Back to top

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Ötven százalékos vissza nem térítendő támogatást kaptak, így 69 milliárd forint saját erővel és hitellel vághattak bele. Az alapkőletételen részt vett Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Vitányi István országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. az 1951-ben alapított Földesi Rákóczi Szövetkezet jogutódja. Napjainkban 1300 hek­táron gazdálkodnak, főként szántóföldi növényeket termesztenek.

Emellett bérszolgáltatást nyújtanak a környékbeli gazdáknak, tejelő teheneket tartanak és árutojást termelnek. Utóbbival a nyolcadik legnagyobbak hazánkban. Emellett foglalkoznak terményszárítással és -tárolással is.

Ünnepélyes alapkőletétel Földesen (b-j): Bodó Sándor államtitkár, id. Őzse Lászlóné, id. Őzse László, ifj. Őzse László és Őzse Ildikó
Ünnepélyes alapkőletétel Földesen (b-j): Bodó Sándor államtitkár, id. Őzse Lászlóné, id. Őzse László, ifj. Őzse László és Őzse Ildikó
Évi 570 tejelő tehenet tartanak, de összesen 1138 szarvasmarhájuk van. A kft. éves tejtermelése 5,1–5,3 millió liter között alakul, döntő részét az Alföldi Tej Kft. vásárolja fel.

Ifj. Őzse László ügyvezető elmondta, a jelenlegi viszonyok között a tehenek napi átlaghozama csupán 32 liter, de arra számítanak, hogy a felújítással elérik a 40 literes napi átlagot.

A komplex tartás- és fejéstechnológia-fejlesztés keretében két 6600 négyzetméteres alapterületű istállót építenek, amelyekben egyenként 540 tejelő tehenet tudnak elhelyezni.

Figyelembe véve az ilyen telepeken szokásos vemhességi és betegségi adatokat, ez azt jelenti, hogy napi 950 fejős tehén fog termelni.

A fejési átlag növelésével napi 38 ezer liter tejet állítanak elő, ami évente mintegy 8,9 millió liter többletet jelent a mostani tejhozamhoz képest. Mindenképpen szükség van a korszerűsítésre, mert a mostani telepet 30 évvel ezelőtt újították fel, és a fejéstechnológiát is a 2000-es évek elején korszerűsítették legutóbb.

Idén nyáron meghirdették a pályázatot, amin sikeresen szerepelt az Őzse család. Az említetteken túl szintén ennek a támogatásnak köszönhetően állíthatnak üzembe egy új fejőrobotot a meglévő istállóban, a két új termelő istállóba pedig 8-8 fejőrobotot állítanak be.

Új tejházat építenek, beszereznek két 25 ezer literes tejtartályt és szeparátort, valamint két 50 köbméteres gyűjtőaknát, építenek két új takarmánysilót, új szénatárolót és a szilázs számára új silóteret.

Átalakítják a meglévő elletőistállókat, és a kibővített telep kiszolgálásához szükséges takarmányozógépeket vásárolnak.

Céljuk, hogy jobb takarmány előállí­tá­sával is csökkentsék a tejtermelés önköltségét. A valós és az amortizációval növelt önköltség eltérőek, ennek ellenére, ha mindent sikerül a terveik szerint megvalósítani, a tej előállítási költségét 25–30 százalékkal tudják mérsékelni. Ez megfelelő garancia arra, hogy a tejtermelés versenyképes legyen Földesen.

Az ünnepélyes avatón rövid tájékoztatót tartott Bodó Sándor államtitkár is. Mint mondta, a beruházás nemcsak a család számára előnyös, hanem az egész település, tehát Földes számára is, mert munkahelyeket teremt és adót fizet. A pályázatot a Vidékfejlesztési Program keretében támogatták, EU-s és nemzeti fejlesztési forrásból.

Szigeti Szabolcs, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztályának vezetője felhívta rá a figyelmet, hogy a 400 milliárd forintos országos fejlesztési pályázatból 40 milliárd forint a megyének jutott, ami már csak azért is helyénvaló, mert az országnak ebben a térségében található a hazai tejtermelő
szarvasmarha-állomány 20 százaléka.

A vállalkozásnak már van négy 100 kilowattos napeleme, de az új beruházás keretében komplex, energiahatékony tartástechnológiai rendszert hoznak létre, szem előtt tartva a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot.

A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. 2021 nyarán nyert el támogatást a tejelő tehenészeti telep felújítására. Csakhogy azóta nagyot változott a világ, az építőanyagok hihetetlen mértékben drágultak meg.

Id. Őzse László ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy emiatt az általuk eredetileg tervezett beruházásnak valószínűleg csak egy része valósítható meg, a drágulás miatt egyes elemeit fel kell adniuk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Nincs más választásunk: öntözni!

Vagy öntözünk, vagy ellehetetlenül a gazdálkodásunk. Ha valakinek eddig kétségei lettek volna ez ügyben, akkor ebben az évben egyértelmű választ kapott rájuk. Az aszállyal megsanyargatott búza után abban bíztunk, hogy majd a kapások valahogy kiegyenesítik az idei évet, de sajnos nem ez történt, tovább romlott a helyzetünk. Még több helyen megégett a kukorica, olyannyira, hogy meg se nőtt, vagy ha címert hányt is, csövet már nem hozott.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

Cirok szakmai nap a Gabonakutatónál

A Gabonakutató dél-alföldi nemesítőállomásán szakmai napot tartottak szeptember elején. Az intézet nemesítői és területi képviselői által tartott kiszombori bemutató témáját az aszályos idei időjárás határozta meg, de a víz hiánya mellett a magas hőmérséklet is komoly kihívást jelentett a növények számára. Az alföldi körülmények közepette jó volt látni a szárazságtűrő cirokféléket és napraforgókat, sőt még zöld szóját is lehetett látni.

Megszűnt az aszály, folytatódik a talajok őszi feltöltődése

A hét további részében többször lehet számítani nagy területeket érintő esőre, így folytatódik a talajok őszi feltöltődése - írta hétfői agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A Corteva Agriscience megállapodást írt alá a Biológiai Vezető Symborg felvásárlásáról

A Corteva, Inc. (NYSE: CTVA) és a Symborg bejelentette, hogy aláírták a végleges megállapodást, a spanyolországi Murciában működő mikrobiológiai technológiák szakértő vállalatának (Symborg) megvásárlásáról.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.