Back to top

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A Debreceni Erdőskönyv olvasói számos érdekességet tudhatnak meg a város zöld koronájaként számon tartott Nagyerdőről, amelynek északkeleti részén 31 hektárt védetté nyilvánítottak 1939. október 10-én. Ezt a területet a debreceni, majd a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be. A könyvben a védetté nyilvánítás eredeti dokumentumainak másolata is megtalálható. Gencsi Zoltán bemutatja azt a 19. században, Török Gábor erdőmester által elindított folyamatot is, amelynek eredményeként létrejött a debreceni parkerdő, ami ma már sok városlakónak nyújt természetközeli kikapcsolódást.

„Az erdőségek különböző időben és különböző körülmények között jutottak Debrecen város kezére. Egy részük, mint a Nagyerdő, Apafája, Nagycsere adománylevéllel került a birtokukba. Haláp, Bánk, Gúth, Pac, Ohat, Savóskút, Fancsika és Monostor erdeit a falvak pusztulását követően zálogolják és használják.”

A rendkívül olvasmányos, közérthető, gazdagon illusztrált kötetben a Debrecenhez egykor szorosan kötődő környékbeli területek is helyet kaptak.

Csaknem 140 éve közlekedik a megyeszékely környékén a Zsuzsi Erdei Vasút, amely az ország legrégebben működő kisvasútja. Az Erdőskönyvben a történetéről, megalapításáról, mindennapjairól is olvashatunk. A szerző például felidézi azt is, hogy volt olyan időszak, amikor természetben (burgonyával, olajjal, szalonnával, tojással) is lehetett fizetni az utazásért.

Erdők jó kezekben – ez a NYÍRERDŐ Zrt. jelmondata. A társaság munkatársai igyekeznek a gondjukra bízott értékeket minél több emberrel megismertetni. Ennek a szemléletnek részeként az erdőgazdaság az elmúlt években kiadta a Bereg egyik legszebb részét, a Bockerek-erdőt bemutató erdészettörténeti monográfiát, a Nyírség szívében fekvő Baktai-erdőt feltérképező könyvet, és a szabolcsi megyeszékhely ékeként számon tartott Sóstói-erdőt megismertető kötetet. Ezekhez csatlakozik most a Debreceni Erdőskönyv.

A könyv megvásárolható a társaság nyíregyházi központjában, a Debreceni Erdészetnél, illetve az Erdőspusztai Bemutatóházban.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A turizmust is a háborúhoz igazítják Ukrajnában

A háborús pusztítások helyeit, mint például Buča és Irpin, turisztikai célpontokká szeretnék tenni Ukrajnában.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

A szerb sljivovica is felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára

A tölgyhordóban érlelt szilvapárlat, a sljivovica csütörtökön felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Őszi sikertörténet az erdei iskolákban

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskolái évről-évre újragondolt, többszörösen minősített programmal dolgoznak. Miskolc óvodái és iskolái számára kiváló lehetőség a Csanyiki Erdőház, ahol október végéig 5400 főt regisztráltak. A Fónagysági Bagoly-vár 25 éve fogadja a kikapcsolódni, tapasztalni vágyó látogatókat, óvodásoktól a nyugdíjasokig. Ebben az évben csaknem 6000 vendégük volt.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.