Back to top

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Szinay Attila elmondta, hogy a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb belterületi fásítási programja zajlik Magyarországon. Az Agrárminisztérium kezdeményezésére és támogatásával a Településfásítási Program keretében 2020 és 2022 között összesen 36 ezer darab sorfa elültetésére került sor mintegy 1350 településen, köztük Szerencsen is, ahol 15 magas kőris került most a földbe.

Az államtitkár hangsúlyozta, az Agrárminisztérium idén megduplázott keretösszeggel, összesen 1,5 milliárd forint támogatásból indította el a program második ütemét a tízezer fő alatti települések számára.

A pályázaton 19 megyéből, 887 település indult és a rendelkezésre álló 24 ezer sorfa gazdára is talált. Hangsúlyozta, nagy öröm számára, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a zöldítésben, hiszen 84 igénylést nyújtottak be.

Szinay Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak a belterületek fásításával kapcsolatos kezdeményezést indított el az agrártárca, hanem a Vidékfejlesztési Program keretein belül minden településnek lehetősége van pályázni nagyobb, egybefüggő erdők telepítésére is. Kiemelte, a program támogatási kérelmeinek benyújtási határidejét meghosszabbították, így a településeknek 2022 év végéig lehetőségük van erdőtelepítésre pályázni. Emlékeztetett, hogy 1989 óta több mint 200 ezer hektár új erdőt telepítettek a magyar gazdák, illetve az elmúlt két évben további 40 ezer hektár telepítésére nyújtottak be kérelmet.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében 2030-ig évente legalább 10-10 facsemete elültetésére kerül sor minden megszületett gyermekek után.

„Magyarország tehát nemcsak újabb terveket és stratégiákat készít a klímaváltozás elleni fellépésről, hanem konkrétan cselekszik is”- emelte ki.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamarosan igényelhető kiskérődző állatjóléti támogatás

Május 16-ától egészen egy hónapon át benyújthatók a pályázati támogatási kérelmek az 5 milliárd forintos keretösszegű kiskérődző állatjóléti támogatásra felhívás vonatkozásában - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.

Digitalizáció és fenntarthatóság a stabil élelmezési rendszerek alapja

A biztonságos, stabil élelmiszerellátás kiemelt fontosságú, ennek megvalósítása minden ország elsőszámú célja. Az elmúlt időszak eseményei, a koronavírus járvány okozta kihívások, az orosz-ukrán háború következményei még inkább rávilágítottak erre – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a FAO 33. Európai Regionális Konferenciáján.

A Hungarikum-pályázaton 930 millió forintot ítélt oda az Agrárminisztérium

A Hungarikum 2022 pályázaton 391 pályázó 930 millió forintnyi támogatásban részesül három területen - közölte V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa sajtótájékoztatón Budapesten kedden.

Indul a csibeszezon

Van jó minden rosszban, tartja a mondás. Sokan vitatkoznak ezzel a megállapítással, ám az tény, hogy amikor 2020 tavaszán ezt a régiót is elérte a pandémia, a határok lezárása miatt a csirke előnevelésével foglalkozó kárpátaljai gazdák nagy része nem tudta beszerezni a keltetéshez szükséges tojást.

Madarak és fák napja

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára. A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok közösen emlékeznek meg erről a neves napról, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre.

A példaértékű összefogás szimbóluma

A tavaszköszöntő népi ünnepkör eredete a pogány korig, a történelem előtti időkig nyúlik vissza. Valószínűleg már a népvándorlás korában is gyakorolták eleink. A határ és a gabonaföldek megáldása keresztény szokássá vált, a népszokások mellett szakralizálódott. Ez a hagyomány a középkorig nyúlik vissza.

Tisztelet és köszönet a gazdának!

Elhivatottság, szaktudás és állatszeretet, ezek a tulajdonságok jellemzik állattenyésztőinket. E szavakkal nyitotta meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyészállat-felvezetését és ünnepélyes díjkiosztóját Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

Nehéz időszakokban kell leginkább a jövőbe fektetni

Nehéz időszakokban kell leginkább a jövőbe fektetni, hogy válság utáni lehetőségek felkészülten találjanak bennünket – emelte ki Nagy István agrárminiszter a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok ünnepélyes megnyitóján május 5-én Hódmezővásárhelyen. Az ország legnagyobb haszonállat-kiállítása három napon keresztül várja az agrárium szereplőit és az érdeklődőket fajtabemutatókra, versenyekre és számos egyéb programra.

A Településfásítási programban két év alatt országosan 36 ezer sorfát ültettek el

A rendszerváltozás óta nem volt még olyan lendületű zöldítési program, mint a településfásítás, hiszen két év alatt, 2020-2022 között 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültettek el - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a Fejér megyei Óbarokon.

Mától lehet pályázni lovas létesítmények fejlesztésére

Az Agrárminisztérium a lovas ágazat megerősítését és több lábon állását kívánja támogatni a Lovas létesítmények fejlesztése című, 5 milliárd forint keretösszegű felhívással, amely fedett lovardák és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítását támogatja.