Back to top

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Ötven százalékos vissza nem térítendő támogatást kaptak, így 69 milliárd forint saját erővel és hitellel vághattak bele. Az alapkőletételen részt vett Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Vitányi István országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. az 1951-ben alapított Földesi Rákóczi Szövetkezet jogutódja. Napjainkban 1300 hek­táron gazdálkodnak, főként szántóföldi növényeket termesztenek.

Emellett bérszolgáltatást nyújtanak a környékbeli gazdáknak, tejelő teheneket tartanak és árutojást termelnek. Utóbbival a nyolcadik legnagyobbak hazánkban. Emellett foglalkoznak terményszárítással és -tárolással is.

Ünnepélyes alapkőletétel Földesen (b-j): Bodó Sándor államtitkár, id. Őzse Lászlóné, id. Őzse László, ifj. Őzse László és Őzse Ildikó
Ünnepélyes alapkőletétel Földesen (b-j): Bodó Sándor államtitkár, id. Őzse Lászlóné, id. Őzse László, ifj. Őzse László és Őzse Ildikó
Évi 570 tejelő tehenet tartanak, de összesen 1138 szarvasmarhájuk van. A kft. éves tejtermelése 5,1–5,3 millió liter között alakul, döntő részét az Alföldi Tej Kft. vásárolja fel.

Ifj. Őzse László ügyvezető elmondta, a jelenlegi viszonyok között a tehenek napi átlaghozama csupán 32 liter, de arra számítanak, hogy a felújítással elérik a 40 literes napi átlagot.

A komplex tartás- és fejéstechnológia-fejlesztés keretében két 6600 négyzetméteres alapterületű istállót építenek, amelyekben egyenként 540 tejelő tehenet tudnak elhelyezni.

Figyelembe véve az ilyen telepeken szokásos vemhességi és betegségi adatokat, ez azt jelenti, hogy napi 950 fejős tehén fog termelni.

A fejési átlag növelésével napi 38 ezer liter tejet állítanak elő, ami évente mintegy 8,9 millió liter többletet jelent a mostani tejhozamhoz képest. Mindenképpen szükség van a korszerűsítésre, mert a mostani telepet 30 évvel ezelőtt újították fel, és a fejéstechnológiát is a 2000-es évek elején korszerűsítették legutóbb.

Idén nyáron meghirdették a pályázatot, amin sikeresen szerepelt az Őzse család. Az említetteken túl szintén ennek a támogatásnak köszönhetően állíthatnak üzembe egy új fejőrobotot a meglévő istállóban, a két új termelő istállóba pedig 8-8 fejőrobotot állítanak be.

Új tejházat építenek, beszereznek két 25 ezer literes tejtartályt és szeparátort, valamint két 50 köbméteres gyűjtőaknát, építenek két új takarmánysilót, új szénatárolót és a szilázs számára új silóteret.

Átalakítják a meglévő elletőistállókat, és a kibővített telep kiszolgálásához szükséges takarmányozógépeket vásárolnak.

Céljuk, hogy jobb takarmány előállí­tá­sával is csökkentsék a tejtermelés önköltségét. A valós és az amortizációval növelt önköltség eltérőek, ennek ellenére, ha mindent sikerül a terveik szerint megvalósítani, a tej előállítási költségét 25–30 százalékkal tudják mérsékelni. Ez megfelelő garancia arra, hogy a tejtermelés versenyképes legyen Földesen.

Az ünnepélyes avatón rövid tájékoztatót tartott Bodó Sándor államtitkár is. Mint mondta, a beruházás nemcsak a család számára előnyös, hanem az egész település, tehát Földes számára is, mert munkahelyeket teremt és adót fizet. A pályázatot a Vidékfejlesztési Program keretében támogatták, EU-s és nemzeti fejlesztési forrásból.

Szigeti Szabolcs, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztályának vezetője felhívta rá a figyelmet, hogy a 400 milliárd forintos országos fejlesztési pályázatból 40 milliárd forint a megyének jutott, ami már csak azért is helyénvaló, mert az országnak ebben a térségében található a hazai tejtermelő
szarvasmarha-állomány 20 százaléka.

A vállalkozásnak már van négy 100 kilowattos napeleme, de az új beruházás keretében komplex, energiahatékony tartástechnológiai rendszert hoznak létre, szem előtt tartva a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot.

A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. 2021 nyarán nyert el támogatást a tejelő tehenészeti telep felújítására. Csakhogy azóta nagyot változott a világ, az építőanyagok hihetetlen mértékben drágultak meg.

Id. Őzse László ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy emiatt az általuk eredetileg tervezett beruházásnak valószínűleg csak egy része valósítható meg, a drágulás miatt egyes elemeit fel kell adniuk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar tapasztalatokra alapozva védekeznek az osztrákok az aranysakál ellen

Mivel Magyarországon jóval nagyobb számban van jelen az aranysakál, mint Ausztriában, ezért osztrák kutatók a nádifarkasról alkotott ismereteik bővítése céljából a SEFAG Zrt. munkatársainak közreműködését kérték. Főként az erdőgazdaság csapdázási tapasztalataira voltak kíváncsiak a kutatók.

Magyarország az unió legjelentősebb tormatermelője

A magyar torma keresett külföldön, a termesztés alapvetően egy körzetre koncentrálódik. A kitűnő minőségű tormából a húsvéti ünnepi asztalra is bátran válasszuk a hazait – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A receptúra az érték

Egy öthektáros bekerített egykori téesztelepen hizlal turnusonként hétszáz sertést Egyházasfalu határában Derdák Gábor és édesapja. Földjeiken, legyenek azok saját tulajdonban vagy bérelt területek, precíziós művelést folytatnak, és a hizlalást is „adatalapon” végzik. Emellett Gábor növényorvosként is „praktizál”, és egy kisebb integrációt is működtet.

Lendületes fejlődési pályára állítható a magyar almatermesztés

Töretlenül fölfelé ívelő pályára tudjuk állítani a magyar almatermesztést, ha megvan hozzá a termelői akarat, az Agrárminisztérium ugyanis minden támogatást megad hozzá, mondta Nagy István a Debreceni Egyetemen rendezett szakmai tanácskozáson. A Mi lesz veled magyar alma című rendezvényt Gonda István emlékének szentelték a szervezők, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézete, a FruitVeB és az Ékasz.

Fenntartható legeltetési projektet indítanak

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvostudományi Egyetem (USAMV) is részt vesz partnerként a Grazing4AgroEcology (G4AE) projektben, amelyet az Európai Unió mintegy 3 millió euróval (1,2 milliárd Ft) finanszíroz.

Megkezdődött a 2022. évi AKG és ökológiai gazdálkodás támogatás kifizetése

Megindultak a 2022. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások kifizetései, így a tavaszi munkák idején a tervek szerint mintegy 130 milliárd forint értékben jutnak forráshoz a programokban részt vevő gazdálkodók. A magyar kormány és az agrártárca továbbra is a magyar gazdák mellett áll – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Növénytermesztés az űrben: az első növény asztronautáktól napjainkig

Az első próbálkozások az 1940-es években kezdődtek és napjainkra már óriási fejlődésen mentek át az űrben történő növénytermesztési kísérletek. De miért kell az űrben növényt termeszteni? És milyen növények alkalmasak az ottani termesztésre?

Alakulóban a Magyar Precíziós Állattartásért Egyesület

Még ebben a hónapban hivatalosan is megalakul az az egyesület, amely a precíziós állattartás népszerűsítését és hazai elterjesztését tartja legfontosabb feladatának. Az egyesület szervezését elsősorban kutatók, egyetemi szakemberek indították, de azzal a céllal, hogy minél több állattartó a tagja legyen és használja szolgáltatásaikat.

Befejeződött az Alföld átfogó vízgazdálkodási fejlesztése

A Tisza vidékén számos helyen, valamint az Alsó-Duna völgyében is bővítették és modernizálták a víztározókat és a csatornákat.

El kell kerülni a gabonapiaci válság további mélyülését

A gabonafélék és az olajos magvak tekintetében súlyos piaci zavar tapasztalható Magyarországon, hónapok óta áll a hazai piac. Veszélybe kerülhet 3 millió hektár szántóföld hasznosítása, mivel a termelők teljes kiszolgáltatottságban vannak.