Back to top

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Ötven százalékos vissza nem térítendő támogatást kaptak, így 69 milliárd forint saját erővel és hitellel vághattak bele. Az alapkőletételen részt vett Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Vitányi István országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. az 1951-ben alapított Földesi Rákóczi Szövetkezet jogutódja. Napjainkban 1300 hek­táron gazdálkodnak, főként szántóföldi növényeket termesztenek.

Emellett bérszolgáltatást nyújtanak a környékbeli gazdáknak, tejelő teheneket tartanak és árutojást termelnek. Utóbbival a nyolcadik legnagyobbak hazánkban. Emellett foglalkoznak terményszárítással és -tárolással is.

Ünnepélyes alapkőletétel Földesen (b-j): Bodó Sándor államtitkár, id. Őzse Lászlóné, id. Őzse László, ifj. Őzse László és Őzse Ildikó
Ünnepélyes alapkőletétel Földesen (b-j): Bodó Sándor államtitkár, id. Őzse Lászlóné, id. Őzse László, ifj. Őzse László és Őzse Ildikó
Évi 570 tejelő tehenet tartanak, de összesen 1138 szarvasmarhájuk van. A kft. éves tejtermelése 5,1–5,3 millió liter között alakul, döntő részét az Alföldi Tej Kft. vásárolja fel.

Ifj. Őzse László ügyvezető elmondta, a jelenlegi viszonyok között a tehenek napi átlaghozama csupán 32 liter, de arra számítanak, hogy a felújítással elérik a 40 literes napi átlagot.

A komplex tartás- és fejéstechnológia-fejlesztés keretében két 6600 négyzetméteres alapterületű istállót építenek, amelyekben egyenként 540 tejelő tehenet tudnak elhelyezni.

Figyelembe véve az ilyen telepeken szokásos vemhességi és betegségi adatokat, ez azt jelenti, hogy napi 950 fejős tehén fog termelni.

A fejési átlag növelésével napi 38 ezer liter tejet állítanak elő, ami évente mintegy 8,9 millió liter többletet jelent a mostani tejhozamhoz képest. Mindenképpen szükség van a korszerűsítésre, mert a mostani telepet 30 évvel ezelőtt újították fel, és a fejéstechnológiát is a 2000-es évek elején korszerűsítették legutóbb.

Idén nyáron meghirdették a pályázatot, amin sikeresen szerepelt az Őzse család. Az említetteken túl szintén ennek a támogatásnak köszönhetően állíthatnak üzembe egy új fejőrobotot a meglévő istállóban, a két új termelő istállóba pedig 8-8 fejőrobotot állítanak be.

Új tejházat építenek, beszereznek két 25 ezer literes tejtartályt és szeparátort, valamint két 50 köbméteres gyűjtőaknát, építenek két új takarmánysilót, új szénatárolót és a szilázs számára új silóteret.

Átalakítják a meglévő elletőistállókat, és a kibővített telep kiszolgálásához szükséges takarmányozógépeket vásárolnak.

Céljuk, hogy jobb takarmány előállí­tá­sával is csökkentsék a tejtermelés önköltségét. A valós és az amortizációval növelt önköltség eltérőek, ennek ellenére, ha mindent sikerül a terveik szerint megvalósítani, a tej előállítási költségét 25–30 százalékkal tudják mérsékelni. Ez megfelelő garancia arra, hogy a tejtermelés versenyképes legyen Földesen.

Az ünnepélyes avatón rövid tájékoztatót tartott Bodó Sándor államtitkár is. Mint mondta, a beruházás nemcsak a család számára előnyös, hanem az egész település, tehát Földes számára is, mert munkahelyeket teremt és adót fizet. A pályázatot a Vidékfejlesztési Program keretében támogatták, EU-s és nemzeti fejlesztési forrásból.

Szigeti Szabolcs, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztályának vezetője felhívta rá a figyelmet, hogy a 400 milliárd forintos országos fejlesztési pályázatból 40 milliárd forint a megyének jutott, ami már csak azért is helyénvaló, mert az országnak ebben a térségében található a hazai tejtermelő
szarvasmarha-állomány 20 százaléka.

A vállalkozásnak már van négy 100 kilowattos napeleme, de az új beruházás keretében komplex, energiahatékony tartástechnológiai rendszert hoznak létre, szem előtt tartva a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot.

A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. 2021 nyarán nyert el támogatást a tejelő tehenészeti telep felújítására. Csakhogy azóta nagyot változott a világ, az építőanyagok hihetetlen mértékben drágultak meg.

Id. Őzse László ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy emiatt az általuk eredetileg tervezett beruházásnak valószínűleg csak egy része valósítható meg, a drágulás miatt egyes elemeit fel kell adniuk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Tápanyag vizeletből

Francia kutatók egyedülálló és természetes megoldást keresnek a műtrágyák kiváltására, hogy kisebb környezetszennyezéssel érhessünk el hasonló hozamokat.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.