Back to top

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A Debreceni Erdőskönyv olvasói számos érdekességet tudhatnak meg a város zöld koronájaként számon tartott Nagyerdőről, amelynek északkeleti részén 31 hektárt védetté nyilvánítottak 1939. október 10-én. Ezt a területet a debreceni, majd a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be. A könyvben a védetté nyilvánítás eredeti dokumentumainak másolata is megtalálható. Gencsi Zoltán bemutatja azt a 19. században, Török Gábor erdőmester által elindított folyamatot is, amelynek eredményeként létrejött a debreceni parkerdő, ami ma már sok városlakónak nyújt természetközeli kikapcsolódást.

„Az erdőségek különböző időben és különböző körülmények között jutottak Debrecen város kezére. Egy részük, mint a Nagyerdő, Apafája, Nagycsere adománylevéllel került a birtokukba. Haláp, Bánk, Gúth, Pac, Ohat, Savóskút, Fancsika és Monostor erdeit a falvak pusztulását követően zálogolják és használják.”

A rendkívül olvasmányos, közérthető, gazdagon illusztrált kötetben a Debrecenhez egykor szorosan kötődő környékbeli területek is helyet kaptak.

Csaknem 140 éve közlekedik a megyeszékely környékén a Zsuzsi Erdei Vasút, amely az ország legrégebben működő kisvasútja. Az Erdőskönyvben a történetéről, megalapításáról, mindennapjairól is olvashatunk. A szerző például felidézi azt is, hogy volt olyan időszak, amikor természetben (burgonyával, olajjal, szalonnával, tojással) is lehetett fizetni az utazásért.

Erdők jó kezekben – ez a NYÍRERDŐ Zrt. jelmondata. A társaság munkatársai igyekeznek a gondjukra bízott értékeket minél több emberrel megismertetni. Ennek a szemléletnek részeként az erdőgazdaság az elmúlt években kiadta a Bereg egyik legszebb részét, a Bockerek-erdőt bemutató erdészettörténeti monográfiát, a Nyírség szívében fekvő Baktai-erdőt feltérképező könyvet, és a szabolcsi megyeszékhely ékeként számon tartott Sóstói-erdőt megismertető kötetet. Ezekhez csatlakozik most a Debreceni Erdőskönyv.

A könyv megvásárolható a társaság nyíregyházi központjában, a Debreceni Erdészetnél, illetve az Erdőspusztai Bemutatóházban.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet és közjólét harmóniája

A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – közölte Nagy István agrárminiszter.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

A szociális tűzifaprogram négyötödét már teljesítette az ÉSZAKERDŐ

Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. évek óta aktívan részt vesz a kormány által meghirdetett szociális tüzelőanyag programokban, melyek célja a nehéz sorsú családok fűtőanyaghoz juttatása a hideg téli időszakban.

Növekvő érdeklődés az erdei iskolákban

Csaknem 9 ezren vettek részt a NYÍRERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskoláinak programjain 2021-ben. A pandémia az elmúlt évben is hátrányosan befolyásolta az érdeklődést, de a látogatottság összességében mintegy 40 százalékkal haladta meg a 2020-as számadatokat.