Az áremelkedés hátterében logisztikai krízis áll, aminek sok termék forgalmára van káros hatása. A járvány miatti lezárások után Kínában gyors gazdasági robbanás következett be, mindenki gyorsan akart vásárolni, viszont nem volt hajó, ami odaszállítsa az árukat. A szállítmányozók ennek az igénynek a kielégítésére átirányították a hajóikat a jobban fizető piacokra: még a leszerződött hajót sem kapta meg például az Anorel, annak ellenére, hogy a hajótársaságnak büntetést kellett fizetnie ezért. A konténeres szállításban négy-ötszörös volt az áremelkedés, egyetlen konténer szállításáért 2500 helyett 10-15 ezer eurót számítanak fel.
Ezt az áremelkedést nem bírják el a fajlagosan olcsó műtrágyák.
Ugyancsak drágítja a műtrágyákat a kőolaj és földgáz áremelkedése, ugyanis az ammóniagyártás 80%-ban a földgáz árától függ. Miután ilyen sokat kell fizetni érte, többen leálltak az ammóniagyártással, ami azt jelenti, hogy korlátozottak a készletek. Az ammon-nitrát ára igen gyorsan 250-ről 850 dollárra emelkedett.
Kína a világ legnagyobb műtrágyagyártója és a legnagyobb szennyező is. Ennek mérséklésére bezártak több szénalapú gyárat, ami megint csak csökkenti a kínálatot.
A szűkös készletek miatt pedig október közepétől nem szabad műtrágyát kihozni Kínából,
ami a karbamid, a monoammónium-foszfát és a kalcium-nitrát nemzetközi piacát érinti érzékenyen. A korlátozás a jelenlegi állás szerint 2022 júniusáig tart.
Nemcsak Kína, hanem Fehéroroszország is befolyásolja az európai műtrágyapiacot, ugyanis sok gyártó vásárol tőlük kálium-kloridot, amit most importvám terhel.
A gazdasági hatások mellett pedig az amerikai hurrikánok, a Szuezi-csatorna „bedugulása” és a változó Covid-lezárások is közrejátszottak a műtrágyaárak emelkedésében, összegezte az idei hatásokat a belga szakember a Kertészek évzáró konferenciáján.
