégiai tervezésű hálózataként definiálták, amely ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját nyújtja. A szakemberek megvizsgálták az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, a zöldinfrastruktúra ökológiai állapotát, térbeli kapcsolatait, valamint a multi­funkcio­nali­tást. A kutatás eredményeként számos alaptérkép készült a Lechner Tudásközpont, az Ormos Imre Alapítvány, valamint az MTA Ökológiai Kutatóközpont együttműködésével.

A térképek az interneten elérhetők és ingyenesen letölthetők, kinagyíthatók, segítségükkel jól vizsgálható a különböző típusú zöldfelületek alapállapota, szolgáltatása, összekapcsolhatósága.

Fák az utak mentén

A kutatás keretében országos összehasonlítás készült a települési zöldfelületek nagyságáról, változásáról. Kollányi László kiemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint minden településnek rendelkeznie kell egy-egy lakosra számítva kilenc négyzetméter zöldfelülettel, és ezeknek a lakóhelyektől legföljebb 15 perces sétával elérhetőnek kell lenniük. Az ajánlott érték ötven négyzetméter. Budapest zöldfelületeit vizsgálva megállapították, hogy három belvárosi kerület kivételével mindegyik kerület megfelel a minimumértéknek.

Nem elég nagy, és messze van

A vizsgálatokban a zöldfelületek elérhetőségét is elemezték, az ANGSt (Acces­sible Natural Greenspace) angol módszer segítségével. Az 1990-es évek elején kifejlesztett módszer lényege, hogy a természeti területeket, zöldterületeket a nagyságuk és a lakóterülettől való távolságuk alapján vizsgálják. Négy felállított paraméter szerint értékelik a területeket: legalább 2 hektár zöldfelület nem több mint 300 méteres távolságban (5 perc séta); legalább 20 hektáros zöldfelület két kilométeres távolságon belül; legalább 100 hektáros terület öt kilométeren belül; és legalább 500 hektáros terület maximum tíz kilométernyi távolságban a lakóterülettől. A vizsgálatok eredménye szerint Budapesten is vannak olyan területek, amelyek egyetlen feltételnek sem felelnek meg, és az ország egyes részein (például Békés megyében) igen kevés a paramétereknek megfelelő méretű és a lakóövezetektől elérhető távolságra lévő zöldfelület.

Az amerikai erdészeti szövetség ajánlása szerint a települések optimális fás borítottságának a 40%-nál magasabb lombkorona-borítottságot tekintjük, Magyarországon összesen 92 település teljesíti ezt a szintet.

A WHO-féle minimumelvárásnak (9 m2/fő) 96 település nem felel meg, és mintegy 290 település az EU-átlag alatt (18 m2/fő) marad.

Az elkészült térképeken jól kirajzolódnak ezek a területek, az érintett települések közül sok található a Duna és a Tisza között, illetve a Kisalföldön.

A kutatás során olyan elemzések is készültek, amelyekben az utcák fásítottságát vették szemügyre. Megállapították, hogy ez országos átlagban csupán 9,5%, ami rendkívül alacsony, ráadásul egyes nyírségi és Duna–Tisza-közi településeken alig éri el az 5%-ot. Külterületeken országos átlagban az utak fásítottsága is alacsony. Az országos átlag mindössze 28,4%, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 100%-os elméleti fásítottságnak csak alig több mint a negyedét használjuk ki.

Ökofolyosók a szántókon

A zöldinfrastruktúra időbeni változását jól követhetjük az EU Urba Atlas adatbázisával, amely a 2006 és 2018 közötti időszakra vonatkozik. Az Európai Unió által készített műholdfelvételek nagyjából az ország területének 24%-át fedik le, ez alapján becsülhető a változás.

A kutatók megállapították, hogy a mezőgazdasági területek kismértékben, 1,5%-kal szűkültek. Az erdőterületek 3,7%-kal – az erdőtelepítési programokkal összhangban – növekedtek, csakúgy, mint a sport- és rekreációs célú területek.

Arra is rámutattak, hogy a fás területek a falvakban növekedtek a legnagyobb, amíg a fővárosban a legkisebb ütemben.

A WHO ajánlása szerint minden településnek rendelkeznie kell lakosonként kilenc négyzetméter zöldfelülettel
A WHO ajánlása szerint minden településnek rendelkeznie kell lakosonként kilenc négyzetméter zöldfelülettel

Kollányi László arra is fölhívta a figyelmet, hogy az összekapcsoltság, a hálózatosság kiemelt szempont a zöldinfrastruk­túra-fejlesztéseknél. Európában Dánia után Magyarországon található a legtöbb egybefüggő szántóterület, és nagyon magas a 100 hektár feletti mezőgazdasági területek nagysága, ami azt is jelenti, hogy a korábbi mezsgyék, fasorok, patak menti zöldsávok eltűntek, beszántották őket. Az elemzés eredményeképpen 167 ezer hektár szántóterület került lehatárolásra, kijelölésre mint szóba jövő öko­folyosó. Az új közös agrárpolitika szerint a beavatkozás keretein belül számos tevékenységre vehető igénybe támogatás nem termelő beruházásokra, így például biodiverzitás-védelmi célú évelőkultúrák telepítésére, erózióvédelmi célú gyepes sávok kialakítására szántóterületeken, füves, cserjés sávok kialakítására vagy gyeptelepítésre szántókon, vizes élőhelyek létrehozására a területen megjelenő többletvizek visszatartásával, de akár környezeti vagy klímavédelmi célú agrárerdészeti rendszerek telepítésére is.

A szakember kiemelte, hogy megváltozott az építési törvény és a hozzá tartozó végrehajtási rendelet is, 2021 júniusától bekerült a települési zöldinfrastruktúra kifejezés, ami egyértelműen kedvező irány.

Noha rengeteg még a feladat – például a szakmai segédletek kidolgozása, a zöldterülettel összefüggő állami és önkormányzati felelősségi körök tisztázása –, a kutatás eredményeként elkészült elemzések, mintatervek, térképek hasznos segítséget jelentenek a zöldinfrastruktúra-fejlesztéshez, a lehetséges zöldinfrastruktúra-területek települési és térségi tervekhez való lehatárolásához.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Tisztában vagyunk az értékeinkkel és a feladatainkkal”

A nemzeti KAP-stratégia teljes támogatása mellett az ágazat likviditási problémáit, az állami kárenyhítő rendszer hiányosságait és a birtokpolitika visszásságait is kiemelte helyzetértékelésében Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Növényi étrenddel csökken a bélrák kockázata a férfiaknál

A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint - idézte a The Guardian online kiadása egy nagyszabású amerikai tanulmány eredményeit.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.