Back to top

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a közelmúltban hozta nyilvánosságra a több éves szakmai munkával elkészített országos Talajvédelmi Cselekvési Tervet. Miért volt rá szükség, és milyen gyakorlati változásokat várnak a benne foglalt intézkedésektől? Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója nyilatkozott lapunknak.

A mezőgazdasági talajhasználatnak vannak természetes és antropogén eredetű káros tényezői, például a szélsőséges időjárás, illetve a helytelen talajművelés.

Jordán László: szeretnénk elérni, hogy a földhasználók képesek legyenek felismerni és hatékonyan megoldani, javítani, mérsékelni az általuk művelt föld talajdegradációs folyamatait
Jordán László: szeretnénk elérni, hogy a földhasználók képesek legyenek felismerni és hatékonyan megoldani, javítani, mérsékelni az általuk művelt föld talajdegradációs folyamatait
Ezek a legfontosabb okozói a talajromlásnak, avagy talajdegradációnak. A talajok állapota közvetlenül vagy közvetve kihat környezetünk többi elemére is: a vízkészletre, az élővilágra, de még a tájra is.

Romló tendenciák

A Nébih megfigyelései, mérései és ellenőrzései alapján talajaink állapota összességében nem javul, sőt, számos romló tendencia mutatkozik. A szántótalajok átlagos humusztartalma például 20 százalékkal csökkent 1992 és 2016 között a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) adatai alapján.

A talaj védelmét jelenleg jellemzően a hatóság kényszeríti ki, egyedi esetekben, de ezek a talajvédelem szempontjából kiemelt fontosságú ügyek összességében csekély területet érintenek. Bár a talaj védelme közvetlenül és közvetetten is megjelenik a támogatások feltételei között, a napi gyakorlatban mégsem általános a távlatos gondolkodás, a fenntartható talajművelés, és a szaktanácsadás során sem jut kellő szerephez.

Pedig a szemléletváltás – például a média bevonásával – az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében is fontos volna.

A TCST stratégiai hátterét a Nébih határozta meg, és az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégián alapul. Annak már a jelmondata – „Termőföldtől az asztalig” – is utal a talajra, mint az élelmiszerlánc első láncszemére. A TCST létrehozása több éves szakmai munka eredménye. A talajtani, a jogi és a szakigazgatási területek fogtak össze a talajvédelem megújítása érdekében.

A szemléletváltás a legfontosabb

Talajaink állapota összességében nem kedvezőtlen, azonban a mezőgazdaságilag művelt termőtalajok funkcióinak betöltését és képességeit degradációs folyamatok veszélyeztetik, ami csökkenti a termékenységüket. E folyamatok közé soroljuk a szél- és a vízeróziót, szervesanyag-készletük csökkenését, a savanyodást, a szikesedést, a tömörödést, vízgazdálkodásuk szélsőségessé válását, a talajélet pusztulását, pufferképességük romlását és a talajszennyezést.

Ezek a problémák a különböző országrészekben eltérő mértékben és arányban, de mind egyidejűleg hatnak.

A talajdegradáció kiküszöbölése érdekében a károsító tényezők minél alaposabb megismerése, területi elhelyezkedésük és intenzitásuk feltérképezése a legfontosabb feladat. Ezt figyelembe véve kell integrált megoldási stratégiát kidolgozni, amiben a talaj védelme mellett a víz- és a növényvédelem, az élelmiszerlánc-biztonság és a gazdálkodók szempontjai is érvényesülnek, jogilag szabályozott keretek között. Csak egy ilyen stratégiai terv birtokában tudjuk kijelölni a végrehajtandó feladatokat. A TCST rendszerezi a talajvédelmi feladatokat és a megoldásukhoz szakmai segítséget bocsát a földhasználók rendelkezésére a talajvédelmi szakemberek és a talajvédelmi hatóság bevonásával.

Illusztráció
Illusztráció

A legfontosabb változás, amit a TCST hoz a szabályozásban, a szemléletváltás: a földhasználóknak aktívan ki kell venniük a részüket a megvalósításából. Ennek betartatása érdekében ellenőrzési tevékenysége mellett segítséget is nyújt a hatóság, tehát nem csak követel és szankcionál.

„Szeretnénk elérni, hogy a földhasználók képesek legyenek felismerni és hatékonyan megoldani, javítani, mérsékelni az általuk művelt földön jelentkező talajdegradációs problémákat” – emelte ki Jordán László.

Hatásos talajvédelem

A TCST-ben három stratégiai célt tűztek ki: a talaj hatásos védelmét, valamint a talajvédelmi tudásmenedzsment és a modern alapinfrastruktúra kialakítását.

A talaj hatásos védelmét a Gazdálkodói Talajvédelmi Program szolgálja. Ennek keretében minden gazdaságnak azonosítania kell a térségére jellemző természeti adottságok és sajátos termelési gyakorlata alapján potenciálisan felmerülő talajvédelmi problémákat, valamint megelőzésük módját. Ennek megkönnyítésére központi protokollt dolgozott ki a hatóság, ami segít a földhasználóknak a talajvédelemmel kapcsolatos feladatok számbavételében és végrehajtásában.

A Gazdálkodói Talajvédelmi Program végrehajtása az állam és a földhasználók közös feladata, bár a talajvédelem gyakorlati megvalósítása a földhasználók feladata. A TCST alapján a kezdeti lépéseket pénzügyileg is ösztönzik a támogatási rendszeren keresztül.

A talajvédelmi hatóság segíti a feladatok végrehajtását, majd ellenőrzi azt.

A hatóságnak mindenekelőtt a helyes gyakorlat megvalósításában kell segítenie a gazdálkodókat. Ennek érdekében szükségesnek tekintik a bürokratikus terhek csökkentését, hatásos talajvédelmi információs rendszer létrehozását, a kockázatok kezelését, az ellenőrzés hatékonyságát, valamint a talajvédelem érdekeinek érvényesítését a KAP-támogatásokban.

Adatgyűjtés és megosztás

A talajvédelmi tudásmenedzsment környezetkímélő, a termőföld romlását megelőző és javító módszerek és technológiák kidolgozását és megosztását jelenti, például tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadással és talajvédelmi szabványjegyzék kidolgozásával. A tudásmenedzsmentnek része lesz a Gazdálkodói Talajvédelmi Program „roadshow” jellegű bemutatása, a NAK, a Nébih és az AM közös képzési programja, valamint sajtóanyagok, tájékoztatók, útmutatók készítése.

Felkészült szaktanácsadói rendszerre van szükség, amely új talajvédelmi szemléletet alakít ki a gazdálkodókban, hogy képesek legyenek felismerni a talajt fenyegető veszélyeket és fenntarthatóan művelni a talajt.

A Nemzeti Agrárkamara folyamatosan képzett szaktanácsadói hálózata mellett a Nébih munkatársai, a megyei kormányhivatalok kötelékében dolgozó talajvédelmi felügyelők, az egyetemi kutatók és professzorok és végül, de nem utolsósorban, a Nébih által nyilvántartott talajvédelmi szakértők is érdekeltek a hazai talajok állapotának fenntartásában, javításában.

A TCST előírja gazdálkodóknak és szaktanácsadóknak szóló képzések szervezését, de ettől függetlenül is megfelelő végzettséggel kell rendelkeznie a gazdálkodói talajvédelmi program összeállításához igénybe vehető szakembereknek, hogy biztosítva legyen a programok magas színvonala.

Korszerű háttér: a TALAJWEB

A talajvédelmi információkat a talajvédelmi hatóság gyűjti két szervezet operatív részvételével. A Nébih tervezi meg, mint az agrár-szakigazgatás központi szervezete, és kezeli az adatbázist, továbbá ellenőriz, koordinál, végrehajtja a hatósági eljárásokat, igazolásokat ad ki, valamint publikál.

A megyei kormányhivatalok talajvédelmi szervezete végzi a gyakorlati hatósági ellenőrzéseket, valamint szakhatósági feladatokat lát el.

Az eljárásokat dokumentálják és rögzítik a Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Információs Rendszerben. A talajvédelmi felügyelők minden évben több száz talajmintát gyűjtenek szeptember 15. és október 15. között a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer számára (TIM), amiket a Nébih talajvédelmi laboratóriumaiban adnak le.

A hatósági adatok és információk nagy része nem publikus, de beépítik őket egyebek mellett a szakmai-hatósági értékelésekbe és a szakpolitikai döntéshozók számára készített tanulmányokba. Viszont a TIM-rendszerből lehívható országos talajinformációs adatok nyilvánosak és díjmentesek.

A TCST alapvetően a rendelkezésre álló talajvédelmi adatokra épül, de továbbfejleszti azokat.

Ezáltal jön létre a központi talajvédelmi adatbázis, a TALAJWEB, ami lehetővé teszi az adatok gyors elérését és lekérdezését, térképen való megjelenítését, és támogatja a hatósági döntéseket.

Ehhez kapcsolódóan fontos a különböző szintű hozzáférési jogosultságok kialakítása.

Ennek az alapinfrastruktúrának a megteremtése segít annak a társadalmi elvárásnak a teljesítésében, hogy a gazdálkodók biztonságos és jó minőségű élelmiszereket állítsanak elő és közben fenntarthatóan használják a környezetet.

Az országos talajvédelmi adatbázis a tervek szerint 2024-re készül el. A talajvédelmi adatokat a laboratóriumok töltik fel az adatbázisba, és az érintett területek földhasználói korlátlan hozzáféréssel rendelkeznek majd hozzájuk. Rajtuk kívül – a kutatás-fejlesztés támogatása érdekében – egyetemek, kutatóintézetek és innovátor cégek is hozzáférhetnek az anonimizált adatokhoz.

Ki felelős a végrehajtásért?

A TCST megvalósításához az Agrárminisztérium biztosítja a szükséges forrásokat. A terv gazdája a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (NTAI).

Azonban, igen összetett feladatrendszerről lévén szó, a végrehajtására konzorciumot hoztak létre, amit a Nébih koordinál.

Rajta kívül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Élet- és Természettudományi Egyetem, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete, a Nébih és a megyei kormányhivatalok talajvédelmi osztályai, valamint mezőgazdasági vállalkozók és talajvédelmi szakértők is tagjai a konzorciumnak.

Gazdálkodói talajvédelmi program

A gazdálkodóknak 2025. december 31-ig kell elkészíteniük saját gazdálkodói talajvédelmi programjuk első változatát, amit a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény ír elő. Eszerint a gazdálkodók kötelesek a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet folytatni, és ennek érdekében gazdálkodói talajvédelmi programot készíteni.

A TCST közvetlen haszonélvezői a földhasználók, hiszen többségüknek évtizedek óta terméskiesést vagy minőségromlást okoz a belvíz, az erózió, a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése, illetve a savanyodása.

Természetes érdekük a TCST megvalósítása, hogy minél nagyobb mennyiségben és értékben állíthassák elő terményeiket, és érdekeltté teszi őket a nemzeti és EU-s támogatásokra való jogosultság is.

„Reményeink szerint az is a talaj védelmé­re ösztönzi a földhasználókat, hogy tapasztalni fogják a szakemberek és a hatóság segítségnyújtását, valamint a kedvezményes pénzügyi forráshoz jutás előnyeit” – mondta Jordán László. Hozzátette: az engedélyező szerepkör helyett a támogató és ellenőrző tevékenységet szeretné erősíteni a hatóság a talaj védelmében. Így még hangsúlyosabbá válhat a gazdálkodók döntése a tekintetben, hogy mennyire tartják szem előtt a talajvédelmi követelmények betartását bejelentett tevékenységük során. A szakterületet úgy szeretnék átalakítani, hogy kapcsolattartó, ismeretátadó és tanácsadó funkciói erősödjenek, főként a mezőgazdasági termelők irányába.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

Csökkent a kukorica ára Lengyelországban

Végéhez közeledik a szemes kukorica betakarítása Lengyelországban, mégsem felhőtlen a lengyel gazdák öröme, mert továbbra is nagy mennyiségű import kerül az országba Ukrajnából, ami a belföldi termés árát lenyomja.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Ismét veszett rókát lőttek ki

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme, újabb nagytestű tiszai pontyot sikerült hazajuttatnia eredeti élőhelyére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetség (KTVHESZ) halőreinek.

Veszélyben a Nagy-korallzátony állapota

A Nagy-korallzátony veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítását javasolja az állapotát felmérő, ENSZ által támogatott misszió. Mint a hétfőn közzétett jelentésben figyelmeztetnek: gyors és hatékony klímavédelmi intézkedések nélkül a világ legnagyobb korallzátonya veszélyben van.