Back to top

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Ötven százalékos vissza nem térítendő támogatást kaptak, így 69 milliárd forint saját erővel és hitellel vághattak bele. Az alapkőletételen részt vett Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Vitányi István országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. az 1951-ben alapított Földesi Rákóczi Szövetkezet jogutódja. Napjainkban 1300 hek­táron gazdálkodnak, főként szántóföldi növényeket termesztenek.

Emellett bérszolgáltatást nyújtanak a környékbeli gazdáknak, tejelő teheneket tartanak és árutojást termelnek. Utóbbival a nyolcadik legnagyobbak hazánkban. Emellett foglalkoznak terményszárítással és -tárolással is.

Ünnepélyes alapkőletétel Földesen (b-j): Bodó Sándor államtitkár, id. Őzse Lászlóné, id. Őzse László, ifj. Őzse László és Őzse Ildikó
Ünnepélyes alapkőletétel Földesen (b-j): Bodó Sándor államtitkár, id. Őzse Lászlóné, id. Őzse László, ifj. Őzse László és Őzse Ildikó
Évi 570 tejelő tehenet tartanak, de összesen 1138 szarvasmarhájuk van. A kft. éves tejtermelése 5,1–5,3 millió liter között alakul, döntő részét az Alföldi Tej Kft. vásárolja fel.

Ifj. Őzse László ügyvezető elmondta, a jelenlegi viszonyok között a tehenek napi átlaghozama csupán 32 liter, de arra számítanak, hogy a felújítással elérik a 40 literes napi átlagot.

A komplex tartás- és fejéstechnológia-fejlesztés keretében két 6600 négyzetméteres alapterületű istállót építenek, amelyekben egyenként 540 tejelő tehenet tudnak elhelyezni.

Figyelembe véve az ilyen telepeken szokásos vemhességi és betegségi adatokat, ez azt jelenti, hogy napi 950 fejős tehén fog termelni.

A fejési átlag növelésével napi 38 ezer liter tejet állítanak elő, ami évente mintegy 8,9 millió liter többletet jelent a mostani tejhozamhoz képest. Mindenképpen szükség van a korszerűsítésre, mert a mostani telepet 30 évvel ezelőtt újították fel, és a fejéstechnológiát is a 2000-es évek elején korszerűsítették legutóbb.

Idén nyáron meghirdették a pályázatot, amin sikeresen szerepelt az Őzse család. Az említetteken túl szintén ennek a támogatásnak köszönhetően állíthatnak üzembe egy új fejőrobotot a meglévő istállóban, a két új termelő istállóba pedig 8-8 fejőrobotot állítanak be.

Új tejházat építenek, beszereznek két 25 ezer literes tejtartályt és szeparátort, valamint két 50 köbméteres gyűjtőaknát, építenek két új takarmánysilót, új szénatárolót és a szilázs számára új silóteret.

Átalakítják a meglévő elletőistállókat, és a kibővített telep kiszolgálásához szükséges takarmányozógépeket vásárolnak.

Céljuk, hogy jobb takarmány előállí­tá­sával is csökkentsék a tejtermelés önköltségét. A valós és az amortizációval növelt önköltség eltérőek, ennek ellenére, ha mindent sikerül a terveik szerint megvalósítani, a tej előállítási költségét 25–30 százalékkal tudják mérsékelni. Ez megfelelő garancia arra, hogy a tejtermelés versenyképes legyen Földesen.

Az ünnepélyes avatón rövid tájékoztatót tartott Bodó Sándor államtitkár is. Mint mondta, a beruházás nemcsak a család számára előnyös, hanem az egész település, tehát Földes számára is, mert munkahelyeket teremt és adót fizet. A pályázatot a Vidékfejlesztési Program keretében támogatták, EU-s és nemzeti fejlesztési forrásból.

Szigeti Szabolcs, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztályának vezetője felhívta rá a figyelmet, hogy a 400 milliárd forintos országos fejlesztési pályázatból 40 milliárd forint a megyének jutott, ami már csak azért is helyénvaló, mert az országnak ebben a térségében található a hazai tejtermelő
szarvasmarha-állomány 20 százaléka.

A vállalkozásnak már van négy 100 kilowattos napeleme, de az új beruházás keretében komplex, energiahatékony tartástechnológiai rendszert hoznak létre, szem előtt tartva a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot.

A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. 2021 nyarán nyert el támogatást a tejelő tehenészeti telep felújítására. Csakhogy azóta nagyot változott a világ, az építőanyagok hihetetlen mértékben drágultak meg.

Id. Őzse László ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy emiatt az általuk eredetileg tervezett beruházásnak valószínűleg csak egy része valósítható meg, a drágulás miatt egyes elemeit fel kell adniuk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

A Zalaerdő Zrt. rajz- és művészeti pályázatot hirdet "Évszakok a természetben" címmel

A Zalaerdő Zrt. rajz- és művészeti pályázatot hirdet "Évszakok a természetben" címmel két korosztály: általános iskolás felső tagozatosok, illetve középiskolások számára.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Nem túl biztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.

Nagygépek a földeken - nem csak hasznot hoznak

Az egyre nagyobb méretű traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépeknek a súlya is tekintélyes. A leghatalmasabbak magasabbak, mint egy afrikai elefánt, és egy terménnyel teli kombájn akár 36 tonnát is nyomhat - ami egy kisebb elefántcsorda súlyának felel meg.

Az egységes kérelmek döntő többségét a NAK segítségével adták be

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai idén is tevékenyen közreműködtek az egységes kérelmek beadásában. A 2022. május 16-ig beadott 160 851 kérelem közel 70 százalékának, 108 046 kérelemnek a benyújtásában segítettek a NAK szakemberei.

Génbankot semmisítettek meg az oroszok

Világviszonylatban is jelentős méretű volt Ukrajna egyetlen génbankja, melynek pusztulását Szergej Avramenko, az intézet vezető kutatója jelentett be a Youtube csatornáján.