Back to top

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

A kutatási együttműködés résztvevője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. mellett a Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Soproni Egyetem - idézte fel az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a konzorcium. A program a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivataltól több mint 1,6 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kapott - írták.

A beszámoló szerint az agrárökonómiai, zöldfelület-gazdálkodási kutatás érintette a hatóanyagáért termesztett növények vizsgálatát, a növényvédelemben az új informatikai módszerek kidolgozását, illetve a szennyezett talajok kezelésének mikéntjét fitoremediációs és környezetkémiai vizsgálatok segítségével.

A programban négy év alatt mintegy 160 kutató, szakértő és segítő személyzet, 22 kutatási téma mentén fejtette ki tevékenységét.

A kutatásba bevont növények, az új technológiák és módszerek mindegyike a Pannon régió növényei genetikai állományának megőrzését és fenntartását hivatottak szolgálni - olvasható a közleményben.

A programnak köszönhetően Törökszentmiklóson modern eszközökkel felszerelt laborépület, klímaház és törzsültetvény jött létre, továbbá kutatási célú öntözőhálózatot alakítottak ki Szarvason, Püspökladányban pedig a fás szárú kísérletekhez kapcsolódó infrastruktúra újult meg. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó eszközöket szereztek be Törökszentmiklóson, a Debreceni Egyetemen, a Gabonakutató Kft.-nél, a Soproni Egyetemhez kapcsolódóan és Szarvason - részletezte az írásos összegzés.

A közlemény a projekt másik fontos céljának nevezte a magyar növények genetikai forrásainak piacosítását, elsősorban olyan területeken, amelyeknek a klímája hasonló a Pannon régió klímájához, ilyen célterület például a FÁK országok közép-ázsiai része, amely mintegy 3,5 millió négyzetkilométert jelent.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miniciklámen-fajták díszítőértéke

Egyre nagyobb a piaci verseny a különböző növényházi kultúrák terén is, ezért mind fontosabb szempont a növények díszítőértéke. Így van ez a ciklámennél is, amely elsősorban az őszi és téli hónapokban keresett cserepes dísznövény, és termesztése az elmúlt években jelentősen lerövidült, korszerűsödött.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Az erdőtől a vevőig csökkenthető a bútoripar ökológiai lábnyoma

Használt bútorok visszagyűjtésétől az üresen álló ingatlanok kihasználásáig számtalan módon csökkenthető a bútorgyártás ökológiai lábnyoma. Ezzel kapcsolatban tett kiváló javaslatokat Kovács Helga, a MATE PhD-hallgatója és Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem PhD-hallgatója, akik az Agroladies csapat tagjaiként a Magyar Nemzeti Bank Fenntarthatósági Esettanulmány Versenyén különdíjat nyertek.

Tárolási betegségek hagymán

A hagyma sikeres tárolásához feltétlenül ismerni kell a fajtákat. A tárolhatóság szoros összefüggésben van a fajták szárazanyag- és szénhidrát-tartalmával, a csípősséggel, a buroklevelek számával, valamint azok minőségével. A fajták többsége közepesen (márciusig) tárolható. A vöröshagyma akkor alkalmas tárolásra, ha a nyaka zárt és a takarólevelek szárazak.

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Jeff Daniels színészről neveztek el egy pókölő élősködőt

Jeff Daniels amerikai színészről neveztek el egy pókölő élősködőt amerikai tudósok - írta a The Guardian online kiadása.