Back to top

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Helyi lakosok panaszkodtak a vízügyeseknél, hogy hódok utak, járdák mellett rágtak körbe, illetve döntöttek ki fákat. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ezzel kapcsolatos közleményét a magyarnarancs.hu vette észre. A vízügyi szakemberek például a Zagyva és a Gerje partjainál tapasztalták mindezt. Emlékeztetnek arra, hogy a hódokat 2004-2005 között a WWF közreműködésével kezdték visszatelepíteni, a Tisza mentén 9 helyszínen 44 egyedet bocsátottak szabadon.

A természetes ellenséggel nem, jó szaporodási rátával viszont rendelkező állatok „munkájával” 2010-ben, a rendkívüli árvízvédelmi fokozat ideje alatt szembesültek: Tiszasüly térségében egy példány üreget ásott a fővédvonalat keresztező rámpába, amely később beomlott.

Riasztásukra, állományszabályozásukra 2015 óta rendszeresen kérvényt nyújt be az igazgatóság. Jelentős gyarapodást 2016 óta tapasztalnak, ezt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság monitorozása is alátámasztotta. A közlemény rámutat: az akár 10 méteres hosszat is elérő üreg- és járatásó, valamint gátépítési szokását nagyobb veszélyforrásnak ítélik, mint a hódvár-építési tevékenységét. "A belvízelvezető csatornák és az öntözőcsatornák depóniájába fúrt járataival állékonyságában meggyengül a létesítmény...  A Tiszán és a Zagyva visszaduzzasztott szakaszán a 30-50 napos árvizek miatt megnő az esélye, hogy az árvízvédelmi töltésbe járatokat alakít ki. A zagyvai töltéseink kis keresztszelvényűek, meredek rézsűvel rendelkeznek, ahol a hód az árvízvédekezés idején kialakított, 1-10 m hosszúságú járatokkal a legkritikusabb időszakban tudja meggyengíteni a védművet...
A hód ilyen károkozását az illetékességi területünkön a Zagyva folyón már a 2021 téli árvíz idején is tapasztaltunk, de egyre több öntözőcsatorna és belvízelvezető csatorna depóniájában is jelenik meg üreg."

Fotó: Pixabay

Utánajártunk, hazánk többi táján mi a helyzet hódfronton

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2019-ben egy "Hód aktivitás figyelő" applikációt alakított ki androidos készülékekre, válaszolta lapunk érdeklődésére Szilágyi Attila igazgató megbízásából Jilling Alexa kiemelt műszaki referens. „Igazgatóságunk szakemberei az ebben rögzített adatok alapján a hódpopuláció méretét és tevékenységét folyamatosan monitoringozzák. A KDVVIZIG vagyonkezelésében lévő ingatlanokon okozott károk mértéke még nem jelentős, de - a rendelkezésünkre álló, monitoringozásból származó adatok alapján - prognosztizálható ennek növekedése” – tudtuk meg a budapesti székhelyű igazgatóságtól.

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság PR-referense, Rózsa Gyöngyvér összefoglalójából az derül ki, hogy a bajai központú igazgatóság kezelésében lévő vízkárelhárítási művekben - néhány egyedi, elszigetelt és kezelhető esettől eltekintve - nem okoztak károkat a faj egyedei.

„A hódok elterjedésének területi jelei azonban egyre több helyen és egyre nagyobb kiterjedéssel észlelhetők a működési területünkön. Jelentősebbnek tekinthető károkozás a vízfolyások menti galériaerdők faállományában tapasztalható.”

A hód és kártételének megjelenése térben és időben növekvő jelleget mutat a működési területen, jelenlétével gyakoribbá váltak a lakossági és gazdálkodói jelzések. Ezt már az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság PR-referense, Szabó Henriett válaszolta Németh József igazgató nevében. „A hód kártételével kapcsolatban érkező bejelentéseket vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból fogadjuk és kezeljük.”

"Munkatársaink néhány száz fős eurázsiai hódpopulációra utaló jeleket majdnem 25 km hosszan, 10 vízfolyás mentén figyeltek meg 2021-ben" - írta a Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságot irányító Bodnár Gáspár.  "A hódok jelenlétére utaló leggyakoribb nyomok a véderdőkben lekérgelt, megrágott és sok esetben kidöntött fatörzsek, melyek vízfolyási akadályt képezve jelentős többletmunkát eredményeznek, a fenntartási munkákat megnehezítik.

Jellemző kártételeik továbbá a töltések, depóniák károsítása, lefolyási viszonyok átalakítása, ezzel árvízi kockázat növelő hatásuk sem elhanyagolható. Idén közvetlen vízkárveszélyt okozó üregről, rézsűcsúszásról is beszámoltak a felmérők. Lefolyási akadályt és mederelfajúlást okozó fabedőléseket több folyó mentén észleltek.

A hódállomány hazai terjedési ütemét figyelembe véve várhatóan a Felső-Tisza mentén is fel kell készülnünk a hódokkal kapcsolatos feladatok növekedésére."

A helyzetre a természetvédelem oldaláról is kíváncsiak voltunk, cikkünk megírásáig egyelőre egy nemzeti parktól kaptunk részletes információt. A nagy folyók hullámterén korábban is természetes módon itt élő faj legújabb kori megjelenését 2006 előtt nem észlelte a Természetvédelmi Őrszolgálat, ám abban az évben a WWF Magyarország kis példányszámban telepített be hódokat a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben található Körtvélyesi-Holt-Tiszára, tudtuk meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság leveléből. Kiss Mónika kommunikációs referens válaszában arra is kitér, hogy a Duna-Tisza közén a legtöbb, számára alkalmas élőhelyen is megjelent a faj: például Tiszaalpáron, a Péteri-tónál, a Duna-völgyi Főcsatornán. A működési területükön élő hódok állományának nagyságáról nincsenek pontos adataik, becsléseik szerint több száz példányról lehet szó. A KNPI felé tett, hódok kártételére vonatkozó panaszjelzések nem gyakoriak, erre vonatkozó legtöbb információval a KÖTIVIZIG jelentkezett, akinek a működési területe kismértékben átfed a KNPI-vel. Évenként néhány esetben tesznek magángazdálkodók fásszárú gazdasági növényeik károsodása miatt bejelentést, jogvita vagy államigazgatási konfliktus ilyen okból kifolyólag még nem volt.

Fotó: Pixabay

„Az eddigi felmérések tanulsága alapján a hódoknak a vízterektől való átlagos eltávolodásának mértéke csupán néhány 10 méter lehet. Ennek megfelelően az erdő- és mezőgazdálkodókat negatívan érintő hódhatás akkor fordul elő, amikor az emberi tevékenység ezen a keskeny vízparti zónán belül is jelentős. A széles galériaerdők, a véderdő szerepét betöltő területek, továbbá a természetvédelmi területek szinte teljes mértékben mentesülnek az ilyen típusú konfliktusok alól.

Tapasztalatok szerint az érintettek gyakran a kidöntött, vagy éppen csak megkezdett, veszélyesnek minősített fák teljes eltávolítását választják, ami azonban tovább fokozza a fennálló problémát, hiszen a hód újabb törzsek rágására kényszerül a táplálékszerzés érdekében.

Az ilyen, emberi válaszlépések hiányában a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a hódok által okozott rágás és fadöntés is kevésbé kifejezett. Ezzel együtt a bokorfüzesek védelme és telepítése – a hódok számára szükséges táplálékbázis biztosításával – szintén enyhíthet a konfliktushelyzeteken.

Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a megőrizendő életközösségek fenntartását a hódállomány nem veszélyezteti. Sőt, a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenés következtében a Duna-Tisza közét jelentős mértékben érintő szárazodás ellen hathat a hódok esetenkénti vízvisszatartó tevékenysége, amellyel különböző életközösség életfeltételeinek a meglétét is biztosítják” – áll a KNPI részletes tájékoztatásában.

Fotó: Pixabay

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Tizennégy jeladós kanalasgém szolgálja a faj védelmét

Az elmúlt öt évben hét fiatal és hét öreg kanalasgém (Platalea leucorodia) kapott GPS-jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein - közölte a szervezet igazgatósága az MTI-vel.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Eltűnt az élet a Sajóból

Márciusban érkezett először hír arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszán vastartalmú szennyvíz folyik az egykori Siderit üzem telephelyéről. Akkor a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérte a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Kína ritka, 66 millió évvel ezelőtti dinoszaurusz embriókat fedezett fel

Dinoszaurusz tojások a világ minden táján megtalálhatók, de az embriókat hordozó tojások rendkívül ritkák. Ez nagymértékben korlátozza a dinoszauruszok fejlődéséről alkotott képünket, ezért van annyi rejtély, amit a paleontológusoknak meg kell fejteniük.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.