Back to top

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

Véleményünk szerint a leghelyesebben akkor cselekszünk, ha otthon lebontjuk a műanyagot és földbe tesszük a hagymát.
Véleményünk szerint a leghelyesebben akkor cselekszünk, ha otthon lebontjuk a műanyagot és földbe tesszük a hagymát.
Fotó: Internet
Biztosan egyetértünk abban, hogy mivel a növények élőlények, egyebek mellett táplálékra van szükségük az életben maradáshoz. Néha azonban a kereskedelemben mintha elfeledkeznének erről, és mindössze a várható bevételt szem előtt tartva tárgyként tekintenének rájuk. Írtunk már a növénykínzás változatos műfajáról: kaktuszra ragasztott művirágról, festékkel bemázolt pozsgásról. De említhetnénk a karácsony táján felbukkanó terméket, személyes antipátiánk sorában az aranyérmet megszerző, viaszba burkolt, így víz felvételére képtelen virághagymát. A fent említett módszerek elszenvedői szerencsés fordulatra számíthatnak, ha új gazdájuk a vásárlás után megszabadítja mindattól, amit a kereskedelemben rájuk kényszerítettek.  

És mi a helyzet a legalapvetőbb  művelettel, a locsolással? Talán egyre ritkábban, de még mindig találkozunk áruházakban a látvánnyal: a cserepes növényeket kihelyezik a polcra, és onnantól senki nem törődik a gondozásukkal.  

Elfeledve egy alsó polcon.
Elfeledve egy alsó polcon.
Fotó: Olvasónk

Az ilyen példányok legtöbb esetben hosszas agónia után elpusztulnak, a szerencsésebbek esetleg még megérik a leárazást, hogy valaki hazavigye és megpróbáljon ezeknek még egy esélyt adni.

Kíváncsiak lettünk, milyen protokoll szerint gondozzák a bolthálózatok az eladásra kínált virágokat, egyáltalán létezik-e bármilyen előírás. Számos áruházláncnak elküldtük írásban a kérdésünket, több helyről kaptunk választ. Örömmel tapasztaltuk, hogy a legtöbb cég nem élettelen terméknek tekinti a náluk kapható növényeket.

„A cserepes és vágott virágok prezentációjához egy olyan bútort választottunk, ami lehetővé teszi a növények szakszerű ápolását is” – írta a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője, Maczelka Márk. „Minden polcon található egy filcből készült betét és erre kerülnek a cserepes növények. Ezt a betétet - más néven szivatószőnyeget - kell nedvesen tartani és a növények onnan tudják felszívni a vizet. Belső működési szabályzatunk előírja, hogy a boltlátogatások során az ellenőrzést végző kollégák úgynevezett „ujjpróba” módszerével ellenőrizzék a filcek nedvességtartalmát.

Ahogy a virágokkal minden áruházban bánni illene
Ahogy a virágokkal minden áruházban bánni illene
Fotó: Pexels/Raquel Itziar Rodriguez Ferre
A Praktikernél nincs központi vállalati útmutatás, náluk áruházi szinten szabályozzák a kérdést. Minden egységben megvan az erre kijelölt munkatárs, számukra a mindennapos feladatok közé tartozik a növények ápolása, tájékoztatott az áruházlánc képviseletében Boka András.

A locsolást mára már felváltotta egy öntözőrendszer, de ha több vízre van szüksége valamelyik növénynek, akkor azt kannából pótolják.

A barkácsáruház kert osztályainak kollégái napi szinten felügyelik a növényeket és gondoskodnak róluk, minden reggel ezzel kezdik a munkájukat: kiválogatják a virágokat, megtisztítják az elszáradt levelektől és virágoktól.

Az IKEA áruházakba hetente kettő alkalommal érkezik új zöldnövény-szállítmány. Kiss Enikő válaszából az is kiderül, a céljuk az, hogy a két szállítás közötti időszakban minimálisra csökkenjen az áruházi készlet, ezt figyelembe veszik a tervezésnél. A növények fűtött kamionban érkeznek áruházaikba. Saját rutinjunk alapján a beszállítás előtti napon történik a növények locsolása, tehát hetente kettő alkalommal a készleten lévők is kapnak vizet.

„Kínálatunkban vannak olyan növények is, amelyeknek az áruházi környezet kihívást jelent, de szakértő kollégáink mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legjobb állapotban tartsák őket. Emellett pedig folyamatosan keressük a lehetőségeket, hogy a készleten lévő növényeket a lehető legjobb körülmények között tartsuk áruházainkban.”

Felelős vállalatként a Lidl Magyarország különösen nagy hangsúlyt fektet működésének minél nagyobb mértékű fenntarthatóságára, valamint a természetes erőforrások megkímélésére és megőrzésére, foglalta össze a sajtóosztályuk. Az áruházlánc virág- és növénykínálatának esetében is e szemlélet mentén jár el, állásfoglalásban rögzíti azokat a szigorú követelményeket, melyek kiterjednek a mezőgazdasági földekről a boltokba való szállításig tartó folyamat összes szakaszára.

Az áruházakban a frissességért felelős kolléga feladatkörébe tartozik a növényekről való gondoskodás.

Oktatási anyagban rögzítették azok az intézkedéseket, amelyek a virágok és növények gondozására vonatkozik. Így például az is, hogy mikor kell a növényeket öntözni, és ezt az információt az ártáblán is rögzítik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Sertés helyett krokodil a tányéron

Oly mértékben megdrágult a sertéshús, hogy helyette inkább krokodilt vásárolnak Thaiföldön.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

A mezőgazdasági nagyvállalatok 85 százalékának okoz gondot a pénzromlás

A negyedik negyedévben a legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi vállalatok közel kétharmada, 64 százaléka tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával - tájékoztatta a legújabb felméréséről a K&H csoport csütörtökön az MTI-t.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.