Back to top

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Helyi lakosok panaszkodtak a vízügyeseknél, hogy hódok utak, járdák mellett rágtak körbe, illetve döntöttek ki fákat. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ezzel kapcsolatos közleményét a magyarnarancs.hu vette észre. A vízügyi szakemberek például a Zagyva és a Gerje partjainál tapasztalták mindezt. Emlékeztetnek arra, hogy a hódokat 2004-2005 között a WWF közreműködésével kezdték visszatelepíteni, a Tisza mentén 9 helyszínen 44 egyedet bocsátottak szabadon.

A természetes ellenséggel nem, jó szaporodási rátával viszont rendelkező állatok „munkájával” 2010-ben, a rendkívüli árvízvédelmi fokozat ideje alatt szembesültek: Tiszasüly térségében egy példány üreget ásott a fővédvonalat keresztező rámpába, amely később beomlott.

Riasztásukra, állományszabályozásukra 2015 óta rendszeresen kérvényt nyújt be az igazgatóság. Jelentős gyarapodást 2016 óta tapasztalnak, ezt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság monitorozása is alátámasztotta. A közlemény rámutat: az akár 10 méteres hosszat is elérő üreg- és járatásó, valamint gátépítési szokását nagyobb veszélyforrásnak ítélik, mint a hódvár-építési tevékenységét. "A belvízelvezető csatornák és az öntözőcsatornák depóniájába fúrt járataival állékonyságában meggyengül a létesítmény...  A Tiszán és a Zagyva visszaduzzasztott szakaszán a 30-50 napos árvizek miatt megnő az esélye, hogy az árvízvédelmi töltésbe járatokat alakít ki. A zagyvai töltéseink kis keresztszelvényűek, meredek rézsűvel rendelkeznek, ahol a hód az árvízvédekezés idején kialakított, 1-10 m hosszúságú járatokkal a legkritikusabb időszakban tudja meggyengíteni a védművet...
A hód ilyen károkozását az illetékességi területünkön a Zagyva folyón már a 2021 téli árvíz idején is tapasztaltunk, de egyre több öntözőcsatorna és belvízelvezető csatorna depóniájában is jelenik meg üreg."

Fotó: Pixabay

Utánajártunk, hazánk többi táján mi a helyzet hódfronton

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2019-ben egy "Hód aktivitás figyelő" applikációt alakított ki androidos készülékekre, válaszolta lapunk érdeklődésére Szilágyi Attila igazgató megbízásából Jilling Alexa kiemelt műszaki referens. „Igazgatóságunk szakemberei az ebben rögzített adatok alapján a hódpopuláció méretét és tevékenységét folyamatosan monitoringozzák. A KDVVIZIG vagyonkezelésében lévő ingatlanokon okozott károk mértéke még nem jelentős, de - a rendelkezésünkre álló, monitoringozásból származó adatok alapján - prognosztizálható ennek növekedése” – tudtuk meg a budapesti székhelyű igazgatóságtól.

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság PR-referense, Rózsa Gyöngyvér összefoglalójából az derül ki, hogy a bajai központú igazgatóság kezelésében lévő vízkárelhárítási művekben - néhány egyedi, elszigetelt és kezelhető esettől eltekintve - nem okoztak károkat a faj egyedei.

„A hódok elterjedésének területi jelei azonban egyre több helyen és egyre nagyobb kiterjedéssel észlelhetők a működési területünkön. Jelentősebbnek tekinthető károkozás a vízfolyások menti galériaerdők faállományában tapasztalható.”

A hód és kártételének megjelenése térben és időben növekvő jelleget mutat a működési területen, jelenlétével gyakoribbá váltak a lakossági és gazdálkodói jelzések. Ezt már az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság PR-referense, Szabó Henriett válaszolta Németh József igazgató nevében. „A hód kártételével kapcsolatban érkező bejelentéseket vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból fogadjuk és kezeljük.”

"Munkatársaink néhány száz fős eurázsiai hódpopulációra utaló jeleket majdnem 25 km hosszan, 10 vízfolyás mentén figyeltek meg 2021-ben" - írta a Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságot irányító Bodnár Gáspár.  "A hódok jelenlétére utaló leggyakoribb nyomok a véderdőkben lekérgelt, megrágott és sok esetben kidöntött fatörzsek, melyek vízfolyási akadályt képezve jelentős többletmunkát eredményeznek, a fenntartási munkákat megnehezítik.

Jellemző kártételeik továbbá a töltések, depóniák károsítása, lefolyási viszonyok átalakítása, ezzel árvízi kockázat növelő hatásuk sem elhanyagolható. Idén közvetlen vízkárveszélyt okozó üregről, rézsűcsúszásról is beszámoltak a felmérők. Lefolyási akadályt és mederelfajúlást okozó fabedőléseket több folyó mentén észleltek.

A hódállomány hazai terjedési ütemét figyelembe véve várhatóan a Felső-Tisza mentén is fel kell készülnünk a hódokkal kapcsolatos feladatok növekedésére."

A helyzetre a természetvédelem oldaláról is kíváncsiak voltunk, cikkünk megírásáig egyelőre egy nemzeti parktól kaptunk részletes információt. A nagy folyók hullámterén korábban is természetes módon itt élő faj legújabb kori megjelenését 2006 előtt nem észlelte a Természetvédelmi Őrszolgálat, ám abban az évben a WWF Magyarország kis példányszámban telepített be hódokat a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben található Körtvélyesi-Holt-Tiszára, tudtuk meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság leveléből. Kiss Mónika kommunikációs referens válaszában arra is kitér, hogy a Duna-Tisza közén a legtöbb, számára alkalmas élőhelyen is megjelent a faj: például Tiszaalpáron, a Péteri-tónál, a Duna-völgyi Főcsatornán. A működési területükön élő hódok állományának nagyságáról nincsenek pontos adataik, becsléseik szerint több száz példányról lehet szó. A KNPI felé tett, hódok kártételére vonatkozó panaszjelzések nem gyakoriak, erre vonatkozó legtöbb információval a KÖTIVIZIG jelentkezett, akinek a működési területe kismértékben átfed a KNPI-vel. Évenként néhány esetben tesznek magángazdálkodók fásszárú gazdasági növényeik károsodása miatt bejelentést, jogvita vagy államigazgatási konfliktus ilyen okból kifolyólag még nem volt.

Fotó: Pixabay

„Az eddigi felmérések tanulsága alapján a hódoknak a vízterektől való átlagos eltávolodásának mértéke csupán néhány 10 méter lehet. Ennek megfelelően az erdő- és mezőgazdálkodókat negatívan érintő hódhatás akkor fordul elő, amikor az emberi tevékenység ezen a keskeny vízparti zónán belül is jelentős. A széles galériaerdők, a véderdő szerepét betöltő területek, továbbá a természetvédelmi területek szinte teljes mértékben mentesülnek az ilyen típusú konfliktusok alól.

Tapasztalatok szerint az érintettek gyakran a kidöntött, vagy éppen csak megkezdett, veszélyesnek minősített fák teljes eltávolítását választják, ami azonban tovább fokozza a fennálló problémát, hiszen a hód újabb törzsek rágására kényszerül a táplálékszerzés érdekében.

Az ilyen, emberi válaszlépések hiányában a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a hódok által okozott rágás és fadöntés is kevésbé kifejezett. Ezzel együtt a bokorfüzesek védelme és telepítése – a hódok számára szükséges táplálékbázis biztosításával – szintén enyhíthet a konfliktushelyzeteken.

Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a megőrizendő életközösségek fenntartását a hódállomány nem veszélyezteti. Sőt, a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenés következtében a Duna-Tisza közét jelentős mértékben érintő szárazodás ellen hathat a hódok esetenkénti vízvisszatartó tevékenysége, amellyel különböző életközösség életfeltételeinek a meglétét is biztosítják” – áll a KNPI részletes tájékoztatásában.

Fotó: Pixabay

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.