Back to top

Állatjóléti szempontok miatt lassan növő csirkékre váltanak Amerikában

Az amerikai baromfiipar felkészült rá, hogy növelje a lassan növő fajták termelését, miután egy nagy befolyással bíró állatjóléti csoport kijelentette, csak az ilyen fajták kaphatják meg a minősített tanúsítványukat.

(illusztráció)
(illusztráció)
A Globális Állatpartnerség (Global Animal Partnership, GAP), mely élelmiszer-címkézési programjának ötlépcsős állatjóléti minősítését az Amazon.com élelmiszerkereskedelemi ágazata is támogatja, közzétette azt a 11 csirkefajtát tartalmazó listáját, melyek megfelelnek a szigorúbb minősítési elvárásoknak. Korábban ezen 27 fajta szerepelt.

Az elfogadott jószágok lassabban híznak, mint a többi társuk, melyek jelenleg a baromfiipar 90 százalékát teszik ki. Emellett kevesebb egészségügyi és húsminőségi problémával kell számolni a tartásuk során a GAP által megrendelt tanulmányok szerint.

Több, mint 200 amerikai cég vállalta, hogy a 2026-ig "jobb csirkéket" árusít majd, hogy összhangba legyen a GAP elvárásaival.

Ide tartoznak olyan kedvelt gyorsétteremláncok, mint a Chipotle vagy a Popeyes.

A változás azonban nem lesz egyszerű, mivel a lassabban növő fajták mindössze a termelés 5 százalékát teszik ki. Az amerikai baromfi tenyésztőknek ezért növelniük kell ezen fajták számát, hogy kielégítsék a megnövekedett keresletet, mondta el Anne Malleau, a GAP ügyvezető igazgatója. A programban résztvevő cégek már kezdhetik is megtervezni, hogyan fogják biztosítani az ellátást, illetve a hús értékesítését.

"Ez egy egyensúly játék aközött, amit az emberek szeretnének, és ami elérhető" - mondta Malleau egy interjúban. "Ez a kezdeményezés akkor lesz sikeres, ha az emberek minél hamarabb elkezdenek átállni."

Más kihívásokkal is szembe kell nézni: a lassabban növekvő állatok azt jelentik, hogy nőnek a tartási költségek, így a fogyasztóknak is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk.

(illusztráció)
(illusztráció)
Amerikában már most is infláció van az élelmiszeriparban, nemrégiben pedig hiány volt csirkehúsból, köszönhetően az éttermi kereslet növekedésének és a húsüzemek leállásának a COVID-19 járvány következtében.

Modern csirkék

Ennek ellenére az amerikai polgárok egyre jobban érdeklődnek az állatjólét iránt, és soha ennyi hajlandóság nem mutatkozott arra, hogy többet fizessen az etikusabb élelmiszerekért. A GAP célja nem csak az, hogy javítsa az állatjólétet, hanem újra fel szeretné találni a modern brojler csirkét is. A jelenlegi csirkék nagyon gyorsan képesek a takarmányt hússá alakítani, ennek azonban ára van: például az ilyen madaraknak nehezére esik a járás.

A GAP listáján szereplő fajtákat a Cooks Venture, az Aviagen, a Hubbard és a Cobb-Vantress tenyésztette ki, melyek az USA legnagyobb baromfitenyésztője, a Tyson Foods vállalat tulajdonában vannak.

A fogyasztók hamarosan találkozhatnak már ezekkel az új tanúsítvánnyal rendelkező csirkékkel a piacon, de egyelőre csak kisebb számban,

mondta el Malleau. Nagyobb tömegben csak később várható, hogy elérhetőek lesznek. A GAP programjában szereplő csirkékre szánt címke már Amerikai Mezőgazdasági Minisztériuma előtt van.

Matt Wadiak, a Cooks Venture vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat Pioneer nevű fajtája, mely elnyerte a GAP jóváhagyását, több, mint 12 évnyi kutatás eredményeképp jöhetett létre. A vállalat legnagyobb értéke a genetika, mely nagy hangsúlyt fektet az egészségre és az ízre is.

Forrás: 
Bloomberg

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Német–francia együttműködés

Az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megtartott francia–német miniszteri tanácskozáson Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter és francia kollégája, Marc Fesneau szoros együttműködésről állapodtak meg a kulcsfontosságú európai agrárpolitikai projektek során.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

Zabital tejkosztümben

„shhh…This Is Not M*lk” felirattal forgalmaz és reklámoz egy 3,5 százalékos zsírtartalmú zabitalt a Danone. Látszólag nem is sért ezzel jogszabályt, hiszen az elnevezésben és a reklám­szlogenben nem szerepel a tej szó. Ennek ellenére mégis megkérdőjelezhetőnek tűnik a szlogen, mert egy szót látványosan kiemelnek benne – azt, hogy MILK.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.